Szentesi Napló, 1943. február (24. évfolyam, 26-47. szám)

1943-02-02 / 26. szám

1943. XXV. évfolyam 26. sz. - 12 fillér Sz.u­t ESI NAPLÓ Szerkesztőség: Petőfi-utca 2. Telefon: . Előfizetési árak: Egy hónapra 3.20 peng­t­. Kiadóhivatal Petőfi-u. 2. Telefon: 53. FEBRUÁR 2. KEDD­re, negyedévre 9.20 pengő. Egyes szám­nyomda Petőfi-utca 1. Telefonszám: 58 óra hétköznap 12 sal., vasárnap 20 éli. A szovjet offenzíva m£tr kifulladóban van! Sztálingrád hős védőinek egy része az utolsó töltényig harcolva, fogsába esett Paulus vezértábornagy osztozik katonáinak sorsában A Kormányzó távirata Hitlerhez A Szovjet utolsó nagy erőfeszíté­sét fejti ki és harcba veti minden rendelkezésére álló erejét, hogy a múlt nyár folyamán a tőle elhódí­tott szén és vastermelő vidékeket, háborús fegyverkezésének alapvető feltételeit visszaszerezze — állapí­totta meg Göring tábornagy szom­bati beszédében. Sztálin az emberek millióit áldozza fel, de nem behí­vott új évfolyamokról van szó, ha­nem legnagyobbrészt 16 éves gyer­mekek, vagy aggastyánok harcol­nak a legelső arcvonalon, mögöttük pedig a politikai megbízottak sere­ge vonul fel. Az utolsó tartalékait hozta elő, de páncélosai már rosz­­szabbak és szent meggyőződésünk, hogy a végletekig brutális hadveze­tés ellenére is meg fogjuk verni a Szovjetet, mint ahogy megvertünk minden ellenfelünket. Európa most kezdi megérteni Göring ezután így folytatta be­szédét: Európa most talán már reszketve kezdi megérteni, mit je­lent ez a küzdelem. Most kezdi megérteni, hogy a Szovjetnek Finn­ország elleni első háborúja a világ­­történelem legügyesebb és legna­gyobb csalása volt. Mialatt néhány bolsevista hadsereg Finnországban küzdött, Sztálin másfél évtizeden át kiépítette a leghatalmasabb fegy­verkezést, amelyet a vitág valaha is látott. Az orosz népet rabszolga­ságba és nyomorba döntötte és az óriási birodalom egész ipara csak a készülő háborúra dolgozott. Minden áron le akarta gázolni Európát. Ed­dig a németek zárták el előttük az utat. Ha Németországot legyőzi, Európa. Sztálinéké lesz és a bolse­­vizmus elárasztja ennek a földrész­nek minden zugát és rabszolgájává tesz minden népet. f . A legmerészebb katonai fantázia sem tudta elképzelni Valóban most érzi az ember, hogy mi lett volna Európából, ha Németországban 10 évvel ezelőtt nem jut uralomra a nemzeti szo­cializmus és nem teremt egy olyan hadsereget, amely útját tudja állni az orosz barbarizmusnak. Tizenki­lenc hónapja tart a gigászi mérkő­zés s a leghiggadtabb katonai mér­legelés is 3—400 bolseviki hadosz­tály tömegsírjáról beszél, tankok, repülőgépek, képzett szakemberek tízezreinek és tízezreinek teljes pusztulásáról. És a legterméke­nyebb területeiről, a legfőbb ipari és ellátási központjairól kiszorított szovjet óriás 19 hónap után is önti a felfegyverzett tömegeket. A kal­mük szeppén éppen úgy, mint a La­­doga-tónál új orosz hadseregek bukkannak fel. Sós pusztaságokon, ahol a legmerészebb katonai fantá­zia sem tudott volna elképzelni csa­patösszevonást, egyszer csak ázsiai hadosztályok jelennek meg, hátu­kon tökmaggal és szárazhússal tö­mött iszákkal. Este huszonöt fokos hidegben a puszta hóra feküsznek le és reggel felébrednek és tovább menetelnek. Ha egy-egy közülök, Egy magyar külpolitikus a követ­kező igen érdekes megállapításokat teszi a bolsevisták készülődéseiről: mint a Himalája oldalára felterelt barom, mégis csonttá fagy és nem kel fel többé, mit számít az? Új tízet terelnek helyébe. Dzsingisz kán és Timurjenk óta nem mozdították így meg a Volgától Kínáig és Ti­­betig terjedő irtózatos kietlen térsé­get. A mongol vízözön óta nem szervezték meg így egyetlen hadá­szati célra a földgolyónak ezt a kietlenebb felét, ahonnan a népván­dorlás idején majd egy évezreden át lovas nomád népek ki nem apadó hullámai Európára törtek. Mi tör­tént volna velünk, ha nem egy har­cos világnézet halálrakész katonái, nem a német hadsereg került volna Sztálinékkal szembe? ! Ilyen tizenkilenc hónap után, amely mögöttünk van, igazán ne mondja senki, hogy ez a bolsevista felké­­szültség csak úgy hevenyészve teg­­napról-mára született