Szentesi Napló, 1941. május (23. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

Szecred Királyi Ügyészség­ ÁRA 12 FILLÉR XXII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM. SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP SZENTES, 1941. CSÜTÖRTÖK MÁJUS 1 Sora van mindennek A magyar népnek ezer nagyszerű megfi­gyelése és nagyszerű megállapítása van. Egy ezredév népi bölcsesége sűrűsödik össze azok­ban a közmondásokban amelyek olyan nagy­szerűen alkalmazhatók egy-egy adott esetre. Nincs az egyéni életnek az a fordulata, amire egy nagyszerű megállapítás, vagy közmondás rá ne illenék. Most, amikor annyi szó hangzik el a rendszeres termelésről, a tervgazdálkodás­­ról, szinte a tollunkba csúszik az a mondás: „sora van mindennek, még a derelyeevésnek is.“ Mindenki tisztában van azzal, hogy ez a mondás nem a derelyeevés rendjét kívánja megállapítani, de azért hivatkozik a derelye­­evésre, mert szemléletesen tárja az emberek, öregek és fiatalok, sőt gyerekek elé is, hogy semmit sem szabad összevissza, hebehurgyán, rend és rendszer nélkül végezni. Sora van min­dennek s ezt a sort meg kell tartani, különben semmivé válik a legjogosabb reménység is. Rendre mindig szükség volt s a kapkodás nélkül, szép sorjában elvégzett munka hozta meg mindig a legbiztosabb eredményeket. Aki megtartotta munkájának a sorát, az hasznát lát­ta. Rendszeresen előkészített,módszeresen vég­rehajtott tervezet mindig sikert biztosított. Hogy nem egy szempillantás hozta a sikert, azon okos ember nem akadt fenn és nem veszí­tette el a kedvét, mert egy másik, jó magyar közmondás nagyon alaposan rávilágít a dolgok lényegére, mikor azt mondja: „Isten sem egy nap alatt teremtette a világot." Igen, minden­nek sora van, még annak is, hogy a munka, a küzdelem, a nehéz verejték eredményét lássuk. Az idén ültetett fa termését nem az idén élvez­zük. A búzát is előző ősszel kell elvetnünk, hogy a következő esztendő nyarán betakaríthassuk a termést. Nagy időket élünk. A napok mindegyike történelmet épít s a néző szem elfárad ugyan, de át sem tudja tekinteni a látni, a megfigyelni­­valókat. Egy új világ kialakulása folyik. Erők, akaratok, célkitűzések, eszmék, gondolatok, vá­gyak, bosszúk és gyűlöletek, jóakaratok és rossz­indulatok mérkőznek egymással szemben. „Há­ború van most a nagyvilágban," — mint ahogy a költő mondja, a pusztítás ereje száguld keresz­tül a népek fölött, de ez a pusztító erő jelenti­­az alkotóerőt is. Mindannyian tisztában va­gyunk azzal, hogy a meghalni nem akaró múlt képtelen arra, hogy feltartóztassa annak a jö­vendőnek elérkezését, amely útban van s amint a francia forradalom megváltoztatta a világ ar­culatát, ez a jövendő is meg fogja változtatni a ma arculatát. Sora van mindennek. A termelésnek is, a munkának is. A ma egészen más követelmény­nyel lép az ember elé, mint a múlt. De a ma embere is egészen más követelést támaszt az élettel szemben, mint a múlt idők egyszerű em­bere. A technika rohamlépésben halad előre, de nagyszerű vívmányai úgyszólván sehol sem jutnak korlátlanul érvényre, csak a hadászat­ban. A csudákhoz szokott mai ember s a világ­háborút megélt ember is ámulva hitetlenkedik a „villámháború" csudái felett, pedig nem is csudák történnek meg, hanem mindaz érvényre jut, amit a technika szédületes haladása bizto­sítani tudott. Csakhogy a technika vívmányai nemcsak arra valók, hogy más idők hónapok alatt lezajlott hadieseményeit napok, vagy ép­pen órák epizódjává zsugorítsa össze, hanem arra, hogy átalakítsa, megjavítsa és megszépít­se, megkönnyítse és boldogabbá tegye az em­berek életét. Mert az nem elég, hogy az emberi agyvelő nagyszerű dolgokat teremt, az nem elég, hogy a nagyszerű lehetőségek kínálják magukat az emberek számára, azokat el is kell érni, azoknak meg is kell valósulni. A világ kin­csekkel van tele s ezek a kincsek az egész vi­lágéi. Ezek a kincsek kell, hogy boldogulást, életet és haladást jelentsenek. A munka és a kenyér diadalát jelenti az a nap, amikor az emberiség milliói elérték a technika haladását. A jövő nem egy pillanat alatt épül ki. De rá kell készülnünk, elő kell készítenünk magun­kat arra, hogy a nagy átalakulásba, amely a szemünk láttára megy végbe, biztos lépéssel mehessünk bele. Rendszer és rend, biztos és meghatározott terv kell minden termelésünkre, minden munkánkhoz. Sora van mindennek . . . Igen, sora van és földmívelőnek, iparosnak, szellemi munkásnak bele kell állani abba a sorba, amely a legjobb, a legeredményesebb munkát biztosítja. Igaz, maradiak és csökönyösek vagyunk