Szentesi Napló, 1942. május (24. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

1942. XXIV. ÉVFOLYAM 98. n. MÁJUS 1. PÉNTEKA AA­­O FILLÉR SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP Laval: Németország győz! Burmában a japánok döntő csapást mértek az angol-kínai haderőre Az éjjel Párist bombázták az angolok Argentína szembehelyezkedett Roosevelttel Anyaghiány lépett fel Amerikában Feltétlenül hiszek Németország győzelmében — jelentette ki La­val francia miniszterelnök annak a beszélgetésnek a során, amelyet Amerika hazainduló nagyköveté­vel folytatott. Az a körülmény, hogy ennek a beszélgetésnek a részleteit nyilvánosságra hozták, mutatja, hogy az új francia kor­mány nyílt politikát folytat és hangsúlyozottan aláhúzza Német­ország győzelmébe vetett teljes bizodalmát. A diplomáciai frontnak más, jelentősebb eseménye alig van. Roosevelt beszédének visszhang­jával foglalkozik a külföldi sajtó. Az amerikai elnöknek azt a nyi­latkozatát, amely szerint a Föld­közi-tengeren amerikai hadihajók működnek és hogy amerikai re­pülőerődök rövidesen megjelen­nek Németország felett, még meg­­jegyzésre sem méltatják. Roose­velt már sok mindent ígért, ami nem­ teljesedett be, német katonai körök tökéletesen tisztában van­nak vele, hogy Amerika hadereje mire képes. Laval szerint elengedhetetlen a francia-német együttműködés Nem tudjuk, hogy az amerikai nagykövet, aki eddig Vichyben keverte a kártyát és egy-egy fel­lépése nyomán Franciaország mindig visszakanyarodott a Né­metországgal való együttműködés gondolatától, milyen érzelmekkel fogadta Laval nyilt és őszinte sza­vait. A francia politika fehérnyak­­kendős embere, ahogy Lávait ne­vezik,­­ elengedhetetlennek mon­dotta a Németországgal való po­litikai együttműködést, mert ki­zárólag ez szolgálja hazája érde­keit. Ugyanakkor az egyik fran­ciaországi megyefőnök is elbeszél­te, hogy legutóbb Lavallal tanács­kozott és a kormányfő igen hatá­sával közölte az amerikai­ nagy­követtel, hogy nem kezdeménye­zi az amerikai kormánnyal való diplomáciai viszony megszakítá­sát, ha azonban ez mégis bekövet­kezne, a szakítás a közös ősökkel szemben elkövetett árulást jelen­tené. A francia kormány tudatá­ban van országa válságos gazda­sági helyzetének, ezért, kívánja megjavítani viszonyát a szomszé­dos európai hatalmakkal. A mi­Laval uralomraj­utása után Dél Afrika megszakította barátságos viszonyát a vichyi kormánnyal. Kanada és Kína is megfenyeget­ték ugyanezzel. Egy újabb jelen­tés viszont arról számol be, hogy Kanada mégsem akar minden hi­dat felégetni, ami Franciaország­gal összeköti. A kanadai­ miniszter­­elnök az ottawai parlamentben Mondanunk sem kell, hogy Franciaország számára ez a csa­lódás az Anglia győzelmébe ve­tett­ bizakodást jelenti. Lavalnak a külpolitikai irányvezetés mel­lett legnehezebb feladata lesz a francia nép gondolkodásának át­állítása. Bizonyára tisztában van vázottnak és elszántnak mutatko­zott politikája érvényrejuttatása tekintetében. Történelmi fordulat küszöbén vettem át a hatalmat — mondotta a megyefőnök sze­rint Laval — és tökéletes össz­hangban Pétain államfővel, szol­gáljuk azt az egyetlen elképzel­hető politikát, amely Franciaor­szág felemelkedését pro­igálja mostani pok­basújtottságábóll. — Nem a hatalomvágy, hanem a hazaszeretet vezetett, amikor fe­lelősségteljes posztomat elfoglal­tam, mert meg akarom menteni nemzetemet egy szörnyű csaló­dástól. niszterelnök a továbbiakban meg­jegyezte, hogy nem lát okot a francia-amerikai konfliktusra, de nem lát okot arra sem, hogy Franciaország miért ne közeled­hetne a tengelyhatalmakhoz. Az angol blokád változatlanul fenn­áll, Amerika nem küld segítséget, Franciaország tehát megteszi azt, ami a nép