Szentesi Napló, 1941. június (23. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

És megtelének Szentlétekkel... Kétezer esztendő távlatából zsongnak fe­lénk ezek a szavaik. Tizenkét szegény­ember szorongott akkor a fényes és büszke Jeru­zsálemben, tizenkét egyszerű tanítvány, akik­ig mérhetetlen nagy feladat várt; meghódí­tani a világot, ismerték a feladat nagyság­át, tisztában voltak életük elkövetkezendő rendel­tetésével, csak a cucorság, a­ legtöbb mozgat erő hiányzott. Arra vártak a, jeruzsále­mi pad­lássztorá­ban fé­lénken bár, de­ bízva a Megváltó' ígéretében, a Szentlélek ajándékában. És megtörtént a csoda! A bátorító erő bír­tokában elindultak a nép közé , és az, egész nagyvilágba és­­ győztek. A kereszténység szimbóluma, a kereszt diadalmasan ragyog vé­gig a világ felett. Kétezer aszitandő múlt el ez események óta, de az, emberiség megtanulta,­­hogy nagy elhatározások sikere ma i­s azon múlik; a cél, az elhatározás­ mellett ott él-e a minden sikert biztosító bátorság, a Szentlélek nagy ajándé­ka, amely nélkül üres szóvá sorvad el minden szándék és erőtlen­­bukássá minden emberi akarat Az emberiség történelme évezredek alatt sok, sok sikert jegyzett fel, amelyben hihetet­len szenvedéseiket küzdelmeket éltek át azok, akik­ az emberiség jobb jövőjének alapozó munkásai voltak. Közönséges, erebm­i elmével csodálattal állunk meg sok megközelíthetetlen emberi nagyság előtt, s tépelődve kérdezzük, honnan a készség, a kitartás, az­ erő, mely ké­pes arra, hogy leszálljon a tengerek alá, felre­püljön elképzelhetetlen magasságok­ba, beha­toljon ember nem járta, irdatlan ősingová­­nyokba, a hó és jég c­sontfagyasz­tó birodal­mába, oda álljon az­ ágyúk torka elé, hogy a biztos halállal jegyezze el magát. Nem ismerjük ezt a minden akadályt le­győző erőt, csak a hatását, az eredményét is­merjük, ahogyan az­t a tizenkét jeruzsálemi egyszerű tanítvány életéből megtanultuk.. . Sorsdöntő, volt számaikra és utódaikra az a pil­lanat, mely erősebbé tette őket Néró hatalmá­nál, a római arénák kiéheztetett, dühös vad­jainál, a római légiók fegyvereinél, minden­nél, ami földi és emberi, mert az az erő Isten­től adatott. Sorsdöntő volt számukra, mert attól kezd­ve híven és maradéktalanul teljesítették hiva­tásukat, elvégezték küldetésüket, eredmény­nyel koronázták meg működésüket és útjuk az örök halhatatlanságiig vezetett. Az emberiség­ élete nem áll miérg; küzdel­me, szenvedése­­,s örök, de szakadatlan akarat, célkitűzés, elhatározás sarkalja következendő ezredévek jöttén is. Az­ emberi elme és akarat nem nyugodhat meg, mert az előhaladás, a fejlődés eddig iisi, ezután is ezeken a pilléreken nyugszik. De az előlhaladásért való küzdelem a Szentlélek erejét ezután sem nélkülözheti, mert a győzelem nélküle már eleve eredmény­telen. Az egyház és a nemzeteik történelméből sorozatos példákat lehetne felhozni, amikor ez a mindent átfogó nagy erő, nagy tettekre ké­pesített felekezetteket, nemzeteket, hogy sok­szor a lét és nemlét kérdésében határozzanak és cselekedjenek. De fel lehetne említeni azok mártír sor­sét is, akik bátran, hősen álltak bi­tek alá, vagy Matek a vérpadokra a Szentlélek Áldásával téve erősekké, bátrakká, halált nem ismerőkké. Amikor nagy elhatározásaink előtt imára kulcsoljuk kezünket, ezért az erőért, a Szent­lélek bátorításáért esedezünk, mely nélkül az első göröngyön elbukunk, az első akadálynál megtorpanunk s akaratunk az első­ lépésnél bukássá silányul. Minden embernek, de az emberek összesé­gének céljai, tervei vannak, melyek elé akadá­lyok tornyosulnak. Mi lenne,­ ha ez a bátorító erő hiányozna a jövő nagy problémáinak meg­oldásánál? Mi lenne, ha a sérskérdések meg­oldásánál gyáva kishitűség élne az emberi lelkekben a Szentlélek ereje helyett? Ma a­ Szentlélek ünnepét ünnepeljük. S a­miikor gondolatban elkalandoztunk évezredek távolába, tekintetünk a jelen nagy küzdelmein siklik végig s úgy érezzük, hogy gyarlók és esendők vagyunk bár, de erőnk meghatványo­zódik; szárnyra kelünk, mint a sasok, mert igaz ügyünkben velünk az isteni kegyelem, mely bá­tor­ítóul nagy küzdelmeink­ben megáld eme nagy adománnyal a Szentlélek erejével. ARA 16 FILLÉR Királyi Ügyészség XXIL ÉVFOLYAM, 124 SZÁM. Szeged SZENTES) NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP 8 HENTES, 1941. VASÁRNAP,JUNIUS 1 A­ német offenzíva küszöbén Hol támadnak a németek — Nagyfontosságú német-orosz-török­­spanyol megbeszélések folynak — Irakban a helyzet válságos Az