a jól megál­lapodott világrenddel és szokásokkal nem aka­runk szakítani... Pedig, hej, de szakítunk... Hová lett a koppantós faggyúgyertya? A vil­lanyvilágítás elsöpörte. Hová lett a faeke? Traktorral szántunk. Hová lett a delizsánsz? Villámvonatok, autók és repülőgépek szágulda­nak velünk ... így van ez ... A jól megállapo­dott szokásokat felváltják a jobb szokások ... Ez a sora mindennek... Görög tábornokokból ellen­kormány alakult Athénben A német csapatok elérték a legdélibb görög kikötőket, megaka­dályozták az angolok menekülését és rengeteg foglyot ejtettek — . . Szíria felé törnek előre a németek — Törökország szakított Angliával — Mi történik Amerikában ? A görög szigetek megszállásának rendkívüli jelentősége Görögországban az utolsó fejezete játszó­dik le annak a háborúnak, amely az 1941-es világháborúban a balkáni háború nevet fogja viselni. Harcokról már alig lehet szó, a néme­tek folytatják Peloponézosz megtisztítását, úgy­a tengelyhatalmak a Balkán félsziget el­foglalása után nemcsak újabb fényes haditet­tekkel öregbítették hadseregeik jóhírnevét, ha­nem igen fontos stratégiai előnyökhöz is jutot­tak, eltekintve a szárazföldi támaszpontoktól, amelyekről most már a Földközi tenger egész keleti medencéjét ellenőrizhetik). Ji a németek egymásután foglalják el a görög partokkal szemben fekvő görög szigetket, többnyire a lé­gihaderő segítségével, mivel az Égei tengeren nem rendelkeztek megfelelő vízij­árművekkel. A szigetek megszállása úgy a Dardanellák szempontjából, mint Törökország jövőbeni ma­gatartása tekintetében igen nagy szerepet ját­szik. Az Égei tengeren Németország fontos bá­zisokat épít ki a maga zsámára, amellyel sakk­ban tarthatja Törökországot. A török sajtóhan­gok arra mutatnak, hogy a török kormány tel­jes tudatában van ennek az új helyzetnek és a háborús kockázat vállalása helyett fejet hajt a német kívánságok előtt. Az Égei tengert a semleges lapok már német beltengernek neve­zik, ahova az angol flotta nem nyomulhat be. Ha a németek és az olaszok meghódítják a Kré­ta szigetétől északra vonuló szigetsort és így megteremtik az összeköttetést az olasz de Nagy jelentőségű volna Kréta szigetének elfoglalása is. A németek innen az angol hajó­had Földközi tengeri mozdulatait még hatáso­sabban tudnák ellenőrizni, de az angolok is is­merik Kréta stratégiai jelentőséörét es k­ed­den­ hogy Délgörögország megszállása már nem ka­tonai, hanem egyszerű rendészeti probléma. A németek sehol sem ütköznek olyan ellenállásba, amelynek letörése nagyobb időveszteség lenne a hadjárat befejezése szempontjából. kanézoszi szigetekkel, akkor a hajóösszekötte­tés is biztosítva van a Dardanellákig. A balkáni háború egyik legnagyobb bra­vúrjának a korintusi csatorna sértetlen meg­szállása számít. Bármennyit romboltak az an­golok, arra nem volt idejük, hogy a Peloponé­­zoszt az anyaországtól elválasztó mély bevá­gású csatornát használhatatlanná tegyék, pedig ez nem lett volna nehéz feladat. Korfu és né­hány nyugatgörögországi sziget megszállása után az­ olasz hajók Otrantóból, Brindisíből, Triestből nyugodtan eljuthatnak a Korintusi öböl­­bejáratáig, az öblön zavartalanul áthajóz­va a csatorna segítségével kiköthetnek a Pireusi kikötőben, ahonnét folyatathatják útjukat a megszállt szigetek biztosítása alatt északkelet felé a Dardanellákon és a Boszporuszon át Kon­­stanzába vagy akár Odesszába. A biztosított hajóösszeköttetés Olaszország és a Fekete tenger között gazdaságilag még je­lentős szerepet játszhat ebben a háborúban. Az angolok Földközi tengeri uralma egyre korlá­tozottabb lesz. A németek elfoglalták az első tengeri csatornát ebben a háborúban. Várjon a más nagyfontosságú csatornák mikor követik az elsőt, hol és milyen tengeren e­lőre minden jel arra vall, hogy védeni szándé­koznak ezt a szigetet, amely jelenleg az Athén­ből elmenekült görög kormánynak is védelmet nyújt. Kréta szigete Angolellenes görög ellenkormány alakult Athénben Említsük itt meg azt a nagyfontosságú hírt, amely arról számol be, hogy Athénben új kor­mány, még­pedig ellenkormány alakult. Az athéni rádió tegnap reggel jelentette be az új kormány megalakulását a görög népnek. Az új kormány élén a Macedóniában és Tráciában fegyverét letett görög hadsereg parancsnokló tábornoka áll, a miniszterek szinte kivétel nél­kül a hadsereg legkitűnőbb tábornokai. Ennek a ténynek messzemenő jelentősége van Görög­ország jövője és a görög-angol kapcsolatok szempontjából. Az új kormány felhívást intézett a görög néphez, amelyben hivatkozik arra, hogy mi­

Next