Szentesi Napló, 1942. november (24. évfolyam, 248-270. szám)
1942-11-03 / 248. szám
Királyi Ügyészség R P- Szeged 1942. XXIV. évfolyam 248. sz. 10 fillér. SZENTESI NAPLÓ Előfizetési árak: Egy hónapra 2.50 pengő, negyedévre 7.20 pengő. Egyes szám ára hétköznap 10 fill., vasárnap 16 fill. NOVEMBER 3. KEDD Szerkesztőség: Petőfi-utca 2. Telefon: 41. Kiadóhivatal Petőfi-u. 2. Telefon: 53. Nyomda Petőfi-utca 1. Telefonszám: 53 Az angolok második nagy támadása is meghiúsult A kaukázusi szovjet hadseregben a felbomlás jelei mutatkoznak A német légierő megtorló támadása Anglia ellen Német tengeralattjárók nagy sikere Rendkívül mozgalmas volt az elmúlt három nap a harctereken. A keleti front déli szárnyán a németek megverték az ellenséget és a bolsevisták a muníció hátrahagyásával hanyat-homlok menekülnek. A jelek szerint a Terek frontot védő 37. szovjet hadseregben a felbomlás jelei mutatkoznak. Egyiptomban az angolok az offenzíva nyolcadik napján, szombaton páncélos erők bevetésével újabb áttörési kísérletet hajtottak végre, amelyet azonban Rommel személyes vezetésével meghiúsítottak a tengelycsapatok. Külön jelentések számoltak be a német tengeralattjárók újabb nagy eredményeiről, arról a tényről, hogy már betörtek az indiai óceánra is. Canterbury angol város ellen súlyos megtorló támadást intézett a német légierő. A magyar csapatok arcvonala előtt összeomlott a bolsevisták minden vállalkozása s légvédelmünk 14 gépet lőtt le. íme, egy mondatba összefoglalva ez a harctéri helyzet képe. Súlyos csapás a kaukázusi szovjet hadseregre Vegyük sorra az eseményeket. A keleti arcvonalon a helyzet a tereki szakasz kivételével általában nyugodt. A középső arcvonalszakaszon a bolsevisták folytatják előkészületeiket a téli offenzívára. Megfigyelték, hogy az állásokba vitt új téli ütegeket lőttek be s a vörös felderítő repülőgépek, amelyek nagy magasságban repültek, fokozott tevékenységet fejtettek ki. A német tüzérség a német vonalak ellen irányuló nagyobb rohamcsapat-vállalkozásokhoz berendezett készenléti állásokat pusztított el. A Terek-arcvonalon szüntelenül tovább folyik a megvert szovjet hadosztályoknak dél és délnyugat felé való üldözése. Eközben csapataink gyors előrenyomulása következtében óráról órára emelkedik a foglyok száma. A visszavonulási útvonalak mentén áttekinthetetlen tömegben halmozódik fel mindenféle hadianyag, amelyet a bolsevisták menekülésük során már nem vihettek magukkal. A felbomlás jelei mutatkoznak . . . A Szovjet súlyos vereségének további következményeképpen a legutóbbi tíz nap folyamán a küzdőszellemnek olyan hanyatlását figyelték meg, hogy már felbomlási jelenségekről lehet beszélni. Mindehhez a hadifoglyok kijelentései szerint nem utolsó sorban járult hozzá az ezen a szakaszon harcoló bolsevista kötelékek teljesen elégtelen ellátása. A 2. gárdahadosztály egyik alhadnagyának kijelentése szerint a szovjet nép hiábavaló áldozatnak tekinti a nagy veszteségeket, senki sem hisz többé a győzelemben, pedig a vörös hadsereg korábban lelkesedéssel nyilatkozott a háborúról. Az alhadnagy szerint döntő az életfontosságú nyersanyag és élelmezési területek elvesztése. Az orosz népnek ma az a meggyőződése, hogy Anglia azért kergette háborúba a Szovjetet, hogy az saját áldozatai árán zárja el Németország elől az Indiához és a Közel-Kelethez vezető utat. Anglia egészen az utolsó szovjet katonáig harcol, kötelezettségei alól azonban kibújik. A szovjet alhadnagy szerint a 37. szovjet hadsereg összeomlását nagyrészben a zuhanóbombázók és harci repülőgépek szünet nélküli támadásainak kell tulajdonítani, amelyek a nagy véres veszteségek okozásával nemcsak a harcoló csapatok küzdőszellemét bontották meg, hanem az utánpótlást is elpusztították és a hírszolgálati összeköttetés szétrombolásával majdnem lehetetlenné tették a rendezett csapatvezetést. Sztálingrád utolsó romjainak védelménél a szovjet csapatok — amint német katonai helyen kijelentették —, új harci taktikát alkalmaznak, amelyet Berlinben „vakondhadászatnak" neveztek el. A védő szovjet rohamosztagok ugyanis földalatti járatok segítségével igyekeznek összeköttetést fenntartani utolsó támaszpontjaik között. A végső ellenállás megtörésére éppen ezért a nehéz német fegyvereket újból átcsoportosították és a mozsarakat a legelső arcvonalba vitték. A magyar csapatok tevékenységéről a honvédvezérkar főnökének legújabb jelentése ad képet. A hivatalos jelentést külön fejezetben közöljük. A második nagy angol támadás Egyiptomban Egyiptomban Alexander tábornok offenzívájának hetedik napján minden nagyobb támadási kísérlettől tartózkodott. A harci szünetet a tengelyhatalmak repülőinekmegfigyelése szerint az angolok az északi frontszakaszon teljesen elhasznált és kimerült hadosztályok kicserélésére használták fel. Az arcvonal déli és középső szakaszáról tartalékokat irányítottak északra, hogy új támadást indíthassanak. A pillanatnyi csendet Rommel is felhasználta friss csapatok bevetésére, hogy ilymódon pihenőhöz jussanak azok a csapatok, amelyek hat napon keresztül szakadatlanul harcolva, sikeresen elhárították a nagy számbeli fölényben lévő angol erők támadását. Rommel személyes bátorsága A nyolcadik napon azután az angol tábornok újból támadásra küldte gyalogságát és páncélosait, mégpedig ismét az arcvonal északi szakaszán. Berlinben erről az új támadásról a következő részletes jelentést adták ki: Az Alexander-offenzíva 8. napján az angol csapatok nagyarányú támadásaik újrafelvétele során a leghevesebb pergőtűz után az északi szakasz egyik keskeny részén nagyszámú gyalogsági haderőivel Szidi abd el Rahman irányában előretörtek. Órák hoszszat tartó elkeseredett küzdelmek A magyar hadi jelentés A honvédvezérkar főnöke hétvégi, 27. számú hadijelentésében az alábbiakat közölte: Az elmúlt hét folyamán az ellenség felderítő és légi tevékenysége a magyar hadsereg arcvonalán igen élénk volt. Gyalogságunk példásan működő zárótűzében az ellenség minden vállalkozása összeomlott. Tüzérségünk igen jó eredménnyel lőtte az ellenség gyülekező helyeit és műszaki építményeit. Légvédelmi tüzérségünk több ellenséges bombázó köteléket szórt szét és összesen 14 gépet lőtt le. Saját rohamjárőreink néhány sikeres vállalkozást hajtottak végre saját veszteség nélkül. A honvédvezérkar főnökének 27. számú hadijelentésével kapcsolatos tájékoztatás szerint a Don mentén küzdő magyar hadsereg helyzetében az elmúlt héten sem történt változás. Az ellenség légi tevékenységének és felderítő kísérleteinek megélénkülését katonai körökben általában azzal a körülménnyel hozzák összefüggésbe, hogy a szokatlanul elhúzódó kedvező időjárás még mindig alkalmas támadójellegű hadműveletekre s ez megállapíthatóan nyugtalanító hatással van a szovjet hadvezetőségre. Szövetséges katonai körökben különös méltánylással szólnak a honvéd tüzérség értékes teljesítményeiről. E részben főként tűzvezetésének nagyfontosságú rugalmasságát és lőkiképzésének kiválóan érvényesülő szabatosságát emelik ki. Ezek a tulajdonságok biztosítják számára fölényes és kezdeményező helyzetét az ellenséges tüzérséggel szemben. Gyalogságunk egyes önként vállalkozó kisebb csoportjainak a járőr- és romboló tevékenységben elért szép sikerei nemcsak a honvédség eleven támadó szellemének, hanem annak is bizonyítékai, hogy a csapatok nagy gyakorlati érzékkel alkalmazzák eddig szerzett haditapasztalataikat minden kínálkozó alkalommal. Talán legjellemzőbb erre nézve az a legutóbbi fegyvertény, melyet egy négy főből álló honvédjárőr hajtott végre az elmúlt héten , amelynek során e járőr egy ellenséges aknavetőt és két teljesen felszerelt szovjet páncéltörő löveget zsákmányolva, minden veszteség nélkül tért vissza vállalkozásából. Veszteségeink egyébként is alig számottevőek. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■