elmúlt 24 óra nem hozott változást a harctéri és diplomáciai fronton. Kréta szigetén Anglia már feladta az ellenállást, maga a fő­­parancsnok menekülés közben szörnyethalt. Ha a nagy krétai hegyek között még egy ideig el is tarthat egy-egy elszigetelt, kisebb mene­külő egységek ellenállása, a Földközi tenger angol védelmi rendszerének ez a fontos bás­tyája ledőlt és Anglia számára elveszett. A krétai győzelmet példátlan bátorság és sziklaszilárd hit aratta. A görög sziget meg­hódítása előrelátható volt attól a pillanattól kezdve, amikor az angol légihaderő parancs­noksága kénytelen volt elrendelni, hogy va­dászrajai vonuljanak vissza a német­­ bombá­zók elől. Ekkor kezdődött a flotta könnyű egy­ségeinek kétségbeesett kísérlete a német légi­fölény kiegyensúlyozására. Amikor azután az angol hajók is kénytelenek voltak magukra Mint most nyilvánosságra került, Chur­chill angol miniszterelnök maga vállalta a fe­­lelőssé­ge­t a balkáni, hadjáratért és mindazért, ami utána Kréta szigete körül történt. A fran­cia sajtó érdekes eredeti okmányokat hozott nyilvánosságra. Ebből tudjuk, hogy március második felében, amikor az északafrikai angol túlerő, az egész angol világbirodalom összpon­tosított katonai ereje már Bengázin túl járt, hirtelen megállították a támadást. Ez nem­csak azért történt, mert Északafrikában már gyülekeztek ellentámadásra a német és olasz páncéloshadak, hanem azért is, mert az angol minisztertanár március 24-én Eden külügymi­niszter javaslatára az afrikai támadás folyta­tása helyett a balkáni hadjárat mellett dön­hagyni szárazföldön harcoló csapataikat, a kocka már eldőlt. A műszerpontossággal dol­gozó német hadvezetés a villámháború techni­kájának megfelelőleg villámgyorsasággal ösz­­szemorzsolta a krétai fellegvárat. Nehéz meg­állapítani, hogy a krétai győzelemnek melyik jelentősége a nagyobb: a katonai-e, avagy a politikai, a kettő együtt azonban mindenkép­pen teljes. Krétán, az ókori­ művelődés egyik bölcsőjében új legenda született. Jött, úgy látván, hogy elérkezett a kedvező pillanat, amikor Németországot arra kénysze­ríthetik, hogy komoly szárazföldi fronton bo­­csájtkozzék hadműveletekbe. Március 25-én éjfélkor megérkezett Egyiptom fővárosából Waivon tábornoknak, az észaika afrikai angol haderők főparancsnokának távirati válasza, amely ezt tartalmazza. Benyújtom lemondáso­mat. A balkáni hadműveleteket katonai ön­­gyilkosságnak tartom. Churchill a lemondást nem fogadta el és minden felelősséget magára vállalt. Jugoszláviát és Görögországot alig fél hónap alatt porig zúzta Krétával együtt a né­met haderő s ma ott állnak a németek Anglia életfontosságú vonalának, a Szuezi csatorná­nak küszöbén. Katonai és diplomáciai győzelem Érdekes leleplezések a barkásas háború hátteréről Mi követkesik ? Kréta elfoglalása után a német és olasz hadsereg teljes erővel folytatja a hadművele­teket a Földközi tengernek ebben a részében. Mi lesz a következő lépés? Közvetlenül Szíria, vagy előbb Cirpus, mint az angolok gondol­ják? Mi történik Máltával? Az iraki ellenállás kitart-e addig, amíg a németek megkezdhetik a döntő rohamot Szuez ellen? Milyen szerepet játszik­­miajd Tunisz az­ eljövendő hadjáratban? Miért bombázták az angolok a tuniszi francia kikötőket. A választ a nyár meghozza. A Mgahaderő új szerepe A légi hadviselés Krétán bemutatott új módja mindenesetre új fordulatot adott a ha­dászatnak. Bebizonyosodott, hogy a németek néhány nap alatt 30—35 ezer főnyi teljes fel­szerelésű elit csapatot tudnak 100—200 kilo­méterre szállítani a levegőn át. Arcvonal nincs többé, az ellenségnek állandóan számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy a háta mögött nap-nap után más helyen ellenséges osztagok jelennek meg és új frontot alkotnak. Málta légi megtámadása nem lehetetlenség többé, ugyanígy elképzelhető, hogy egy palesztinai vagy egyiptomi offenzívában a német légi­csapatok állandóan az angolok háta mögé ke­rülnek, napokig tartják magukat és hátba tá­madják az ellenséget. Elképzelhető, hogy Szuez vidékét ejtőernyősök szállják meg, ha mást nem is érnek el, de robbantásokkal ha­­józhatalanná teszik a csatornát. Egyelőre csak a németek rendelkeznek nagyobb ejtőernyős csapatokkal. Őik tanulmányozták ki a fegyver­nemet, ők építették ki technikáját, stratégiá­ját, ők tökéletesítették gazdag tapasztalataik alapján s legalább egy-két évig tart, amíg az angolok kiképeztetik ejtőernyőseiket, vagy megtalálják a légihadsereg ellenszerét.

Next