Szentesi Napló, 1941. december (23. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-21 / 290. szám
R. p. Királyi Ügyészség Szeged 1941. XXIII. ÉVFOLYAM 291. sz. DECEMBER 21. VASÁRNAPA ra la fillér SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP Aranyvasárnap A karácsony előtti vasárnapot nevezték a régi jóvilágban aranyvasárnapnak. Azért nevezték annak, mert ezen a vasárnapon reggeltől tán éjfélig is nyitva tartottak az üzletek és a forgalom „aranyat ért“. A hagyományoknak megfelelően ma van az aranyvasárnap. Ma is meg van engedve az üzletek nyitvatartása s bizonyára ma is lesz üzleti forgalom... Karácsony a szeretet ünnepe s ; akármennyire változtak is a viszonyok, akármennyire megnehezedett is az élet, szeretet mégis van — és szeretteink részére, ha szegényesen is, de mégis vásárolunk. Azonban nem erről akarunk itt elmélkedni, mert hiszen ez az elmélkedés nem illik ide, hanem inkább arról akarunk beszélni, hogy milyennek látjuk az idei karácsony előttöt, vajjon csakugyan azoknak van-e igazuk, akik megnyúlt orral és lemondó kézlegyintéssel mondanak egy hoszszú sóhajtást a karácsonyról, vagy akik látószemmel a valóságot nézik. Akik annak idején átélték az 1914—18-as világháború karácsonyait, összehasonlítást tehetnek az akkor és a ma között. A háború már kitörése pillanatában árkot húzott a tegnap és a ma közé. A béke még a legszűkösebb viszonyok között is a korlátlan lehetőségek ideje, amikor mindenhez hozzá lehet jutni, ami „szem-szájnak ingere". A háború ellenben a korlátozott lehetőségek ideje még a viszonylagos bőség ellenére is, amikor nem lehet a szem és száj ingerét száz százalékig kielégíteni. Második esztendeje van háború Európában. Következményeit mi is megéreztük, ha nem is azonnal, de hamarosan. Azonban őszintén megmondhatjuk azt is, hogy nem mindennek a háború volt az oka — és most se okolhatjuk mindenért a háborút. Mert nem szabad elfeledni, hogy az európai háború kitörésével egyidejűleg olyan rendkívüli időjárási viszonyok nehezedtek ránk, amelyek felborították termelési rendünket, minimumra törték termelési eredményeinket. Kenyérben és zsírban még akkor sem bővelkednénk, ha nem volna háború, mert bizony az időjárás beleszólt a termelésbe. Sokan félrehúzzák a szájukat és savanyognak bizonyos gyarmatáruk hiánya miatt. Itt bizony a háború hatását érezzük, de ki lehet birni ezeket a hiányokat s nem szabad elfeledni azt sem, hogy a pénz, az ijedtség, az ostobaság, a rosszhiszeműség, kapzsiság is ezer bajt csinált. Megmondhatjuk azt az igazságot, hogy nemcsak az árfelhajtásra spekulálók raktáraiban, de számos magánháztartás kamrájában is olyan árufelhalmozás történt, ami igazán büntetendő cselekmény, bűn a társadalommal szemben. Ugyanezt mondhatjuk a textil- és bőráruknál is. Aki tehette, eldugta, aki tehette, az vásárolta derűre-borúra, nem törődve azzal, hogy neki nem lesz belőle semmi előnye, mert nagyon sok esetben az egereknek és a patkányoknak vásárolt, viszont akkor, amidőn 10—20 ember szükségletét vásárolta össze oktalanul, megkárosította a társadalmat. Ezt természetesen megérezzük mindannyian, de azt is látjuk, hogy az áruhalmozók még mindig járják az üzleteket és most a karácsonyi ajándék örve alatt igyekeznek harácsolni. Karácsonykor, alkalmi vásárok idején meglátszik a helyzet a kereskedők kirakatain. Persze, ahhoz vagyunk szokva a békében, hogy ezek a karácsonyi árak bizonyos százalékkal olcsóbbak a mindennapi áraknál. Minden kereskedő igyekezett kihasználni az alkalmi vásár nagyobb forgalmát, mert az még kisebb jövedelemkulccsal is szépen hozta a hasznot s megszabadította a raktárt a sok bóvlitól. Nagyszerű látványosságot nyújtottak az üzletek kirakatai és érdekes megfigyeléseket tehetett az, aki akart az áraknál. Egy-egy aranyvasárnapi kirakat olyan nagyszerű volt, mint valami szép mese, vagy gyönyörű költemény. Remekelt minden kirakatrendező, mert meg akart mutatni mindent — és csábítani akarta a közönséget. Most itt vagyunk karácsony szomszédságában s az aranyvasárnapra az idén is fölkészültek a kereskedők — és a kirakatok. A megfigyelő látószemével néztünk szét a szentesi kereskedők kirakatai között. Megmondjuk őszintén, ha csak felületesen, figyelem nélkül néznénk a kirakatokat, azt mondhatnék, hogy mégsem látszik a háború, ízléses, szép kirakatok díszlenek és kínálják a portékát. Ha jobban nézzük ezeket az árukínálatokat, észrevesszük, hogy nincs akkora változat, mint békében volt — s ha meg ránézünk a kiírt árakra, akkor azonnal látjuk, hogy háború van, sőt azt hisszük, hogy már vagy tíz éve folyik a háború. Ha visszafordulunk a múlt világháborúhoz és az akkori és a mai árak között teszünk összehasonlítást, akkor nem tudunk összehasonlítani. Nem