Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1902-02-23 / 1. szám

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1902. 1. sz. főszerepet. Utóbbi már-már elveszített tekintélyét újból vissza­nyerte, míg a sublimat ledörzsölés csak pótló szer marad. A csomók kinyomása különösen a Kuhnt-féle expressorral hat­hatósan támogatja a gyógyszeres kezelést. Az áthajtási redő kimetszésére egyetlen egyszer nyílt alkalom; a pannust ki­zárólagosan a kötőhártya felől gyógyítottuk s külön eljárásra nem szorultunk, kivéve ott, a­hol kifekélyesedett, a mikor a fekélyellenes eljárást alkalmaztuk. A kötőhártya betegségei között nagy számmal szerepel a conjunctivitm­ phlyd­aenosa. Mind a 85 esetben a cornea is meg volt támadva s ez volt oka, hogy kórházi kezelés vált szükségessé. Az a meggyőződésem, hogy a calomelnek ma sincs versenytársa; sem a hydrargikium oxydatum flavum kenőcs, sem a gallicin nem pótolja s nem mérkőzhetik vele. Hogy a localis szemtherapián kívül az arcz eczemájára (zink­­oxyd-acid-boric, 10% kenőcs) s az általános testalkatra (jód, vas, arsen) nagy súlyt fektettem, az természetes. A cornea betegségeiben 174-en szenvedtek ; a keratitis parenchymatosa 39 egyénen volt képviselve, ez azon betegség, mely leginkább teszi próbára úgy a beteg, mint orvosa tü­relmét, de annak tudását is. Az általános kezelésben eclectikus voltam, a­mennyiben épen úgy alkalmazásban volt a higany, mind a jód s a roboráló eljárás. Az esetek túlnyomó számában ugyan a lues hereditaria tarda ki volt mutatható, de csak kevés eset akadt, a­melyekben az erélyes higany kúra még indicált lett volna. Ez eljárást főleg azon esetekben alkalmaz­tam, a­melyekben az uvea is jelentékeny mértékben részt vett a gyuladásban. Locálisan a meleg borogatás s az atropin oldat becsöppentésére szorítkoztunk , ott hol a kötőhártya az atropin conjunctivitis ismert képét (szemhéj eczema, folliculus képződés, szalonnás felszín) kezdte felvenni 200 scopolami­­num hydrobromicum nyert alkalmazást. Teljes kifejlődésre e kórkép a kórházban nem is jutott. Egy esetben a tensio emelkedés a pilocarpin cseppek ideiglenes igénybe vételét tette szükségessé. Feltisztító szerül a massageon kívül a dionint is alkal­mazták, de úgy látszik, hogy nem sok eredménynyel, nyilván azért, mivel hatása csak pár napig jelentékeny. E szernek sokkal erélyesebb hatását tapasztaltam a szaruhártya phlyd­­­aenás homályai és fekélyei eseteiben Az ulcus corneae 48 ízben volt ápolásunkban. A thermo­­cauthert 37-szer alkalmaztuk; e bajnál nem is nélkülözhető. Szükségből bármilyen megtüzesített gombosvégű eszköz pótol­hatja, de csak szükségből, mert ilyen módon nehezebb teljes hatást elérni, a gyors kihűlés s az eljárás hosszabb tartama miatt. Különben a más betegségekben is használható eszköz igen jó minőségben már 40—50 koronáért kapható. Maga az eljárás fájdalmatlan, ha a szemet magát nem fixáljuk. Termé­szetesen így az önkéntelen mozgások kikerülése nagyobb ügye­letet , kézi ügyességet igényelt A scleritis 3 esetében alkalom nyílt a mellékvesekivonat jótékony hatását tanulmányozni. A lyoni Jacquet-féle készít­mény számbavehető csípés nélkül a legtökéletesebben fejti ki hatását. Ez abban áll, hogy 1—1 perc­ alatt a szem fel­színes injectiója eltűnik, a mély pedig lényegesen mérséklődik. E hatás órákig eltart. Az episcleritisnek nem csak fájdalmait csökkenti, hanem a betegség lefolyására is kedvező hatású. A szer különben jó szolgálatot tesz arra is, hogy glaucoma inflammatorium operálásakor a cocain hatását támogatja, de felszínes szem­operálások alkalmával a vérzést is csökkenti s épen érszűkítő hatásánál fogva a kötőhártya gyuladások kellemetlen subjectiv tüneteit enyhíti. Az uvea 82 betegsége között 39 iritis, 10 iridocyclitis, 8 iridochorioiditis fordult elő, a sympathiás gyuladás 4 esetét észleltük, 3 sérülés következtében, 1 clennorrhoea conjunctivae folytán keletkezett prolapsus iridis totalis­­punctiója után. A betegség oly végzetes, jelentősége olyan nagy, lényege meg annyira homályos, hogy e tanulságos esetekről még ez év folyamán külön fogok részletesen beszámolni. A sacroma chorioideae egy esetét észleltük, ez egy 32 éves férfi volt, kinek bal szeme felvétele előtt két hóval hirtelen megfájdult s látása megromlott. Felvételkor ablatio retináét találtunk glau­comás tünetekkel. Az intraocularis daganatra tett diagnosist az enucleált szem anatómiai vizsgálata igazolta. Hyalitis 8 ízben fordult elő, egy ízben az úgynevezett fiatalkori üvegtesti vérzések esetével volt dolgunk. A 20 éves férfi látása első ízben 1899. év októberében hirtelen romlott meg, hat hét múlva megjavult. 