Szentesi Napló, 1939. december (21. évfolyam, 273-294. szám)

1939-12-01 / 273. szám

Királyi Ügyészség SZEGEID XXI. ^VfOLYAM, 273 SZÁM. ÁRA 6 PILLÉR SZE NTESINAPIO FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP SZENTES, 1939. PÉNTEK, DECEMBER 1. Revízió alá kell venni Magyarország mezőgazdasági és közgazdasági politikáját és egyrészt a megváltozott világ­politikai helyzethez, másrészt a háborús önellá­táshoz kell alkalmazkodnunk. De van még egy harmadik szempont is, amely ebben az irányban döntő, ez pedig az, hogy az új földreform kap­csán egyre több és több kisegzisztencia terem­tődik itt, akik felé az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kormányzati politiká­nak-, elsősorban a mezőgazdasági és közgazda- sági politikának. Sohase felejtsük el azt, ke­vesebb lesz, a föld és mindig több az ember, te­hát mindig kevesebb és kevesebb föld jut egy magyarnak, amelyen csak nagyobb tudással, na­gyobb szakértelemmel, több trágyázással és na­gyobb szeretettel de jobb értékesítési és köz- gazdasági politikával tud az egyén boldogulni. Ha ezeket a szempontokat vesszük figyelem­be, akkor elsősorban új vámpolitikát kell alkot­nunk, amelyben a mezőgazdaság új és külön­leges helyzetet kell, hogy elfoglaljon. A mos­tani érvényes vámtarifa egészen más világpiaci és közgazdasági viszonyok között jött létre és így felette fontos, hogy az új vámtarifa számol­jon a mai adottságokkal, a mai viszonyokkal és a jövendő mezőgazdasági fejlődéssel. Legyen fejlesztő, támogató és igazodjék a mezőgazda­ság j övőj éhez. De fontos az, hogy azok a cikkek, amelyek a világgazdasági helyzet feszültsége következ­tében nehezen szerezhetők be, lehetőleg itthon termeltessenek. Ilyenek az olajos magvak, fo­nalas növények és azoknak a cikkeknek a pót­lására termelt növényféleségek, amelyeket je­lenleg be kell hoznunk, amelyeknek a behoza­tala részint valutáris, részint közlekedésügyi, részint pedig világpiaci helyzet miatt nehezen hozhatók be. De fontos a hitelpolitika kérdése is, azt is új alapokra kell fektetnünk. Ezzel kapcsolatos a vasúti tarifapolitika, amelyet a mostani új helyzetnek megfelelően kell átalakítani. Prog­ramjává kell tenni, hogy az termelést fejlesztő lehessen, épúgy mint a vámtarifa. Az ország központjához, nyugati és, délnyugati piacaihoz közelebb tudja hozni azokot az, országrészeket, amelyek ma a vasúti tarifapolitika, folytán vi­harsarkokká lesznek messze- Tiszántúlon és messze északkeleten éppen amiatt, mert nem tudnak résztvenni sem Budapest élelmezésében, sem a nyugati piacok táplálásában. Ne a trágya fuvardíja legyen a legdrágább, amely nélkül nincs mezőgazdasági termelés, hanem lehessen olyan támogató, fejlesztő a vasúti tarifapolitika is, amely a kistermelési ágakat támogatja és egyes' cikkek olcsó fuvarjával elősegíti olyan cikkek termelését, elszállítását és, értékesítését, amelyek eddig nehézségekbe ütköztek. Különö­sen áll ez a kistermelési politika támogatása ese­tén azokra a cikkekre és azokra a termelőkre, akik nem tudnak mindig vagontételű mennyisé­get szállítani. A földbirtokpolitika új szemlélete nemcsak a földosztást tűzi feladatunkká, hanem a föld jobb megművelését is és a kevésbé hasznosít­ható földek nagyobbmérvű kultúra alá fogását. Értem itt ez alkalommal az 1.2 millió hold szi­kes terület megjavítását, a 30 J.0C0 hold sivár homokterület munkába fogását és mintegy 150 ezer hold vadvizes, nádas, kákás, szittyós terü­letnek a lecsapolását és munkába állítását. Min­den ország megcsinálta már ezt, mert mindenki tudja, hogy a föld nem lesz több, de az, embe­rek szaporodnak. Ezeket a területeket nagyobb mértékben kell a kultúra alá befogni, bármilyen áldozatba kerül is az. De nem szabad az, új mezőgazdasági politi­kában megfeledkezni a munkások munkára ne­veléséről sem. A gazdaközönség szívesen fi­zet nagyobb munkabért, de akkor a munkabér­nek megfelelő munkát kíván a munkástól. A munka joga is biztosítva legyen, de a munka er­kölcse is! Ez egyaránt áll a munkaadóra és a munkásra. Az új gazdasági politikában az elemi okta­tás reformjának is a