bírálni akarunk, mert hiszen tudatában vagyunk annak is, hogy a múlt világháborúban az osztrák monarchia egyik fele voltunk, nem a most feltámadáshoz indult Magyarország... Csak leírjuk, amit észlelünk... Azt is látjuk, hogy forgalom van... természetesen az árakkal fordított arányban. Azért az a hitünk, hogy ha papírban és alumíniumban hozza is az aranyat, mégis csak aranyvasárnap lesz ez a mai. Karácsony jön, a szeretet csak győzelmet arat a szerény pénztárcán is. Újabb japán sikerek a Távolkeleten Kemény harcok a keleti front középső szakaszán és Afrikában — Singapoore el fog esni — mondotta a japán vezérkar főnöke Az angol külügyminiszter Moszkvában tárgyal — Portugália kemény válasza Angliának Miután a távolkeleti hadszíntéren Anglia és Amerika történelmüknek legkatasztrofálisabb vereségét szenvedték el, két nappal ezelőtt váratlan haditettet hajtottak végre. Megtámadták a békés Portugália távolkeleti kis gyarmatát s miután a néhány száz főből álló portugál helyőrség nem tudott védekezni a túlerővel szemben, elfoglalták Timor szigetét, illetve annak portugál részét. Két nap óta Timor megszállása elsőrendű politikai eseménnyé nőtte ki magát. Az angol kormány hivatalos magyarázatot adott ki, amely szerint csak időlegesen vették birtokba Timor szgetét, mégpedig azért, hogy megvédjék az állítólagos japán támadástól. Ez a portugál gyarmat Lunda sziget keleti felén telik el, tízezer négyzetkilométernyi területen 470 ezer ember él. Angliának valójában azért volt szüksége erre a területre, mert Timor őrzi a Banda tengertéli bejáratát, erre pedig szüksége lesz Angliának és Amerikának, ha a japánok által használhatatlanná tett és birtokba vett szigetcsoportok helyett a Banda-tenger kerülő útvonalán igyekszik eljutni a Fülöp szigetekig. Timor katonai jelentősége ezenkívül abban van, hogy támadási pontul szolgálhat Ausztrália ellen s az angolok és amerikaiak nyilván ennek a lehetőségét akarták kizárni a sziget megszállásával. Portugália önérzetesen válaszolt az angol lépésre és a megalkuvás helyett a szembefordulást választotta. Miután a japán kormány csütörtökön ülést tartott, szombaton este a Portugál országgyűlés tartotta meg Timor megszállása miatt öszszehívott rendkívüli ülését. A hivatalos jelentés beszámolója szerint az országgyűlés házában egyetlen hely sírni maradt, üresen, zsúfolásig megteltek a diplomata páholyok, amelyekben ott volt az angol és amerikai nagykövet mellett Németország. Az Anglia által végrehajtott akció súlyos helyzetbe hozta az Angliával szövetséges és baráti Portugáliát. Ha nem válaszol angol lépésre és megnyugszik semlegességének megsértésében, ezzel kiteszi magát annak, hogy stratégiailag sokkal fontosabb gyarmataira is minden további nélkül ráteheti a kezét Anglia és Amerika, ezenkívül pedigmagára vonhatná a tengelyhatalmak és Japán haragját, ha pedig ellenrendszabályokhoz nyúl, ezzel Olaszország és Japán diplomáciai képviselője is... Az országgyűlés háza előtt ezrekre menő tömeg gyűlt össze, amely Anglia és Amerika ellen tüntetett. Anglia és Amerika követségének épületelőtt ugyanekkor megerősítették a biztonsági őrszolgálatot Általában jellemző a portugáliai hangulatra, hogy Salazar miniszterelnöknek a parlament színe előtt elmondott beszédét hangszórók közvetítették az utcán összegyülekezett nép számára, esetleg maga is belekeveredhet a háborúba. Kétségtelenül súlyos helyzetbe került Portugália, amely talán az egyetlen semleges állam Európában, amely teljes egészében élvezhette a béke előnyeit. Fővárosa az egyetlen európai nagyváros, amely szabadon érintkezhetett mind a két hadviselő féllel. Jellemző Lisszabon helyzetére, hogy főterén egymás mellett áll Anglia és Németország idegenforgalmi irodája. Portugália a béke szigete Liszabonban tüntettek az angolok ellen A portugál kormány azonnali kiürítést követel Portugália miniszterelnöki általános figyelemmel kísért beszédét azzal kezdette, hogy az angolok Timor szigetén erőszakkal partraszálltak. Ezt a katonai akciót angol és amerikai részről sajtóhadjárat előzte meg, amely inkább a nevetségesség, mint az igazság bélyegét hordta magán. Salazar ezután pontról pontra ismertette Timor megszállásának előzményeit. Az angol diplomácia már a távolkeleti háború kitörése után mindjárt felhívta Portugália figyelmét arra, hogy japán támadás készül Timor ellen. A portugál kormány erre azt felelte, hogy ez teljesen valószínűtlen. Az angol kormány erre azzal állt elő, hogyha Timort mégis érné japán támadás, Portugália hajlandó-e elfogadni az angol segítséget. A portugál kormány erre igennel válaszolt. Néhány órával később jelentés érkezett Lisszabonba, hogy angol repülőgépek megsértették Timor semleges légiterét, azután pe