1900. év márcziusában újból megromlott, négy hét alatt ismét visszanyerte látását, legutóbb 1900. év augusztus óta lát rosszul. A jobb szem­üvegtestében még felismerhetők a vérrögök, míg a bal szemben szürkés gomolyok libegnek. Szervezetének gondos átvizsgálása alkati bajt nem derített ki , így ez esetben is homályos maradt az aetiológia. Az önként keletkező panophthalmitis 3 esetét észlelhet­tük ; két esetben cicatrix adhaerensből indult ki, egy esetben staphylomából, utóbbi esetben az alkalmi ok is világos volt, a­mennyiben a betegnek ugyanazon oldali könytömlő genyedése is volt. Ez esetek újból bizonyítják, hogy úgy a cicatrix adhaerens, mint a staphyloma operálása már prophylactikus szempontból is indokolt, és pedig előbbi esetekre ha techni­kailag kivihető a sphincterolysis anterior secundum Schulek a legrationabilisabb operálás. A látóideg és ideghártya betegségei 35 esettel voltak képviselve, ezek között különös érdekű egy papilloretinitis haemorrhagica, melynek forrása idült ólommérgezés volt. A betegség hat hóval jelentkezése előtt főfájással, émelygéssel kezdődött, utóbb székrekedés és hascsikarása is volt, s álmat­lan lett. Felvételekor fogait zöldes-szürke szegély borította, térdreflexei fokozottak, a kezek csontközötti izmai sorvadtak, izomereje csökkent, időnkint eszmélete zavart. Látása: jobb szemén %0 Hypermetropia manifesta TO D 5/10, a balon %0 Hm. T 5 D 6/20. Tárgylátótere szabad. Teljes vörös­zöld szín­tévesztő. Egyszerű kettős képei vannak a test jobb oldalán. Pupillái tágak, jól reagálnak, szemfenéken, a szürkés vörös papillák határai elmosódottak, a tág erek mentén csíkos vér­zések. Diagnosis: Paresis nervi abducentis lat. dextri, papilla­retinitis haemorrhagica s. u. Baja nyomdász létére nyilván az ólommérgezés következménye. Belsőleg tk-t kapott s jó táplá­lást. Állapota néhány hét alatt jelentékenyen megjavult. Az amblyopia hysterica egy kifejezett esetét is észleltük. A beteg súlyos női baja miatt operálva volt, teljes gyógyulása után néhány héttel szemfáradásról panaszkodott, e miatt jelent­kezett az osztályon, akkor hypermetropiáját korrigáló convex üveget kapott. Másutt látóidegsorvadás diagnosisát állították fel. Erről értesülve látása %-ről %C-re sü­lyedt s felvételt kért, a látóterek concentrikus, de változó szűkülése felkeltette a hysteriás amblyopia gyanúját, annál is inkább, mivel a látó­idegfő decoloratiója anaemiájából is magyarázható volt. Sug­­gestióra látása két nap alatt %0-га, 4 nap alatt 5/15-re, 2 hét alatt %-re javult. Az osztályról távozva 2 hó múlva újabb romlást panaszolt, de erélyes suggerálásra néhány nap alatt látása újból teljes lett. Az izombénulás 8 esetét ápolták, ezek között különös érdekű egy ophthalmoplegia externa totalis esete. Az 51 éves férfi jobb szemét 1897-ben 6 hétig nem tudta mozgatni, fel­­­­vétele előtt 3 héttel baja ismétlődött, ez­úttal baloldali prosis mellett egyik szemét sem tudja mozgatni, de pupillái közép­tágak, alkalmazkodása korának megfelelő, tehát az ophthal­moplegia externa olyan esetével volt dolgunk, a milyent Davidovics Jenő dr. 1900 nov. 14-dikén a közkórházi orvos­társulatban az osztályról bemutatott, s a Szemészet 1900. 6. számában leírt. Annyiban is hasonló a két eset, hogy az aetiologia homályos maradt, a­mennyiben mindkét beteg különben teljesen egészséges volt. A bénulást mindkét esetben nucleárisnak tartom. Goldzieher Vilmost a Davidovics Jenő által bemutatott esetben ugyan utóbb azt a hypothezist állí­totta fel, hogy a bántalom elsődleges székhelye a szemizmok­ban van, evvel szemben utalok a belgyógyászat kézikönyvének a nucleáris szemizombénulásokról Jendrassik Ernő által megirt­ ­ Közkórházi orvostársulat 1902. jan. 29-dikén tartott ülésén.

Next