Szentesi Napló, 1939. április (21. évfolyam, 75-98. szám)
2. oldal. SZENTESI NAPLÓ Szombat, 1939 április 1. imádás este 8 óráig tart. I megáldása, utána ünnepélyes nagymise. Dél-Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségki-t után 4 órakor feltámadás, szertartás, tétel. 8 órakor tűzszentelés, húsvéti gyertya ! /// Csütörtökön este tartotta az Alföldi Bizottság az OMGE Köztelek utcai székházában ezévi díszgyűlését, amelyen gróf Teleki Pál miniszterelnök mondott beszédet. A díszgyűlésen vitéz nagybányai Horthy nnniiminiiwiiBiiniiniriBiiHiiBiiiBiiiHiiieiiiHiniiniiininir. Államilag ólomzárolt I fi garantáltan fehérbárcás ■ villarankamentes olcsó áron, azonnali szállításra előjegyezhető a Szentesi Takarékpénztárnál mint a „Futura“ főbizományosságánál. A vevők kívánságára a vetőmag vételárának kifizetésére 3—6 havi zöldhitelt folyósítunk. „Akié a föld, azé az ország“ A kormányzó és a miniszterelnök nagy beszéde az Alföld problémáiról Szombaton, április 1-én este 6 és fél 9 órakor mérsékelt helyárakkal. Vasárnap, április 2-án délután 2 órakor félhelyárakkal, 4, negyed 7 és fél 9 órakor mérsékelt helyárakkal. Hétfőn, április hó 3-án este 6 és fél 9 órakor mérsékelt helyárakkal. 4 napig az idei szezon legnagyobb szenzációja! Hófehérke és a 7 törpe Két évig készült több ezer ember közreműködésével, félévig ment Londonban, 4 hónapig Pesten Gondolata: Nem történhetik az emberrel annyi rossz, hogy meg ne maradjon a szive zugában, jóra váró, csodát váró gyermeknek. Zenéje mindennél szebb. — Tél a Dolomitokban. Magyar Híradó. — Paramount Híradó. Bérletszünet. Miklós, Magyarország kormányzója is megjelent, valamint a kormány valamennyi tagja, a főpapi kar és a magyar királyi honvédség számos képviselője. Kállay Miklós nyugalmazott miniszter bevezető szavaiban az Alföldi Bizottság hivatását és feladatkörét ismertette. Az Alföldi Bizottság — mondotta — politikamentesen, csakis a nemzeti egység gondolata alapján munkálkodik a haza boldogulásán. Az Alföldi Bizottság alapelvei: önzetlen munka és áldozatkészség a köz javára. Kállay Miklós bevezetője után gróf Teleki Pál miniszterelnök emelkedett szólásra. — Akié a föld azé az ország — kezdte beszédét gróf Teleki Pál miniszterelnök. De nemcsak azé a föld, aki azt megműveli, de aki azt ismeri és feltárja. Gróf Teleki Pál ezután a Nagy-Alföld fogalmát határozta meg. Rámutatott azokra a tényezőikre, amelyek a Nagy-Alföldet tulajdonságai alapján határozzák meg, másodsorban azokra, amelyek határait írják körül. — A nagy magyar Alföldet — tulajdonságai alapján — egyrészt maga az a tény határozza meg, hogy óceánikus európai tájak közé van ékelve, másrészt legnagyobb napfénytár | | Április 1-én, szombaton este |1 | halvacsora | 1 »Fészek« ff 8 vendéglőben. $ 1 $ Kitűnő fajborok! Olcsó árak!ar talma, végül települési helyzete. Határait viszont a domborzati viszonyok, a tanyavilág elterjedése és történeti helyzete adják. A nagy magyar Alföld, dél felé teljesen nyitott lévén, a délről jövő idegeni támadásoknak nem tudott ellenállni. A török a Nagy- Alföld egész terjedelmét birtokolhatta. A Nagy- Alföldnek ez a szívedőleges szerepe a török kiűzetése után megszűnik és a XIX. század folyamán egész Európa egyik legfontosabb gabonatermő területévé válik. Ez a helyzet csak a múlt század nyolcvanas éveiben szűnik meg, amikor az amerikai export átveszi eddigi szerepünket. A nagy magyar Alföld Trianon után politikai jelentőségre tett szert, hisz ekkor Szent István birodalmának magját alkotja. — Alkalmazkodnunk kell a világ termeléséhez — fejezte be beszédét gróf Teleki Pál —, vizsgálnunk kell, mit és hogyan termelhetünk. E téren három jelentős szerep vár az Alföldi Bizottságra. A mai világtermelésben és gazdasági elosztásban megtalálni a magunk