élelmezéséhez szüksé­ges. Kijelentette, hogy mielőtt a kér­désben döntés történne, hazavár­ják Vichyből a kanadai ügyvivőt. Az bizonyos, hogy Roosevelt ré­gi taktikáját űzi, hol fenyeget, hol pedig ígérget, Laval azonban olyan partnerre talált, akivel szemben sem az ígéretek, sem a fenyegetések nem vezetnek ered­ményre­ a nehézségekkel, amelyek ezen a téren reá várnak, hiszen a fran­cia-angol barátság igen hosszú­­életű s abból kiábrándítani nem lesz könnyű dolog azt a generá­ciót, amelynek tekintete a nem­zetközi kérdésekben mindig Lon­don felé fordult. Ugyanígy gúnyosan fogadták azt a Londonból és Washington­ból világgá kürtött hírt, mintha Olaszország a különbéke gondo­­latival foglalkoznék. E híreszte­lésnél olyan mesterkedésről van szó,­­ állapítják meg Rómában — amelyek Angliának és Ameri­kának azt a szándékát igyekeznek elleplezni, hogy mindenáron ilyen megoldásra jussanak. Olaszország Áttérve most már a harctéri helyzetre, az európai és afrikai hadszíntéren nagyobbszabású szá­razföldi hadműveletek nem fej­lődtek ki. Afrikában rossz időjá­rás akadályozza a haditevékeny­séget, Nyugat-Európában viszont a német-angol légiháború érke­zett új szakaszához, amennyiben az angol repülőgépek tegnap nem támadtak német városokat, vi­szont a német repülők Kiel bom­­Mcoseveltnek az a közlése, hogy az amerikai hadihajók most a Földközi-tengeren is működnek, ennek a háborúnak legjobban őr­zött tengerészeti­ hadititkáról rántja le a leplet — állapítják meg Berlinben. Amióta az ame­rikai tengeri flotta a Távolkele­ten elszenvedte súlyos vesztesé­g diplomáciai események sorá­ba tartozik az a hír is, hogy Ame­rika és Anglia felszólította Argen­tínát, bocsássa azonnal az­ angol és amerikai hajóhad rendelkezé­sére a különböző argentínai kikö­tőket. Az argentin kormány ha­tározottan visszautasította ezt a követelést, így Roosevelték újabb próbálkozása is kudarccal járt. Argentína minden megfélemlítése mellett is kitart becsületes, fog­szabad akaratából lépett be a há­borúba és ma jobban, mint vala­ha el van határozva arra, hogy a háborút addig folytatja, amíg tel­jes győzelmet nem arat a de­mokráciának a­­zsidósággal és a bo­lsevzimussal való szövetsége fölött. Berlinben pedig egyetlen mondattal jellemezték a hírt: jó­­zaneszű ember ilyenre még csak­­nem is gondolhat. bázásának megtorlásául nagyará­nyú megtorló légitámadást haj­tottak végre ismét Norwich ellen. Nem tudjuk, hogy a jobb belátás kerekedett-e felül Londonban,­­ vagy pedig a német visszaütés fojtotta bele Rooseveltbe újabb gaztettét, de bizonyos, hogy az elmúlt éjszaka angol repülőgépek nem dobtak le bombát német te­rület fölött. Két, „nagy titok" vette körül, ho­va lett öt hónap óta az amerikai hajóhad. Bármit is terveztek azon­­ban az angolok és az amerikaiak a Földközi-tengeren, Olaszország mindenre készen áll. Az olasz hadsereg kész visszaverni minden esetleges partraszállási kísérle­tet e getlen nemzeti politikája mellett. Ugyanez viszont nem mondható el Kanadáról, bár jellemző, hogy ott, a védkötelezettség kiterjesz­tése dolgában elrendelt népszava­zás során az összes francia tarto­mányok a kormány ellen szavaz­tak. Egyedül a franciák által la­kott Quebeck tartományban pél­dául közel egymillió szavazatot­­ adtak le a Roosevelttel barátkozó kormány javaslata ellen. A francia nép gondolkodásának ,,átállítása“ Franciaország a németekre van utalva Roosevelt beszédeinek visszhangja Megcáfolt hír olasz különbékéről Roosevelt lerántotta a leplet Argentína szembehelyezkedett Roosevelt él Angol szünet a légitámadásokban Második európai arcvonal Szerte a világon minden jóér­zésű ember megdöbbenve fogadta a német polgári lakosság ellen végrehajtott bombázást és meg-

Next