Szentesi Napló, 1941. augusztus (23. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

SZENTES, 1941. Szered XXIII. ÉVFOLYAM, 174 SZÁM. PÉNTEK AUGUSZTUS 1 SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP Sül ej rege ! i h diád­nak ! $j ec­s 1. 1 elleni hadműveletek A magyar honvédeknek nagy részük van a hadisikerben Az angolok sem bíznak már az orosz ellenállásban — Éles spanyol támadás Amerika ellen — Legújabb jelentés a diplomáciai frontról A kavargó világesemények közepette csak­nem hetek óta alig hallottunk valamit az at­lanti csatáról, amely pedig Anglia sorsa szem­pontjából vitális jellegű. A bolsevapmussal folyó gigászi mérkőzés szinte minden éreklő­­­désit leköt, pedig az angol szigetek körül vajú­dó küzdelem elhatározóbb jellegű. A német jelentések a tengeri háborút illetően is egyre szűkszavúabbak és csak nagyobb akciók lebo­nyolítását említik meg. A véderőfőparancs­nokság az éjszaka külön jelentést adott ki, amelyik egy tengeralattjárófalka kimagasló sikereit vázolja. Egy napokon át támadott, pmnQPD Ki­k1nérít/vf-t. Kik­ókaravánból 19­­­07 f Ös Szttálin a minap levelet ír a Churchillnek és ebben Németországnak megtámadását a szárazföldön is sürgette. Az angoloknak aligha­­van kedvük, még kevésbé módjuk, a némete­ket­ szárazföldön megtámadni, hiszen Chur­chill nonstop­ légioffenzívája immár negyven­­nyolc órája szünetel. Még nem tudjuk, hogy a keleti csatamezők fölött 10—12.000, vagy an­nál is több szovjet repülő pusztult-e már el, a bolsevikiek hatalmas légi ármádiája azonban bizonyos, hogy alaposan legyengült és az Ang­lia elleni legutóbbi német visszacsapások azt bizonyítják, hogy az a lélegzethez való jutta­Közben a keleti csa­tát­ereken tovább tom­bol a rendkívüli arányokban dúló harc, ami annyira más és olyan páratlanul újszerű, hogy megítélése és áttekintése nehéz feladat. A 150 —300 kilométeres mélységben tomboló küzv­élelmek csak annak a vezérkarnak asztalára kiterített térképeken tekinthetők át, amely vezérkar a légi fölény birtokában hozza meg döntéseit és ahol az egyes külön, akár beke­rítve is, minden irányba tovább harcoló köte­lékek rádió jelentései kiértékelhetők. Ma még csak azt tudjuk, hogy az Duna és a napokkal ezelőtt a német hivatalos jelentés­ben először említett Vjasma között — tehát a Szmolenszktől északkeletre húzódó térségeken, a Moszkva felé itt a Dnyeper és a Duna felső folyása között mintegy 200 kilométer széles, úgynevezett­ „szárazföldi hídon­ tombol a ke­leti hadjárat második legnagyobb megsemmi­sítő csatája, ahol Timosenko védekezik. Az itt Amióta Vitebszk és Mohilev között óriási rés támadt a Sztálin-vonalban s a német pán­célos hadosztályok vakmerően előretörtek itt, a mozgó háború olyan gigantikus méreteket öltött, hogy abban csak a német vezérkar lehet ura elhatározásainak. Hiába dobtak Moszkva felől újabb és újabb százezres tartalékokat a csatasorba, a bekerített vagy elvágott szovjet seregrészeket többé semmi sem mentheti meg. Szmolenszktől délkeletre Dorogobus és Rosz­116.500 tonna tartalommal elsüllyedt, s az ádáz harcok közepette elpusztult egy angol torpe­dóromboló és egy korvett. Tengeralattjáró csapdákkal és sok-sok segédcirkálóval szem­ben­ vívták ki az eredményt a németek, , akik­nek­­tengeri harcairól az elmúlt hetekben alig került nyilvánosságra tájékoztató adat. A ten­geri háború ma rejtélyesebb, mint valaha. Az angol admiralitás hetek múltán közöl veszte­séglistákat, a németek nem sietnek az eredmé­nyek jelentésével. Legfeljebb számokat tu­dunk meg, soha hajónevet, sem világtájat, ahol a hullámtemető kitárult,­tás, amit Angliának a szovjet repülőflo­tta le­­rohanása biztosított, elmúlt, megszűnt! ... A kivédett nonstop-offenzív. Angliának 649 leg­modernebb repülőgépébe került, amint a Ber­linert Börsenziellung megállapítja június 22-e óta légiharcban 300, a frakk és a tengerészeti tüzérség tüzében 228 angol repülőgép pusztult el, az éjjeli vadászok meg 121 támadó angol egységet semmisítettek meg . . . Ezek a vesz­teségek bizony lestoppolták Churchill teher­mentesítő rögtönzéseit ... A keleti hadszín­térről már sok német légi kötelék visszatér­hetett az 1. számú ellenség elleni küzdelembe. A lerohant ellenséges erőcsoportokat most már lényegileg felmorzsoltuk. A Szmolenszktől ke­letre levő utolsó körülzárt egységek közeled­nek megsemmisítésükhöz" — hangoztatta­­ a legutolsó német hivatalos jelentés, amely