Szentesi Napló, 1938. november (20. évfolyam, 247-271. szám)

1938-11-01 / 247. szám

Királyi SZEGED H. FVFOtYAM 157. SZÁM. ff V ARA 6 FILLÉR. SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI, GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP. SZENTES, 1938. Felelős szerkesztő : VÁRADY GÁBOR KEDD, NOVEMBER 1 «uMSonasrasKusaBBiiaaBil Szerdán ül össze Becsben a német —iiMii-—BKnagTiwwaH»n——smsmmmb—bbb—owa—■■—hihiihii iihwmmaamMsam^atKSbsasmmt olasz döntőbíróság A katonai bizottság tegnap megkezdte tanácskozását A magyar—cseh ügyben elérkezett a döntés hete. Szerdán összeül Bécs- ben a német és olasz külügyminisz­ter, meghozza a döntést a magyar követelések tekintetében. Minden jel arra mutat, hogy a döntőbíróság a legrövidebb időn belül meghozza a döntést. Általában legfeljebb két na­pi tanácskozásira számítanak. A két döntőbíró természetesen meghallgat­ja a két kormány képviselőjét, Hánya külügyminisztert és Ghval- kovszki cseh külügyminisztert. A ha­tározat azonnal végrehajtható lesz, miután mindkét kormány kijelentet­te, hogy feltétel nélkül aláveti magát a döntőbíróság határozatának. Erről különben hétfőn délben a következő hivatalos közlést adták ki: A hivatalos jelentés A Csehszlovákiában élő magyar kisebbség problémáját és a Magyar- ország és Csehszlovákia közti igazságos néprajzi határ megvonásának kérdését Magyarország és Csehszlovákia az utóbbi hetekben folytatott közvetlen tárgyalások útján nem tudta megoldani; ezért a magyar és a cselt kormány azzal a kéréssel fordult a német és az olasz kormányhoz, hogy e kérdéseket döntőbíróság útján oldják meg. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter római látogatása során ezt a kérdést is meg­beszélte gróf Ciano olasz külügyminiszterrel és tájékoztatta az olasz kor­mányt, hogy Németország hajlandó belemenni a kérdés döntőbíróság út­ján való rendezésébe. Miután a csehszlovák és a magyar kormány kije­lentette, hogy a döntőbírósági határozatott fenntartás nélkül végleges rendezésnek elfogadja és haladéktalanul végrehajtja, a német és az olasz kormány elhatározta, hogy elfogadja a döntőbírói szerepet. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano külügyminiszter ebből a célból szerdán, november 2-án Bécsben összeül. A magyar és a csehszlovák külügyminiszter ugyanerre a napra szintén meghívást kapott Bécsbe. Vasárnap egész nap fontos tanács­kozások folytak a szerdai tárgyalás előkészítése végett. Délelőtt minisz­tertanácsot tartott a magyar kor­mány, utána Imródy miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a kormány­zónál. Hétfőn már újabb részletek kerültek nyilvánosságra annak a hi­vatalos közlésnek a tartalmáról, ame­lyet az olasz és német követ vasár­nap nyújtottak át Kánya külügymi­niszternek a döntőbíráskodás elvál­lalása tekintetében. Ciano gróf olasz külügyminiszter ma este már megér­kezik Bécsibe, ahol várja Ribbentrop német külügyminiszter. A két kor- nány nemcsak kötelezően elfogadja a löntőbirói ítéletet, de arra is kötelez­ne magát, hogy azt haladéktalanul végrehajtja. A döntőbiróság illetékes iége kiterjed az összes vitás kérdé­sekre. A határrendezés technikai előké­szítése már tegnap megkezdődött. Pozsonyban hétfőn este hat óra­kor összeült a magyar—cseh ka­tonai vegyesbizottság amelyen magyar részről Andonka Rezső vezérkari ezredes, Szentpétery György vezérkari százados és Sbly- mossy László prágai magyar katonai attasé vettek részt, akik autóval ér­keztek Pozsonyba. A katonai bizott­ságok tanácskozása mindaddig tart, amig a Magyarországhoz visszacsa­tolandó területek katonai megszállá­sa be nem fejeződik. A szerdai döntőbírói tárgya­lásra ma délben indul útnak Becs be Kánya Kálmán külügyminisz­ter, gróf Teleky Pál kultuszmi­niszter, gróf Csáky István kül­ügyi kabinetfőnök és a szakér­tők. Újabb jelentés szerint az önren­delkezési jog lesz a döntés alapja, ennélfogva remélni lehet, hogy a dön­tőbíróság elrendeli