Szentesi Napló, 1940. február (22. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 25 SZÁM. SZEGED ARA 10 PILLÉR •^■ályi Ügyészség SZENTESI NAPID FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 1 SZENTES, 1940. Tévedések esztendei (K. S.) Megdöbbentő, mikor ellenségeink tollából olvasunk keresű és siralmas jeremiádo­­kat az utolsó évtizedek szörnyű igazságtalansá­gairól, avagy bűneiről, melyek a pokol minden szenvedéseit bocsátották Európára, legelsősor­­ban éppen reánk, magyarokra. Ránk nézve: cse­kély vígasztalás már a beismerés, legfeljebb a jóvátétel halvány sugarával kecsegtet. Csak a napokban olvastuk — nem is elő­ször — Loyd George kijelentéseit, aki a páris­­környéki békék beterjesztett adatait hamisnak s a későbbi kis­antant eljárását megtévesztés­nek, sőt csalásnak minősítette. Joggal tehette ezt az őszinte, beismerő nyilatkozatot, hiszen ő egyike volt a béketanács tagjainak. Most De Monzáé francia munkaügyi miniszt­­er nyilatkozik a Párisi Kurírban finoman, elő­kelően és „A tévedések huszonöt esztendeje’* címen szedi össze Európának a béke ellen elkö­vetett bűneit. Szóról-szóra leírunk kijelentései közül egyet, mert­­benne nem csupán a beisme­rés őszintesége szól, hanem egy jóakaratos em­ber fájdalmas borongása is. „Mennyi fájdalom és szerencsétlenség töltötte meg a tévedések huszonöt esztendejét! Jóakaratas emberek arra várnak, hogy jóvátegyék e tévedéseket.’ Az angol Loyd George után most a francia, De Monzie beszél így s szeretjük hinni, sőt újab­ban látjuk is, hogy ez­ a tábor elég tetemes: tag­létszámmal szerepel már. Csalódások és tévedések áldozatai vagyunk tehát az egyik politikus szerint, de csalás és­ megtévesztés áldozatai a másik szerint. Amit pedig vesztettünk és elszenvedtünk, területben, lakosságban, felmérhetetlen anyagi kárban, akár egyik, akár másik nyilatkozat nem teheti jóvá, mert azok felett nem egy­néhány jóakaratos ember rendelkezik, hanem azok a bitorlók, kiknek csalások és tévedések alapján kezére juttatták. Idestova huszonöt éve lesz már. Mennyi könny hullott azóta, mennyi panasz hullott meghallgatás nélkül a papírkosárba a nemzetek palotájában, mert né­hány ember csalt, néhány ember tévedett. S milyen semmiség volt az, hogy közben egy nemzet vért izzadott küzdelmei közben. Csak mi, egyedül mi tudtuk az isteni igazságban ve­tett hitünkkel, csak egyed­ül mi hittük, a tűrök, a szenvedők, hogy egyszer derengeni kezd a hajnal. íme! Nincs egyetlen napilap, melyből a magyar követelések jogosságának elismeré­séről ne esnének nagyhangú kijelentések. Szin­te bántó kezd már lenni ez az udvarlás. De egy elégtételünk van mindenesetre: az, hogy amit örökké hirdettünk, hogy Európa egyszer észre­­tér, hogy Európa agyveleje egyszer megtisztul — az immár bekövetkezett. A tévedés, félre­vezetés, csalás beismerése, a mi jogaink beis­merése — elérkezett. Ami ezután jön, az a jóakaratai emberek dolga lesz, akik a jóvátétel útját fogják egyengetni. Ha ugyan lesznek csakugyan ilyen jóakaratai emberek és bátor­ságuk is lesz hozzá. Magyarország önállóan oldja meg­ a szomszédos államokkal szembeni problémáit London és Páris Németország erőteljes támadására számít Holnap, pénteken ül össze Belgrád­ban a Balkán-szövetség konferenciája. — Kétségtelen — mondja egy jelentés —, hogy a magyar—román problémák megoldását célzó törekvéseken kívül a román—bolgár vi­szony rendezése is célja a szövetségi konferen­ciának. — Tévedés azt hinni — közli egy ma­gyarázat —, hogy a balkáni szövetségesek kon­ferenciája minden befolyástól mentes légkörben fog tárgyalni. Hogy e téren mi a helyzet, ar­ról szólnak alábbi tudósításaink: NÉMETORSZÁGOT IS ÉRDEKLI A BALKÁN KONFERENCIA Egy berlini tudósítás közli, hogy a balkáni szövetségesek holnap megnyíló értekezlete Né­metországot fölöttébb érde­kli. Német meglátás­ szerint ugyanis a