nagytömegű földművelő réteg érdekét kell szolgálnia. Százezerszámra vannak olyan falusi és tanyai gyermekek, akik az eleimi iskolán kívül más iskolába nem járnak, ezért az elemi iskolázás utolsó két évfolyamát, az, ismétlő iskolát kizárólag a mezőgazdaság ér­dekében kell átalakítani. Hogy új mezőgazdasági és, közgazdasági po­litikát tudjunk csinálni ebben az országban, ah­hoz kettő kell: a) mezőgazdaságfejlesztö tör­vény, b) egy átfogó agrárpolitikai terv, amely hosszabb időre megszabja a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének, a mezőgazdasági lakosság boldogulásiának s a föld-politikának a jövendő­jét. (—gnl—)---□□--­A Szovjet tegnap délelőtt megtámadta Finnországot Szárazföldön, levegőben és tengeren egyszerre indult meg a háború A finn—szovjet viszály az elmúlt huszon­négy óra alatt döntő fordulathoz jutott. Hiába­valónak mutatkozott a diplomácia kéthónapi fá­radságos munkája a béke megmentése érdeké­ben, a finn-—orosz határon csütörtök óta folyik a harc, az elkeseredetten védekező finnek az utolsó lehelletükig hajlandók védeni országuk határait. Szerdán est© pillanatok alatt repült szét a hír, hogy Molotov jegyzéket intézett a finn kor­mányhoz, amelyben bejelentette orosz részről a diplomáciai viszony megszakítását. Finn­ország moszkvai követe szerdán este fél 10 óra­kor akarta átadni Molotovnak a finn válasz- j eigyzéket, a finn válasz átadására azonban nem került sor, mert Potemkin külügyi népbiztos kö­zölte a finn követtel, hogy a Szovjetunió kor­mányának nem álll módijában továbbra is fenn­tartani a kapcsolatokat Finnországgal és, kény­szerítve érzi magát arra, hogy Finnország el­hagyására utasítsa politikai és kereskedelmi képviselőit. MOLOTOV RÁDIÓBAN JELENTI BE A DIPLOMÁCIAI VISZONY MEGSZAKÍTÁSÁT Éjfélkor Molotow külügyi népbiztos rádió­beszédet mondott, melyet a Szovjetunió összes adóállomásai átvettek. Molotov beszéde során a következőket mondotta: — A szovjetkormány megállapította, hogy Finnország kormánya ellenséges álláspontot vett fel a Szovjetunió ellen. Az utóbbi hónapok­ban folytatott tárgyalásokon a finn kormány ellenséges magatartásával megakadályozta, hogy a megegyezéshez alkalmas közös alapot ta­láljon. Ezt követték a sorozatosan ismétlődő provokációk Finnország határán. Éppen ezért a Szovjetunió nem tudja fenntartani normális összeköttetéseit Finnországgal. Egyidejűleg a hadvezetőségnek rendeletet adott, hogy minden eshetőségre álljon készen. HAJNALBAN MÉGIS ÁTADTÁK A FINN JEGYZÉKET Újabb hírek szerint a finn jegyzéket mégis átadták a külügyi nópbiztosságnak. A finn válaszjegyzékben a külügyminszter a követke­zőket mondja: — Népbiztos úr! November 28-i soraira van szerencsém a következőket válaszolni: A szocialista szovjet-köztársaság területi érinthe- telemségét Finnország soha nem sértette meg. Minthogy ezt a tényt teljes bizonyossággal meg­állapították, kormányom azt javasolta, hogy a két állam bízza meg határbiztosát a szóban- forgó, esetleg az, 1928 szeptember 1-i határbizr tosságra vonatkozó szerződéssel egyező értelem­ben való közös felülvizsgálásra. Az, orosz határ közelében csak közönséges, határbiztosító csa­pataink vannak, ezek nem jelentenek veszélyt Leningrádra. Molotov külügyi népbiztos rádióbeszéde után Szovjetunió valamennyi nagyobb városá­ban finnellenes tüntetések folytak. CSÜTÖRTÖKÖN MEGTÖRTÉNT AZ ELSŐ TÁMADÁS A finn távirati iroda csütörtökön délben 12 óra 10 perckor adta le jelentését az; első szovjet orosz támadásról. A finn távirati iroda szerint a szovjet csapatok több helyen megtámadták a finn határbiztosító alakulatokat. Közelebbi rész­letek még nem ismeretesek. 12 óra 43 perckor a moszkvai rádió a finnországi eseményekkel foglalkozva a megtörtént támadásról még nem tesz említést, mindössze a diplomáciai viszony megszakításáról emlékezik meg. AZ ELSŐ JELENTÉS BERLINBŐL Berlini beavatott finn körökből eredő érte­sülés szerint, a szovjetorosz; csapatok csütörtö­kön reggel hét órakor Suojarvi közelében átlép­ték a finn határt. A finn csapatok azonnal ellentálltak a szov-

Next

/
Thumbnails
Contents