Szentesi Napló, 1940. október (22. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-01 / 223. szám

szegi Királyi Ügyészség XXV. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM. Új NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP SZENTES, 1940. KEDD, OKTÓBER 1. ÁRA 12 FILLÉR újabolt nagy külpolitikai események előestélyén A tengelyhatalmak tárgyalást kezdenek Oroszországgal — A spanyol kormány kiküldöttje Rómába utazik — Amerikában minden csendes — Ciano hazaérkezett Rómába A diplomáciai meglepetések a berlini, né­met—olasz—japán hármasszövetség megköté­sével nem értek véget. Egybehangzó jelenté­sek arról számolnak be, hogy ez a hét ismét döntő jelentségű eseményeiket hoz Európára. Ennek bevezetője lesz Serrano Sumer spanyol fallangista vezérnek, Franco sógorának római utazása. A spanyol kormány teljhatalmú meg­bízottja immár két hét óta tartózkodik Né­metországban s ez idő alatt több ízben folyta­tott megbeszélést Hitlerrel, Ribbentroppal, sőt a német fővárosban találkozott a szombati nap Az­ angol kézen­ levő Gibraltár, mint a Földközi-tenger kulcsa, églő sebe a spanyolok­nak, akik soha, nem­ mondottak le a gibraltári tengerszoroshoz való jogukról. Emellett gyar­mati igényeik kielégítésére is most van a leg­jobb alkalom, amikor elérkezett az újjárende-­zés ideje nemcsak Európában,­­hanem Afriká­ban és Ázsiában egyaránt. Spanyolország a polgárháborút Németország és Olaszország hathatós segítségével tudta győzelemmel be­fejezni s mindenki érzi Spanyolországban, folyamán Ciano olasz külügyminiszterrel is. Ha nem utalnának a külföldi lapjelentések arra, hogy Spanyolországnak a tengelyhez való pozitív csatlakozását célozzák a spanyol­­kiküldöttel folytatott megbeszélések, akkor is minden újságot olvasó ember előtt nyilván­való, hogy Németország egyre szorosabbra igyekszik fűzni a hálót Anglia körül és ebben a diplomáciai hadjáratban, amely kiegészíti a fegyverek párbaját, a nemzeti Spanyolország­nak elsőrangú szerep van szánva, hogy elérkezett az az időpont, amikor viszo­nozni kell a tengelyhatalmak támogatását. Serrano Sunez berlini megbeszéléseire Rómában tesznek pontot.­­A kérdések, amelyek a spanyol beavatkozással kapcsolatban van­nak, minden tekintetben tisztázódtak már, az elkövetkezendő római megbeszélések bizonyára nem a lényegre vonatkoznak, hanem talán arra, hogy mikor és milyen formáiban történ­jék meg a Berlin—Róma—Tokió háromszög kibővítése Spanyolország csatlakozása által. Ciano olasz külügyminiszter egyébként hétfőn délelőtt érkezett vissza Berliniből Ró­mába. A Tenmini pályaudvaron ünnepélyesen fogadták, ünnepelték a hármat szerződés alá­Amerikával szemben a német és az olasz sajtó, ugyanúgy a japán lapok is a berlini szerződés aláírása után igen éles figyelmeztető hangot ütöttek meg. Utalást tettek arra, hogy a tengelyhatalmaknak Japánnal megkötött szerződése tulajdonképpen azt a célt is szol­gálja, hogy lehetetlenné tegye az Egyesült Államoknak Anglia oldalán való háborúba lé­pését. Hétfőre megváltoztak a berlini, római, valamint a tokiói sajtóhangok, és megenyhült a légkör Amerikával szemben. Ez a fordulat Az erre a netre variato­ magyfontosságú diplomáciai események közé sorolják a Japán­nal kibővített tengelyhatalmaiknak Oroszor­szággal meginduló tárgyalásait. Az olasz kül­ügyminisztérium félhivatalos lapja ennek elő­készítéseként arról ír, hogy Szovj­etorosz­­országban nyugodtan­ fogadták a hármas szer­ződés megkötését. Oroszországnak ez a maga­tartása viszont Berlinben váltott ki őszinte örömet. Az olasz lapok általában hangoztat­ják, hogy Oroszországgal a viszony kielégítő, sőt kellemes s azt is kiemelik, hogy az acél­szövetség a legkevésbé sem irányul a Szovjet ellen. Anglia az utolsó percben is óriási erő­feszítéseket tett abban az irányban, hogy megrontsa a viszonyt a tengelyhatalmak és Oroszország között és a maga oldalán beránt­sa a háborúba a Szovjetet. Főképpen pedig a japán—orosz viszonyt akarták megzavarni Londonból, de Oroszország urainak józan mű­írása alkalmából s mint érdekesség emelhető ki, hogy a fogadtatáson a magyar köveit mel­lett a spanyol követ is megjelent, akivel Ciano nagyon meleg kézszorítást váltott . . . arra vezethető vissza, hogy Amerikában nyu­godtan ítélték meg az eseményeket s a hábo­rús láz mintha vesztett volna valamit erejéből. Az amerikai sajtó hangja is erre mutat, ami viszont Londonban érezteti hatását, ahol Churchillék bizonyosra