Szentesi Napló, 1939. április (21. évfolyam, 75-98. szám)

2. oldal. SZENTESI NAPLÓ Szombat, 1939 április 1. imádás este 8 óráig tart. I megáldása, utána ünnepélyes nagymise. Dél­Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségki- J után 4 órakor feltámadás! szertartás, tétel. 8 órakor tüzszen teles, húsvéti gyertya j /// I Ha jól akar szórakozni, úgy hallgassa meg a | Horváth lányok ja«ekarát az Ökrös-kocsmába. Hűsítő italok! Figyelmes kiszolgálás! Meleg ételek! | Szíves pártfogást kér a Vendéglős. | Nagy érdeklődés előzi meg a földművelés­ügyi miniszter vasárnapi beszédét házáról mennek át a színházteremben tartandó Országos jelentőségű politikai eseménye lesz vasárnap Szentesnek. A Magyar Élet Párt­jának vármegyei nagyválasztmánya tartja zász­lóbontó gyűlését, amelyen megjelenik gróf Te­leki Mihály földművelésügyi miniszter és vitéz dr Bonczos Miklós belügyi államtitkár. A földművelésügyi miniszter vasárnap dél­előtt gépkocsival érkezik Budapestről nagyobb .kísérettel a városba. Az első útja a várme­gyeházára vezet, amelynek bejáratánál vitéz dr Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, dr Dósa István alispán a vármegye közönsége, dr Kanász Nagy Sándor polgármester pedig a város közönsége nevében üdvözli a minisztert. A belügyi állam­titkár feleségével előreláthatólag már szomba­ton lejön és ha idejében érkeznek, részt vesznek a színházteremben tartandó Magyar Esten. A miniszter és az államtitkár a megye­Csütörtökön este tartotta az Alföldi Bizott­ság az OMGE Köztelek uccai székházában ezévi díszgyűlósét, amelyen gróf Teleki Pál miniszter­elnök mondott beszédet. A díszgyűlésen vitéz nagybányai Horthy nnniiminiiwiiBiiniiniriBiiHiiBiiiBiiiHiiieiiiHiniiniiininir. Szombaton, április 1-én este 6 és fél 9 órakor mérsékelt helyárakkal. Vasárnap, április 2-án délután 2 órakor félhely- árakkal, 4, negyed 7 és fél 9 órakor mérsé­kelt helyárakkal. Hétfőn, április hó 3-á,n este 6 és fél 9 órakor mérsékelt helyárakkal. 4 napig az idei szezon legnagyobb szenzációja! Hófehérke és a 7 törpe Két évig készült többezer ember közreműködé­sével, félévig ment Londonban, 4 hónapig Pesten Gondolata: Nem történhetik az emberrel annyi rossz, hogy meg ne maradjon a szive zugában, jóra váró, csodát váró gyermeknek. Zenéje min­dennél szebb. — Tél a Dolomitokban. Magyar Híradó. — Paramount Híradó. Bérletszünet. MÉP nagyválasztmányi ülésre. A zászlóbontó gyűlésen mindössze két be­széd hangzik el. A földművelésügyi miniszter az egész gazdatársadalmat érdeklő kérdésekről tesz nagyfontoisságú nyilatkozatot. A miniszter kijelentéseit nemcsak a vármegye közönsége, de az egész ország agrártársadalma rendkívül nagy érdeklődéssel várja. Vitéz dr Bonczos Miklós államtitkár pedig a Magyar Élet Pártjának programját ismerteti és beszédében kitér az általános politikai hely­zetre, valamint a közelmúlt napok eseményeire. Ezúttal nem lesz bankett. A főispán ad egészen szűkkörű ebédet a miniszter és az ál­lamtitkár tiszteletére, majd délután Csongrádra látogatnak el a kormányférfiak. Miklós, Magyarország kormányzója is megje­lent, valamint a kormány valamennyi tagja, a főpapi kar és a magyar királyi honvédség szá­mos képviselője. Kállay Miklós nyugalmazott miniszter be­vezető szavaiban az Alföldi Bizottság hivatását és feladatkörét ismertette. Az Alföldi Bizottság — mondotta — politi­kamentesen, csakis a nemzeti egység gon­dolata alapján munkálkodik a haza boldo­gulásán. Az Alföldi Bizottság alapelvei: önzetlen munka és áldozatkészség a köz javára. Kállay Miklós bevezetője után gróf Teleki Pál miniszterelnök emelkedett szólásra. — Akié a föld azé az ország — kezdte be­szédét gróf Teleki Pál miniszterelnök. De nem­csak azé a föld, aki azt megműveli, de aki azt ismeri és feltárja. Gróf Teleki Pál ezután a Nagy-Alföld fo­galmát határozta