meg, pusztán a hitleri fegyveres erő győzelmei­nek ellenhatásaként! Milliókat­ fegy­verbe lehet hívni egy-kettőre. Ki lehet képezni, frontra lehet dobni őket, fanatizálni is lehet egy napról másnapra. De országrészek életének áttelepítését, titkos iparvidékek lé­tesítését, egy majd kétszázmilliós birodalom egész termelésének ilyen­méretű megszervezését egyetlen ka­tonai célra, ahhoz évek, sőt félévti­zedek munkája sem elég. A bolse­viki bábaképzők már réges-régen, amikor még szó sem volt a háború­ról, három éven át elsősorban a marxizmus tanaira, a géppuska ke­zelésére, a partizánharcokra oktat­tak. Partizánharcok résztvevőitől tudjuk, hogy az orosz ápolónők, akiknek cipő helyett már csak autópneumatik darabok jutottak a lábukra, akik az aspirint a kinintől nem tudták megkülönböztetni, úgy értettek a dinamitpatron megtölté­séhez, mint a legképzettebb lőszeré­­szek. Csak most kezdjük sejteni, milyen átalakulás zajlott le a Szov­jet belső szerkezetében, talán már Lenin halála után, amikor az első ötéves terv, az első Pjetiletka mun­kába állt. Bucharinék és Dimitro­­vék még javában működtek, hogy tisztán a propaganda és lázítás fegyvereivel, tisztán sztrájkokkal és politikai mozgalmakkal juttassák diadalra a proletariátus világforra­dalmának eszményeit, mikor Sztálin barbár realizmusa már régen új utakra indult. Ő is csak Lenin sá­táni filozófiájának tanaira eskü­dött, mikor a világforradalmi esz­mék nagy propagandaerőfeszítései helyett csendben, titokban egy rop­pant gazdasági és termelési terv, traktorgyártás és az iparfejlesztés ürügye alatt egy olyan méretű vi­lágforradalmi hadsereg anyagi alap­jainak a megszervezésébe kezdett bele, aminőt Timurjenk és Dzsin­­gisz kán óta valóban nem láttak a Volga-menti szteppék. Hol vannak a demokrata urak Az európai és amerikai tudósítók meglepetve írtak a moszkvai föld­alatti vasútállomásain kiállított ej­tőernyősöket ábrázoló óriási már­ványreliefekről, a bolseviki hadsereg propagandafilmjéről, a moszkvai A német hadijelentés A német véderő főparancsnokságának hitleri főhadiszállása az alábbi hadi­jelentést adta ki: Sztálingrádban az ellenséges túlerő a Paulus vezértábornagy vezetése alatt álló csoportot több, mint kéthónapos harcban legyőz­te. Egy német gyalogsági tábornagy ellenálló északi csoportja még harcol. Ezen a részen az ellenség heves és nagy támadásait hárí­tották el. A nagy keleti elhárító csata többi gyújtópontjában nem csök­kenő hevességgel tovább tartanak a harcok. Azok az ellenséges kí­sérletek, amelyek a Kaukázus nyugati részén az arcvonal áttörése ellen irányultak, meghiúsultak. A Kaukázus és a Don alsó folyá­sa között csak utóvéd-csapataink és az azokat nyomon követő el­lenséges csoportok között került sós harcra. A Donyec-folyó körül és Voronyezstől délnyugatra súlyos harcok folynak, amelyek még most is tartanak. —A Ladoga-tónál az ellenség csak kisebb erővel támadott. Minden támadást visszavertünk. A német hadsereg kötelékei január 21-től 31-ig terjedő idő­ben a keleti arcvonalon 517 páncélkocsit robbantottak szét, zsák­mányoltak, vagy tettek használhatatlanná. Afrikában, Nyugat-Tripolitániában az ellenségnek súlyos vesz­teségeket okoztunk. Tunéziában a legutóbbi napokban elfoglalt ál­lásokért folytat kemény harcot az ellenség. Német harci repülőgé­pek légiharcokban a Földközitenger vidékén 15 amerikai és angol repülőgépet lőttek le. Saját veszteségünk egy repülőgép. Német tengeralattjárók január hónapban, a legviharosabb és legnehezebb időjárási viszonyok között 63 ellenséges kereskedelmi hajót süllyesztettek el, 408 tonna­ tartalommal. Ezenkívül tíz más hajót megtorpedóztak, de ezek elsüllyesztését a viharos tenger mi­att nem lehetett megfigyelni. A légierő kötelékei ellenséges hajó­karavánokból 18 kereskedelmi hajót és rombolót süllyesztett el, 114 ezer tonna tartalommal. Ezenkívül 37 kereskedelmi hajót, egy cir­kálót, 2 rombolót, 2 őrhajót, megrongáltak, összesen 209 ezer ton­na tartalommal,­­ így január hónapban 522 ezer tonnát kitevő 86 hajót semmisítettünk meg. Egy­­évtized óta k­észítlődött­ a bolsevizmus Európa ellen_

Next