helyét: ez a nagy nemzeti feladat. Mentől többet kell foglalkoznunk állandó problémáinkkal elsősorban a magyar élet súlypontjával, a Magyar Alfölddel. Mert ne feledjük el, hogy a nagy magyar Alföld a maga sajátságos helyzeténél fogva mindig a Dunamedence súlypontja marad. A miniszterelnök nagy tapssal fogadott beszéde után a kormányzó az alábbi beszédet mondotta: — Minden állam vezetésének és minden kormányzatnak első kötelessége az életszínvonal emelése oly módon, hogy alulról fölfelé valamennyi társadalmi osztálynak több jövedelmet biztosítson, tehát az ország gazdaságát növelje. Természetesen az életszínvonalat nem úgy lehet növelni, hogy attól az állampolgártól, akinek van valamije, vagy annak egy részét egyszerűen elvegyük, vagy másnak odaadjuk, hanem gondoskodni kell arról, hogyan tehetjük az országot gazdagabbá. Nekünk Kárpátalja visszacsatolása életkérdés volt. Kárpátalja legnagyobb része erdő. Az ottani lakosság másból, mint favágásból nem igen tud élni. Ha ezeket az erdőket kivágják, természetesen karszt lesz ebből a vidékből és ha egy éven sok hó esik, hat hét helyet három nap alatt folyik le a síkságra és minket, mint egy ürgét kiönt az Alföldön és ismét mocsár lesz az Alföld. Kárpátalján százával vannak források, patakok, amelyek összefutnak a Latorca, Ung, Tarac és a többi folyóba, amelyek mind a Tiszába ömlenek. Ha Karszt lenne a Kárpátaljából, kiszáradnának a folyók, kiszáradna a Tisza és az Alföld sivatag lenne. Ezért volt nekünk életkérdés Kárpátalja visszaszerzése. Hogy Kárpátalja mit nyújt gazdasági szempontból, azt nagyon szépen kidolgozta már 35—40 évvel ezelőtt, a földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya. Ebben a tervezetben meghatározzák, hogy mely völgyekben lehet víztároló medencéket létesíteni. Megállapították, hogy körülbelül hány köbméter vizet lehetne tárolni, amely elegendő ahhoz, hogy az Alföldet egész éven át öntözzük, hogy a Tiszát fölfelé minél messzebb, hajózhatóvá tegyük, továbbá ! Ha jól akar szórakozni, úgy hallgassa meg a Horváth lányok janekárát az Ökrös-kocsmába. Hűsítő italok! Figyelmes kiszolgálás! Meleg ételek! | Szíves pártfogást kér a Vendéglős. | Országos jelentőségű politikai eseménye lesz vasárnap Szentesnek. A Magyar Élet Pártjának vármegyei nagyválasztmánya tartja zászlóbontó gyűlését, amelyen megjelenik gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter és vitéz dr Bonczos Miklós belügyi államtitkár. A földművelésügyi miniszter vasárnap délelőtt gépkocsival érkezik Budapestről nagyobbkísérettel a városba. Az első útja a vármegyeházára vezet, amelynek bejáratánál vitéz dr Ricsey-Uhlarik Béla főispán, dr Dósa István alispán a vármegye közönsége, dr Kanász Nagy Sándor polgármester pedig a város közönsége nevében üdvözli a minisztert. A belügyi államtitkár feleségével előreláthatólag már szombaton lejön és ha idejében érkeznek, részt vesznek a színházteremben tartandó Magyar Esten. A miniszter és az államtitkár a megye Nagy érdeklődés előzi meg a földművelésügyi miniszter vasárnapi beszédét házáról mennek át a színházteremben tartandó MÉP nagyválasztmányi ülésre. A zászlóbontó gyűlésen mindössze két beszéd hangzik el. A földművelésügyi miniszter az egész gazdatársadalmat érdeklő kérdésekről tesz nagyfontosságú nyilatkozatot. A miniszter kijelentéseit nemcsak a vármegye közönsége, de az egész ország agrártársadalma rendkívül nagy érdeklődéssel várja. Vitéz dr Bonczos Miklós államtitkár pedig a Magyar Élet Pártjának programját ismerteti és beszédében kitér az általános politikai helyzetre, valamint a közelmúlt napok eseményeire. Ezúttal nem lesz bankett. A főispán ad egészen szűkkörű ebédet a miniszter és az államtitkár tiszteletére, majd délután Csongrádra látogatnak el a kormányférfiak.