meg. Rámutatott azokra a tényezőikre, amelyek a Nagy-Alföldet tulajdon­ságai alapján határozzák meg, másodsorban azokra, amelyek határait írják körül. — A nagy magyar Alföldet — tulajdonsá­gai alapján — egyrészt maga az a tény hatá­rozza meg, hogy oceánikua európai tájak közé van ékelve, másrészt legnagyobb napfénytar­| | Április l'én, szombaton este |1 I halvacsora | 1 »Fészek« ff 8 vendéglőben. $ í $ Kitűnő fajborok! Olcsó árak! ú ¥ talma, végül települési helyzete. Határait vi­szont a domborzati viszonyok, a tanyavilág el­terjedése és történeti helyzete adják. — A nagy magyar Alföld, délfelié teljesen nyitott lóvén, a délről jövő idegein támadások­nak nem tudott ellenállni. A török a Nagy- Alföld egész terjedelmét birtokolhatta. A Nagy- Alföldnek ez a szmvedőleges szerepe a törők kiűzetése után megszűnik és a XIX. század fo­lyamán egész Európa egyik legfontosabb gabo­natermő területévé válik. Ez a helyzet csak a múlt század nyolcvanas éveiben szűnik meg, amikor az amerikai export átveszi eddigi szere­pünket. A nagy magyar Alföld Trianon után politikai jelentőségre tett szert, hisz ekkor Szent István birodalmának magját alkotja. — Alkalmazkodnunk kell a világ termelé­séhez — fejezte be beszédét gróf Teleki Pál —, vizsgálnunk kell, mit és hogyan termelhetünk. E téren három jelentős szerep vár az Alföldi Bizottságra. A mai világtermelésben és gazdasági elosz­tásban megtalálni a magunk helyét: ez a nagy nemzeti feladat. Mentői többet kell foglalkoznunk állandó prob­lémáinkkal elsősorban a magyar élet súlypont­jával, a Magyar Alfölddel. Mert ne feledjük el, hogy a nagy magyar Alföld a maga saját­ságos helyzeténél fogva mindig a Dunamedence súlypontja marad. A miniszterelnök nagy tapssal fogadott be­széde után a kormányzó az alábbi beszédet mondotta: — Minden állam vezetésének és minden kor­mányzatnak első kötelessége az életszínvonal emelése olymódon, hogy alulról fölfelé vala­mennyi társadalmi osztálynak több jövedelmet biztosítson, tehát az ország gazdaságát növelje. Természetesen az életszínvonalat nem úgy lehet növelni, hogy attól az állampolgártól, akinek van valamije, vagy annak egy részét egyszerűen elvegyük, vagy másnak odaadjuk, hanem gon­doskodni kell arról, hogyan tehetjük az országot 5 gazdagabbá. Nekünk Kárpátalja visszacsatolá­sa életkérdés volt. Kárpátalja legnagyobb része erdő. Az ottani lakosság másból, mint favágás­ból nem igen tud élni. Ha ezeket azi erdőket kivágják, természetesen Karszt lesz ebből a vi­dékből és ha egy éven sok hó esik, hat hét he­lyet három nap alatt folyik le a síkságra és minket, mint egy ürgét kiönt az Alföldön és is­mét mocsár lesz az Alföld. Kárpátalján százá­val vannak források, patakok, amelyek össze­futnak a Latorca, Ung, Tarac és a többi folyó­ba, amelyek mind a Tiszába ömlenek. Ha Karszt lenne a Kárpátaljából, kiszáradnának a folyók, kiszáradna a Tisza és az Alföld sivatag lenne. Ezért volt nekünk életkérdés Kárpátalja vissza­szerzése. — Hogy Kárpátalja mit nyújt gazdasági szempontból, azt nagyon szépen kidolgozta már 35—40 érvvel ezelőtt, a földművelésügyi minisz­térium vízrajzi osztálya. Ebben a tervezetben meghatározzák, hogy mely völgyekben lehet víz­tároló medencéket létesíteni. Megállapították, hogy körülbelül hány köbméter vizet lehetne tá­rolni, amely elegendő ahhoz, hogy az Alföldet egész éven át öntözzük, hogy a Tiszát fölfelé minél messzebb, hajózhatóvá tegyük, továbbá Államilag ólomzárolt I fi garantáltan fehérbárcás ■ viUlarankamentes olcsó áron, azonnali szállításra előjegyezhető a Szentesi Takarékpénztárnál mint a „Fulura“ főblzományosságánál. A vevők kívánságára a vetőmag vételárának kifizetésére 3—6 havi zöldhitelt folyósítunk. „Akié a föld, azé az ország“ A kormányzó és a miniszterelnök nagy beszéde az Alföld problémáiról

Next

/
Thumbnails
Contents