Szentesi Napló, 1939. augusztus (21. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

2. oldal. Kísér ucca 40 sz. ház eladó Értekezni lehet ugyanott, vagy lapunk nyomdájában. — Átállításnak a magyar, különösen a ma­gyar alföldi talaj, illetve helyesebben elsősor­ban klimatikus viszonyok, de még ezen gátlá­sok nélkül is, a racionálisabb átállításhoz idő és pénz kell. — A Magyar Alföld fekete alluviális tele­­vény talaja ámbár rendkívül alkalmas a legjobb minőségű búza termelésére, a benne lévő és kü­lönben is trágyával a műtrágyákkal (foszfor, nitrogén és mész, esetleg ikálisó is) pótolható termőerejében, igen sok más, a búzánál nagyobb mértékű termelvény termelésére is alkalmas lenne, ha­­klimatikus viszonyai jobbak volnának, évi csapadékmennyisége egyenletesebben oszlanék el. Nagyszabású öntözőművek lé­tesítése etekintetben mindenesetre nagy és előnyös haladást jelentene. Gyümölcstelepítés — Haladást jelentene megfelelően, kiválasz­tott és kellően kezelt, ápolt, gyümölcsfatelepek létesítése, is, feltéve, hogy ezek terméseinek ér­tékesítésére a kormányzat okosabban és előre­­láthatóbban fogna idejében gondoskodni, mint ahogyan azt például most az idei nagy kajszi­barack termésértékesítésénél tapasztalhattuk. Rozsot ne termeljünk! — Mindezek azonban a 3—4 millió hold búzatermésnek részleges átállítási kérdését egyelőre és sürgősen semmiesetre sem old­ják meg. — Azok a jóakaratos teoretikus tanácsok, hogy a magyar gazda, különösen pedig a magyar alföldi gazda búza helyett több rozsot, árpát, vagy tengerit termeljen, a tárgyilagos kritikát nem állják ki. Mert a rozsnak nemzetközi világ­piaci helyzete a búzáénál is rosszabb. Nagy­mennyiségű rozsnak külföldi elhelyezése leg­alább is olyan nehéz, mint a búzáé. Ára néhány pengővel alacsonyabb, mint a búzáé, termése pedig fekete televény talajon átlag két-három mázsával marad a búzatermés eredménye alatt. A rozsnak homoktalajon indokolt kalászos gabona, jobb kötött talajokon való termesz­tése egyenesen abszurdum lenne. mniiMtiHiiniiHiiniiMiMiiMiiHtsnHiHininaiiiwiiHiHm Kedden, augusztus hó 1-én este 6 és 9 órakor. Szerdán, augusztus hó 2-án este 9 órakor. A izgalmak idegfeszítő erejét végsőkig fokozó bűnügyi film: A titok­zatos mr. Moto Főszereplő: Peter Loire. Erdélyi Mihály operettje filmen: Fehérvári ! Főszereplők: Egry Mária, Páger, Kabos, Berky Lili. — 3. Fox Híradó. — 4. Buster a siralom­házban. — 5. Kacérkodás a halállal. — Ilyen óriási műsort még nem látott. Szerdán, augusztus hó 2-án este 9 órakor. Csütörtökön, augusztus 3-án este 6 és 9 órakor HENRY RATAILLE világsikerű színdarabja filmen: Veszedelmes életkor Főszereplők: Huguette Dulfos és Jean Pierre. Kényes téma, megrázó szerelmi tragédia a fran­cia művészet tiszta tükrében. — Fox Híradó. Fehérvári huszárok. — Buster a siralomházban. Az árpa, a sertés, a baromfi — Nagyjából ugyanaz­ áll a takarmányárpára nézve is, amelyen egyenlő termőerejű földeken­­körülbelül a búzatermésnek megfelelő termés­eredményeket adja (tavaszi árpát értve, nem őszi árpát, amely gyakran erősen szenved a téli fagyoktól). Ára átlag több pengővel marad a búza átlagvonala alatt és termelése csak akkor járhatna a búzáénál nagyobb haszonnal, ha álla­tokkal megetetve, ezeknek megfelelő áron való értékesíthetése révén a megetetett árpa így job­ban tudna hús formájában értékesülni. Ez a helyzet azonban távolról s­em áll fenn. Sem a sertések ára, amelyek fiataljai a leg­nagyobb árpafogyasztók, az esetlegesen még árpafogyasztásra számbavehető ba­romfiak árai sem olyanok, amelyeknek ré­vén egy erősen megnövelt árpatermelés in­dokolt lenne. Mi legyen a tengerivel? — Tengeri terület növelése sem látszik in­dokoltnak. Jobb termés esetén kiviteli felesle­günk van belőle, amelynek külföldi elhelyezése éppen olyan gondot okozhat és éppen olyan ár­támogatásra kellene, hogy szoruljon, mint a búzáé, ha a gazda fáradságának gyümölcseként termelési hasznot kívánunk biztosítani. Na­gyobb termelési haszon a tengerinél cs­ak akkor volna elérhető, ha az etetés által a tengeriből fejlődött