ki­látásba helyezte, hogy néhány nap múlva to­vábbi adatokat közölnek a zsákmányról és a hadifoglyokat illetően „e hatalmas megsem- mítő csaták eredményeképpen"... A Völkischer Beobachter ma vezető helyen taglalja a had­történetembe minden bizonnyal „a sízm­­o­­lenszki csata" néven bevonuló óriási küzdel­meket és hangsúlyozza, hogy amint a minszk­­óialisztoki bolseviki katasztrófáit is csak­ há­rom hétig tartó szakadatlan ütközetek ered­ményeképpen közölte a világgal a vezéri fő­­hadiszállás, úgy Timosenko hadtesteinek meg­semmisítését­ is csak hosszú, felőrlő harcok be­fejezése után lehet számadatokkal jellemezni. Javl között 100 kilométeres mocsarak húzód­nak. Ezekből több szovjet oldaltámadás tört fel. A jól működő német híradás azonban min­den meglepetés­­kísérletet elhárított. A szmo­­lenszki térben harcoló német csapatok légvo­nalban máris 700 kilométerre törtek előre, ami azt jelenti, hogy gyalogos hadosztályok leg­alább is 800—900 kilométeres menetelés után fejlődtek fel a csatárláncba. A gyalogzászlóal­jak tehát napi 25 kilométert meneteltek előre , az öt és fél hete szakadatlanul hullámzó csa­tákban, ahol az első pillanattól kezdve a leg­ádázabb küzdelemben állottak a legbrutálisab­­ban védekező és a legalatttomosabban támadó ellenséggel szemben... Nem a térnyerés, hanem a bolsevista haderő megsemmisítése volt a ki­tűzött cél, amiből azután a megsemmisülés olyan arányai bontakoztak ki, ami egyedül a szovjet hadvezetőség rendelkezésére állott; tar­talékoknál volt lehetséges... A mozgó háború jelelgzetesége, hogy sokszor hónapok hadmű­veletei nyomán érkezik el és a V. B. ma emlé­keztet, hogy az 1632-ben lefolyt lützeni csata előtt Gusztáv Adolf és Wallenstein seregei csaknem egy éven keresztül manővííroztak a Majna és a Duna közt, pedig a lützeni csata méretei: 4 kilométer széles és 2—3 kilométer mély hadcsoportok voltak... „Szmolenszk kö­rül azonban nehéz volna arra felelni, hogy hol kezdődik és hol végződik itt az arcvonal“ —­ írja a német szakértő. A vörös barbárság ...És ami a kelti hadjárat szokatlanul vé­res és különösen álnok jellegzetességét illeti, azt elsősorban két tényező szerepe tükrözi... Soha még akkora hadsereg, mint a bolseviz­­musé, nem vonult fel politikai biztosokkal a hátában, olyan falan­ter előtt, amely egy ne­gyedszázad óta, céltudatosan a hadianyag ter­melésébe állított 170 milliós nép türelméből teremtette meg a maga elvetemült támadó szellemét. A politruk fanatizmusa és a világot forradalmasítani készülő szervezet eszmeisko­láján felnevelt szabotőr gárda mindenben em­lékezetes módon hozzájárul ahhoz, hogy az orosz térségeken folyó csatákban Európának a legborzalmasabb sorstól való megmenekülését ünnepeljük. Nemcsak a hadoszlopok sorsáról és a csaták kimeneteléről van itt szó, hanem az elvetemült, mindenáron való pusztításnak olyan példáiról is, amelyekre e­l kell figyel­nünk. Százezres városokat tűzoltófecskendők­kel benzinnel locsolva, majd felgyújtva és a porig elpusztítva vonul vissza Sztálin hadi­gépezete, még­ szerencse, hogy nincs sok ideje az agyrémekben fogant, mindent megsemmi­­sítő nihil kivitelezésére... Észtországban azon­ban, mielőtt még deportálták a munkabíró fér­fiakat, a politikai biztosok a falvak fő útvona­lára parancsolták az összes mezőgazdasági fel­szerelést... és ekék, vető- meg aratógépek, ge­­reblyék és kocsik fölött 50 tonnás tankok vo­nultak vissza, széttaposva a földművelő ember holt felszerelését... Ahol ilyen tervszerű az élet eszközeinek pusztítása, ott nem lehet más­ a védekezés sem. Sztálin levele Általános kép az orosz háborúról Hol kezdődik az arcvonal ÁR 4 10 FILLÉR A német hadijelentés A német véderőfőparancsnokság tegnapi jelentése a keleti háborúról ezeket mondja: Ukrajnában a megvert szovjet hadsereg üldö­zése közben a német és szövetséges csapatok mélyen behatoltak az ellenség állásaiba. Szmo­­lenszknél pedig szorosabbra fűződött a beke­rített csapatok gyűrűje. — Moszkvát újbóli nagy légitámadás érte. — A német tenger­alattjárók az Atlanti óceánon újabb négy fel­fegyverzett kereskedelmi gőzöst sülyesz­tettek el 24 ezer tonna űrtartalommal. Az elmúlt na­pok során összesen 140.500 tonna hajóteret vesztett Anglia.­­ Német légierők ismét támadták Anglia re­pülőtereit. A légiharcok során 56 gép az angol légihaderő vesztesége. A magyar csapatok sikere A magyar gyorscsapatok — mint a hiva-

Next