nyugati szövetségesek olyan irányban befolyásolják a Balkán-szövetségesek konferenciáját, hogy annak határozatai Né­metország ellen szóljanak. A szövetségesek fel akarják használni a Balkán államokat, hogy vegyenek részt Németország, bekerítésében. Arról van szó, hogy a Balkán konferencia afelől is határoz, enged-e a német nyomásnak, vagy csatlakozik a nyugati demokráciák érdekeinek védelméhez. E kérdésekhez egy belgrádi tu­dósítás hozzáfűzi, hogy a Balkán-szövetség célja a legszigorúbb semlegesség megóvása lé­vén, a konferencia igyekszik megtalálni a kö­zéputat. A FRANCIÁK SZÜKSÉGESNEK TARTJÁK A REVÍZIÓ MEGINDÍTÁSÁT A szerdai francia lapok foglalkoznak a Balkán-szövetség konferenciájával. Megállapít­ható, hogy ezek tekintélyes része belátja a há­ború utáni békeszerződések revíziójának szük­ségességét. Ez alkalommal több újság párhu­zamot von a kisantantban tömörült államok és a Balkán-szövetség tagállamainak törekvései között. E kérdéssel kapcsolatosan azt írják a párizsi lapok, hogy a Balkán-szövetség államai­nak február 2-án megnyíló konferenciája téves vágányra futna, ha határozatainak meghoza­talakor magatartását a revízióellenes gondolat­nak rendelné alá. A MAGYAR ÜGY KÖZVETÍTÉSE NEM VÁLNA SENKI ELŐNYÉRE A belgrádi konferenciára gyakorolt befo­lyások légkörében fölöttébb érdekes az a tudó­sítás, amely Magyarország húszéves problémái­val kapcsolatban megállapítja, hogy Magyar­­ország számára nem szükséges, hogy problé­máinak megoldására bármely hatalmi oldalról is közvetítő szerepre vállalkozzanak. — Ily köz­vetítés senkinek sem válna előnyére — jegyzi meg a tudósítás. HITLER BESZÉDÉVEL MEGKEZDŐDÖTT A HÁBORÚ MÁSODIK SZAKASZA Kedden este Hitler kancellár nagy beszé­det mondott, amely úgy a háborús, mint a sem­leges, államokban nagy hatást váltott ki. Ro­mániában tetszést váltott ki Hitlernek azok a szavai, amelyekkel Chamberlaint az ördöghöz hasonlította, aki imakönyvével közeledik a jám­bor lélekhez. A német lapok lelkesednek. „Vég­leges leszámolás a plutokráciák­kal. „Nincs megegyezés jogaink teljes elismerése nélkül". Ilyen címek alatt közlik a berlini lapok Hitler beszédét, melyről a londoni és párisi újságok azt mondják, hogy azzal a háború második sza­kasza kezdődik meg. Azt is mondják ezek az újságok, hogy most már teljesen biztosra ve­hető, hogy rövid időn belül nagy német offen­­zíva indul a nyugati fronton. Az újságok ki­emelik azt is, hogy Németország a háború első öt hónapját fegyverkezésre használta fel. Az olasz lapok a német—olasz barátság változat­lan fennállását hangsúlyozzák. ÚJRA BOMBÁZTÁK KRONSTADT KIKÖTŐJÉT A FINN REPÜLŐK A finn légi haderő tegnap igen élénk te­vékenységet fejtett ki. A finn repülők bom­báztak egy front mögötti orosz vasúti állomást és bombázták ezenkívül Kronstadt kikötőjét is. A kikötőben több orosz hajó megsérült a finn repülők bombáitól. Ezenkívül több kikötőépüle­tet is megrongáltak a repülőbombák. Finn katonai szakértők szerint a konflik­tus kezdete óta az orosz repülők összesen 650 légitámadást intéztek finn városok ellen. E légitámadások során huszonegyezer bombát dobtak le. Az orosz légitámadásoknak 207 pol­gári áldozatuk volt. Huszonnégy esetben az orosz repülők templomokat és kórházakat bom­báztak. A leningrádi katonai kerület vezérkara je­lenti a finnországi helyzetről, hogy január 30-án nem történt fontos esemény. A szovjet­­orosz légierő több sikeres támadást intézett ellenséges tartalékok és katonai céltárgyak­ ellen. A FRANCIAORSZÁGI LENGYEL LÉGIÓT KÜLDIK FINNORSZÁG MEGSEGÍTÉSÉRE A Popolo di Roma londoni jelentése sze­rint a szövetségesek azzal a tervvel foglalkoz­nak, hogy a Franciaország területén megala­kulóban lévő lengyel légiót küldik ki Finnország megsegítésére. Jóllehet a hírt nem erősítették meg, minden jel arra mutat, hogy annak ko­moly alapja van. ------□□-----

Next