Szentesi Napló, 1943. június (24. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-01 / 122. (123.) szám

1943. 12 Hilét Királyi Ügyészség fi Sít NT­ESI NAPLÓ Szerkesztőség: Petőfi-u. 2. Telefon: 41. Kiadóhivatal: Petőfi-u. 2. Telefon: 53. Nyomda: Petőfi-u. 1. Telefonszám: 53.. JÚNIUS. 1 KEDD Előfizetési árak: Egy hónapra 3.20 P. negyedévre 9.20 P. Egyes szám ára: hétköznap 12­ fillér, vasárnap 20 fillér, Kállay Miklós miniszterelnök beszéde a magyar sorskérdésekről vitázz. $a*LVz.a& iMÁk£á& aMainUtkáh,: Még nagyobb áldozatokra is fel kell készülni Harcot hirdetek a belső front minden ellensége ellen - mondotta Molnár Imre főispán a Magyar Élet Pártja választmányi ülésén Szedesi János és Soós Pál országgyűlési képviselők felszólalásai A Magyar Élet Pártjának cson­­grádvármegyei szervezete vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a vármegyeháza közgyűlési termében vármegyei pártválasztmányi ülését, amelyen Molnár Imre dr főispán el­nökölt. Megjelentek és felszólaltak vitéz dr Bonczos Miklós igazságügyi államtitkár, Szeder János és Soós Pál országgyűlési képviselők. — Mély tisztelettel üdvözlöm a megjelenteket, — mondotta meg­nyitó beszédében dr Molnár Imre főispán. — Ezt a napot, május utolsó vasárnapját a nemzet ke­gyelete országos ünneppé avatta. Ez a város is kegyelettel ünnepelte meg a hősök napját, azokét a hősö­két, akik az elmúlt és jelenleg folyó világháborúban hőstetteikkel bizo­nyították be kiválóságukat. Úgy érzem, hogy amikor mai ülésünkre most összegyűltünk, illő és mint­egy lélekből folyó kötelességünk az, hogy elsősorban hőseinkről emlé­kezzünk meg és ezzel a gondolattal kezdjük meg ülésünket. A főispán indítványára az ülés résztvevői egy perces néma felállás­sal hódoltak a hősök emlékének. Súlyos idők azok, — folytatta be­szédét a főispán, amelyekben ma összejöttünk. Ezek az idők súlyos terhet je­lentenek valamennyiünknek, de a legsúlyosabb terhet jelentik azoknak, akik országunkat ve­zetik és óriási felelősséggel viselik tet­teik következményeit. Ez a felelős­ség nemcsak a kormányzatra, de magára ,a Magyar Élet Pártjára is nehezedik, mert a kormány a maga munkájánál a pártra támaszkodik, amely ma ezáltal a kormányzat pil­lérének tekintendő és osztozik a kormányzat f­elelősségében. Amikorr erről a munkáról és felelősségről beszélek,­­ köszönetet kell mondjak a vármegye igen tisztelt Pártválaszt­mányának és a Magyar Élet Pártja minden egyes tagjának azért a munkájáért és helytállásáért, ame­­lyet a múltban teljesített és min­den reményem szerint a jövőben is teljesíteni fog. A mi munkánk két irányú: cselekvő és szenvedő. Nekünk cselekedni kell egyrészt és azt a munkát végezni idebenn, amit fegyverrel a katonák végez­nek a külső ellenség ellen. Nekünk ugyanezt kell tennünk a belső fronton: harcolni a belső ellenség ellen. A helyzet súlyos, de nemcsak a mi helyzetünk, hanem valamennyi nem­zeté, az ellenségé is. A belső propagandának mind a két oldalon igen nagy jelentősége van. Éppen ezért nem szabad en­gedni azt, hogy amikor tudatában vagyunk annak, hogy a háború dön­tő szakaszába érkezett és a végső erőfeszítést kell megtenni, megáll­junk a harccal. Ezt a háborút ne­künk meg kell nyerni, mert ez ne­künk a lét, vagy nemlét kérdését­­ jelenti. — Nem akarom megnyitó beszé­demet hosszúra nyújtani és ezért csak arra kérem a választmány minden egyes tagját, hogy segítsen nekem, mert a magam részéről harcot hirdetek a bel­ső front minden ellensége ellen. Ehhez a harchoz hívom segítségül pártunk minden tagját. Meg va­gyok győződve arról, hogy pártunk minden egyes tagja egyetért velem, nemcsak gondolatban, hanem csele­kedetekben is.