Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-06-01 / 1. szám
a belső oldalon levő csarnokrészletbe jutva, sikerült a megfeszült és sorvadt irisen, egyetlen metszéssel, tátongó rést nyitnunk. A szem feltűnő könnyen állotta ki ezt az évtizedek alatt már 5.-ik műtétet. Ezért 2 hét múlva megtettük a következő lépést, a szaruhártyaátültetést a belső szaruszélbe, ahol még tűrhetően megmaradt szaruhártya van, mögötte csarnokkal és most már egy szép keskeny kiskoloboma is. Az adó egy 84 éves nő, 14 órával a halál után. Talán eddig a legidősebb halott, akinek szeméből sikeres átültetés történt. A korong biztosítása a szaruszélben kétszeres kötőhártyalebennyel történt, felülkívülről visszacsapott kötőhártyacsíkkal és erre keresztben egy belülről ráhúzott köténnyel. A korong jól megtapadt, a koloboma előtt teljesen átlátszó. Mögötte az új kolobomán át látszik, hogy a súlyos uveitis maradványaként üvegtesti homályok libegnek. A beteg aztán + 10-es üveggel szabadon járt az osztályon és + 15-tel felismerte az olvasótáblák 7 m-re szóló betűit. A másik szaruhártyából próbaképen kivett korong, melyet szintén pótoltunk, zsíros elfajulást (xanthomatosist) mutatott a szöveti vizsgálatban (Kálló m. tanár). Az ifjúkorában megvakult öregember első látási benyomásai orvosainak is emlékezetesek maradnak, amikor az előtte álló alak fehér kabátját meglátta, amikor az eléje tartott színeket lassanként felfogta. Eleinte mindent vörösnek látott. Mivel írni-olvasni nem tud, az eléje tartott látáspróbák betűit ujjával követte végig. Az eset főként annyiból tanulságos, hogy néha még évtizedek előtt megvakult és számos sikertelen műtétet kiállott szemen is lehet segíteni. A beteg maga elégedetlen volt, jobb látásról álmodozott. Mindkét lencsét tököstül vontuk ki. A tokot a koloboma területében halt-csípővel megfogva óvatos húzással leválasztjuk a szivárvány pupillaris széléről s aztán a lencsét átfordítás nélkül sértetlen tokban vonjuk ki. Előbb a bal, két hét múlva a még átlátszó lencséjű jobb szemet operáltuk. Üvegtest nem mutatkozott, bár előzetes korneavarrattal készen álltunk rá. A sebet Blaskovics-köténnyel fedtük. Sima gyógyulás volt mindkét szemen. A jobb szemen 15/o-val bocsátottuk ki, ami félév múlva + 8-0 3 + cyl 20 D-val 30/o-ra javult A bal szemen 20/o-val távozott, félév múlva ezen a szemen csak 12/o a látás, 3 B. L.-né 45 éves betegünk 17 éves kora óta szembajos. 23 éves korában uveitis chronica és seclusio miatt mindkét szemén iridektomiát állott ki. Akkor Vsonyi látása azóta fokozatosan romlott, jobb szemén 1 m.-re, bal szemén kézmozgásra. Mindkét szemén elszürkülőben levő lencsét találunk, amelyek a szivárványhártyához nőttek és vele együtt libegnek. A jobb lencse, mely jórészt még áttűnő, kissé lesüllyedt helyzetben tapad a pupilla-szélhez. A jobb szemfenék még elmosódottan látható, a látóidegre jó színű, súlyosabb elváltozás nem található. Feszültség mindkét szemen jó.