állati termék a hús, akár marha, akár hízott sertés, akár baromfi, pulyka vagy liba ér­tékesítési lehetőségei, ezeknek árai jobbak vol­nának. A jelenlegi állatárak mellett ez sem forog fenn. Ipari növények és a cukorrépa — Maradnánk az ipari növények, az olajo­sak, mint a repce, lenmag, ricinus, szójabab, a cukorrépa, lucerna, mák stb. Ezeknek termelése nagyobb kockázattal jár, mint a búzáé, rossz termések esetén pedig a jóval nagyobb termelési költségek mindenesetre terhelik a gazdát. Áruik — tekintve tesztben a nagyobb kockázatot, részben a nagyobb előállítási költségeket — ál­talában véve nem kielégítő és nem biztosít a gazdáinak elegendően kecsegtető hasznot Ezek­nek termelését igenis jóravalónak találnám, de csakis megfelelő értékesítési, illetve ártámoga­tási intézkedések révén.­­ A cukorrépa termelői árát fel kell emel­ni, legalábbis a világháború előtti színvonalra, mert hiszen a termelési költségek azóta nem­hogy apadtak volna, de lényegesen emelkedtek. Cukorrépából hasznuk van elsősorban a nagy cukorgyár iparosoknak, azután a cu­korfogyasztás hallatlanul megdrágított kincstári árrészesedés révén az államnak, de legkevesebb hasznuk van a cukorrépa termelőknek. A cukor viszont olyan drá­ga, hogy az országos fogyasztás a népes­ség jórészének rovására szinte botrányosan alacsony.­­ A szójabab, lenmag, ricinusmag, repce, lucernamag külföldön minél könnyebben elhe­lyezhető termékek, mint a búza. Megfelelő ér­tékesítési ár szempontjából a búza ártámogatá­sára szánt állami hozzájárulásnak egy részét ezen exportálható termékek ártámogatására le­hetne fordítani. De a búza ártámogatására szánt állami hoz­zájárulásnak egy részét az export minőség­nek megfelelő hízó marha, hízó sertés és baromfi eladási árának támogatására is le­hetne és kellene fordítani. Ha mindezeken kellő haszna lenne a termelő gazdának fokozatosan kellene magától csökken­teni a gazdasági észszerűség határán tagadha­tatlanul túlmenő búzatermelést. Megérkeztek a nyári újdonságok! Tekintse meg a nyári évad újdonságait! — Nagy raktárt tartok a legújabb női és férfi ruhaanyagokból, fehérnemű és ágynemű ------------ , anyagokból, szőnyegekből.­­ ------------­Különlegességeim: Ruha és fehérnemű divatselymek, házi- és strand pizsama anyagok, férfi fehérneműek. — Nagyobb vételnél árengedmény, vagy elő­­---------nyös részletfizetés. — Tisztviselői kedvezmény! • ----------------­Dr. Halász Szabó Lászlóné divatáru kereskedése. Szentes, Kossuth­ tér,­­Sarok SZENTESI NAPLÓ Kedd, 1939 agusztus. 1. Mi legyen a megoldás? — Fenti intézkedéseken kívül, tehát ipari és olajos növények, valamint hízott állatok és baromfiak ártámogatásán kívül — szem­ben a csupán csak búzaár támogatással — megfontolandó lenne, nem lehetne-e holdan­kén­ti prémiumban, jutalomban részesíteni minden — mondjuk — száz katasztrális holdon aluli kisgazdát minden hold után, amellyel eddigi búzatermelését csökenteni hajlandó. Ezt tette az utóbbi években az Egyesült Államok földművelésügyi kor­mánya is. — Nagybirtokon pedig — mondjuk — ezer katasztrális holdon felül okvetlenül limitálandónak tartanánk büntetés terhe alatt a búzatermelést az összes szántóterü­let 35 százalékában az Alföldön, a Tiszán­túl és 25 százalékban a Dunántúl és a Fel­vidéken. A kérdés fogas és körültekintő, óvatos eljárást igényel, de bizonyos éles­látással és elhatározással nem megoldha­tatlan, ha meg van rá a jószándék és be­látás, aminek igenis itt van a legfőbb ideje, mert a további kilátások a világhúza át­alakulásai szempontjából rendkívül sötétek, hacsak világháború nem következik újból be, amitől Isten óvjon. — Egyet nem lehet semmiesetre sem csi­nálni, sem józan ész, sem méltányosság szerint és­pedig azt, hogy az úgyis mos­toha körülmények közt termelő alföldi kis­gazdák egyszerűen csökkentsék jelenlegi búzatermelésüket, anélkül, hogy mód és le­hetőség nyúttassék nekik arra, hogy ezt a csökkentett búzatermelést más, legalábbis ugyanilyen igen szerény hasznot biztosító más termény vagy állati termék termelése által maguknak­­biztosíthassák.

Next