Ruszinszkóiban a népszavazást. A ruszinföldön egyéb­ként vasárnap a véres események sorozata játszódott le, a csendőrök és a tüntető ruszinok között fegyve­res beavatkozásra került a sor és több mint kétszázan életüket vesztet­ték. A Lengyel Távirati Iroda jelentése szerint a Sirovy kormány lemondása kü­szöbön áll. Belpolitikai okok miatt rendült meg a kormlány helyzete. A soviniszta csehek elégedetlenek a szlovákokkal szemben tanúsított enyhe magatar­tás miatt. A kormány helyett 4 tagú direktórium veszi át az uralmat. * Rásics- Szvetozár az új budapesti jugoszláv követ a következő nyilatko­zatot tette: — Még most is Horthy Miklós kor­mányzó úr őfőméltósága megnyerő, erős egyéniségének közvetlen mély benyomása alatt állok, aki fogadni kegyeskedett. Különös örömmel tölt el, hogy újra találkozhattam az Önök kiváló külügyminiszterével, Ká­nya őexcelenciájával, akit még a ber­lini időkből ismerek. Szívesen raga­dom meg az alkalmat, hogy kijelent­sem, küldetésemet különösen fontos­nak és rám nézve kellemesnek érzem, a legnagyobb jóérzés számomra, hogy, az önök országában dolgozhatom Ma­gyarország és Jugoszlávia politikai közeledésén és barátságán, valamint a két ország kapcsolatainak elmélyí­tésén. A jugoszláv miniszterelnöknek, akinek hazám a béke, biztonság és előrehaladás tekintetében sokat kö­szönhet, külpolitikájának célja és lé­nyege, a barátság ápolása mindenki­vel, elsősorban a szomszédos orszá­gokkal, ezek között a szomszéd Ma­gyarországgal, mind geográfiái, mind gazdasági jelentőségénél fogva ön­ként értendő nagyon fontos a baráti jóviszony. Nagyon megtisztelendő számomra, ha tevékenységemmel hoz zájárulok ahhoz, hogy a közös megis­merés, hasznos együttműködési to­vább fejlődhessék. Beck lengyei kiilüg-yminlszter; Ruszinszkót Magyar- országhoz kell csatolni Beck lengyel külügyminiszter nyi­latkozott Lengyelország külpolitiká­járól. — Európa megelégelte — mondot­ta a miniszter — hogy minden este fegyverrel a párnája mellett feküd­jék le. Legutóbb súlyos megrázkód­tatásokon mentünk keresztül, ame­lyeknek következményei máig mindig nem múltak el. Abban a pillanatban, amikor a status quo megváltoztatása már megkezdődött, sokkal jobb vég­legesen elintézni a kérdést, nehogy újból olyan éltmeneti helyzet álljon elő, amely konfliktusokkal fenyeget­het. Ki kell használni a lehetőséget arra, hogy a békét az érdekelt vidéke­ken újból állandósítsák. Innen ered a lengyel diplomácia érdeklődése a du- namenti kérdések iránt. Lengyelor­szág' nem hiszi, hogy a kérdés végle­gesen meg volna oldva az eddigi terü­leti átengedésekkel és ezért a ma­gyar—cseh vita végét nagy figyelem mel várja. Lengyelország mindig vo­nakodott csatlakozni a kisantanthoz és szemibeszállt annak politikájával, mert az csupán az ellenségeskedésen alapult. Tagjait olyan politika kap­csolta össze, amelynek célja az volt, hgy sakkban tartsa Magyarországot és fenntartsa Magyarország sérelmes helyzetét, ami nem engedte meg a tartós béke kialakulását. Lengyelország támogatja Magyar- országnak a Ruszinföldre vonatkozó törekvéseit, mert ezek a követelések alkalmasak a tartós béke megalapo­zására. Rusízinszkót annak idején le­tétként adták át Csehszlovákiának. Ruszinszkó helyzete olyan volt, mint a Közép-Európa e részében üresen ha gyott széké: háttal fordult nyugat­nak. Ez a megoldás inkább politikai, mint gazdasági vagy néprajzi jellegű volt. Ruszinszkóban nincsenek cse­hek. A lakosság politikailag nagy­részt kialakulatlan. A lakosság közül egyedül a magyarok tanúsítanak po­litikai magatartást. E vidék lakos­sága népszavazás esetén kétségkívül! a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntene. — Csehszlováikia már beleegyezett abba, hogy átad Magyarországnak! egy hosszú vasúti szakaszt. Ez a vasútvonal a magyar határokkal pár­huzamosan fut s így a megmaradó Ruszinszkó gazdaságilag elszigetelt lesz és az általános egyensúly szem-

Next

/
Thumbnails
Contents