­­ — Még egyszer hálás köszönetet mondok a párt valamennyi tagjá­nak eddigi munkájáért és most, amikor megnyitó beszédem befeje­zem, arra kérem a párt választmá­nyát és ezen keresztül az egész vár­megye józanul gondolkozó magyar közönségét, hogy­­ tekintsük a hősi gondolatot kötelezőnek, álljunk helyt hi­tünkért, erkölcsünkért, kultú­ránkért, magyar hazánkért úgy, amint katonáink helytálló­nak és akkor megnyugtatok mindenkit, hogy mienk a jövő, mienk a boldogabb Magyar­­ország. — Ezekkel a gondolatokkal nyi­tom meg ülésünket, — fejezte be beszédét Molnár Imre dr főispán. Novobáczky Kálmán dr a Ma­gyar Élet Pártjának központi titkára mondotta el ezután jelen­tését. Jelentésében foglalkozott a tisztviselői fizetések kérdésével, továbbá a gazdaközönség elé tor­nyosuló nehézségekkel, amelyek abból az okból keletkeztek, hogy nincsen egyensúlyban a mezőgaz­dasági termények ára az ipari és kereskedelmi cikkek áraival. Rá­tért ezután az új beszolgáltatási rendszerre, amely igen sok helyen nehézségeket okoz, mert a ter­mőföld után beszolgáltatandó pontegységeket a kataszteri tisz­ta érték után számolták ki, holott azokon a területeken, jóval keve­sebb termény terem. Bejelentette, hogy a főispán, mint közellátási kormánybiztos elnökletével egy bizottság fogja az igazságosság és méltányos­ság legszigorúbb mérlegelésével megállapítani, hogy egyáltalán szó lehet-e arról, hogy a szóbanforgó földek tulajdonosai pontelenge­­désben részesülhetnek-e. Beszá­molt Novobáczky Kálmán dr tit­kár a tüzelőanyagellátás nehéz­ségeiről is. Részletesen kitért arra, hogy ilyen nehéz ma a szállítás, de ennél még nagyobb nehézség tornyosul a fakitermelés elé. Remélhetőleg az akadályok megszűnnek és hamarosan meg­változik a helyzet a jelenleg igen nehéz tüzelőanyag beszerzési vo­nalon. Ezután 13 környékbeli község pártvezetője mondotta el néhány szóval jelentését. Csongrád, Csak­ytelek, Kiskundorozsma, Kis­telek, Sándorfalva, Szentes, Al­­győ, Fábiánsebestyén, Magyar­­tés, Kiskirályság, Mindszent, Szegvár és Tápé községek párt­vezetői szólaltak fel. Vannak rongy és hitvány emberek, akik a maguk gazdagodását keresik Nagy érdeklődés mellett emel­kedett szólásra Szeder János or­szággyűlési képviselő. — Magyar Testvéreim! Sok szóbeszéd és fecsegés után, mon­dotta, most Sztálin után Chur­chill és Roosevelt is megtanulták a hallgatást. A kéthetes, bizonyá­­­ra sorsdöntő elhatározásaikról mindössze 24 szavas nyilatkozatot adtak, amely lényegében semmit sem mond. Churchill a tárgyalá­sok előtt kijelentette, hogy ennek a háborúnak az elhúzódása nagy veszélyeket rejthet magában. Churchill azt is mondotta, hogy Japán leküzdése még nem jelentené Németország legyőzé­sét, de Németország leküzdése Japán legyőzését is jelentené..To­vábbiakban ismertette az általá­nos külpolitikai helyzetet.­­Az élelmezés szempontjából meg lehet állapítani, hogy egy javuló élelmezési helyzet van kialakulóban egész Európá­ban. Lényegében sokkal több élelmi­szertartalékkal megyünk át az 1944. évbe, mint 1941-ből men­tünk az 1942-be. — Mostanában több alkalom­mal szó esett egy inváziós kísér­letről, amelyet az ellenség szeret­ne végrehajtani. Egy inváziót fegyverrel és propagandával kell végrehajtani. A fegyverekről nem beszélek. A propagandával szem­ben nekünk magyaroknak, de el­sősorban a Magyar Élet Pártjá­nak kell szembehelyezkedni. Az ellenséges propaganda a háború

Next