számoltak Amerika katonai támogatásával. Az Egyesült Államok segítségében nincs is hiánya Angliának. Hull külügyi államtitkár vasárnapi nyilatkozatában­­kijelentette, hogy Amerika gazdasági téren minden segítséget gatartá­sán megtörtek ezek a­ mesterkedések. London­­kelepcéjébe nem esett bele Moszkva, sem pedig Japán és a Berlin és Róma által el­gondolt irány­ban talán már ezen a héten meg­indulnak a német—olasz—japán—szovjet­orosz tanácskozások. Az orosz sajtó egyébként vezércikkekben foglalkozott a, Berliniben megkötött szövetség­gel és a szerződés ötödik pontjával, amely megnyitja az utat a tengelyhatalmaknak és Japánnak Oroszországgal szemben tanúsítandó jóviszonyuk további­­kifejlesztésére. Ciano lapja, a Telegrapho szögezi le, hogy nincs semmi olyan tényező, amely megzavar­hatná Németország és Olaszország, továbbá Japán viszonyát a Szovjettal és a legnagyobb bomba természetesen az volna, hogy ha a ber­lini felhívásra Spanyolország után Oroszor­szág is csatlakozna a totalitárius hatalmak anarolellenes blokádjához, megad Angliának, az aktív beavatkozástól azonban távol tartja magát. Amerika kül­­ügyeinek intézője egyébként — ha elkésetten is — tett egy megállapítást, amely igazolni látszik Németország egész háborús akcióját. Azt mondotta Hull, hogy a mostani események a párizskörnyéki békeszerződések­ tévedéseire vezethetek vissza. Ha arra gondolunk, hogy ez a lelkiismeret évekkel ezelőtt is felébredt volna Amerikában és az Egyesült Államok roppant gazdasági befolyásukkal elősegítették volna ezek­nek az utólag elismert tévedés­eknek békés jóvátételét, mennyi szenvedéssel volna szegényebb ma a­ vitág . . . Welles helyettes külügyi államtitkár is nyilatkozott a hármas­­szerződésről, amellyel kapcsolatban kijelen­tette, hogy Amerika csak védekezésre gondol... Amerika magatartásával kapcsolatban meg kell emlékezni a Newyork Times vezércikkéről, amely Roosevelt politikáját támadja. Az Új­világnak ez a vezető lapja az elnököt teszi felelőssé, hogy beszédeivel és háborús fenye­getéseivel ártott Amerikának. Amit azonban Roosevelt saját magára nézve hibázott, azt reparálta Wielke, Roosevelt ellenjelöltje. Wielke vasárnap programbeszédet tartott s az Amerikából érkezett jelentés­ek szerint olyan nagyfokú külpolitikai tájékozatlanságot árult el, hogy Roosevelt­­harmadszori megválasztása most már bizonyosra vehető . . . Mi történik a harctereken A diplomáciai akciókkal egyidejűleg a há­ború frontja is megélénkült. A német bombá­zók a legnagyobb súlyú bombákkal árasztották el Londont, Liverpool kikötőjét és az angol jelentések is beismerik, hogy ezek a bombázá­sok nagy tüzeket és­ súlyos károkat okoztak. A német stukák nem sok pihenőt hagytak az angoloknak­. Hétfőn korán reggel újból felszál­lottak a német repülők, azóta, szakadatlanul folynak a támadások Anglia egész­ területe ellen. Az angol repülőgépek vasárnap éjszaka behatoltak Németország­ fölé, Berlinig azon­ban nem jutottak el, de több kisebb várost megbombáztak. Az egyiptomi harctérről az olasz főhadi­szállás azt jelenti, hogy az előőrsi csapatok sikeresen küzdenek az­ angol haderővel szem­ben. Ha lassan is, de tért nyert az olasz táma­dás, ami az ottani terepviszonyokat figyele­m­­be véve nagy teljesítmény. Természetesen a tengeren is folyik a nagy birkózás a tengely­­hatalmak és­ a brit birodalom között, aminek a hétfői nap folyamán az angol tengeri flottá­nak két kereskedelmi gőzöse esett áldozatul. Tokióból jelentik , Japánból fontos hírek érkeztek. A tokiói kormány felszólította Angliában élő alatt­valóit, hogy haladéktalanul költözzenek haza Angliából, sőt már meg is érkezett Lisszabon­ból Londonba az a gőzös, amely hazaszállítja az ott tartózkodó japánokat. Egy másik jelentés szerint francia Indo­kína átengedett katonai támaszpontjainak megszállása most már zavartalanul megy végbe. A kezdeti harcok során Dél-Kína kato­nai parancsnoka is hősi halált halt egy össze­tűzés alkalmával. Fej­lövés következtében a csatatéren halt meg. . [ Konoye herceg, japán miniszterelnök tíz­tagú tanácsadó szervet létesített a kormány mellé, amely kiváltképpen külpolitikai és ka­tonai kérdésekben áll rendelkezés­ére a csá­szárnak és kabinetnek. A hármas­ szövetség célja Végezetül idézzük az olasz félhivatalos ■sajtó tudósító cikkét Németország,Olasz- Spanyolország és a tengely Ciano hazaérkezett Oroszországgal szemben megbukott az angol próbálkozás Érdekes hírek Amerikából

Next