Szervezés és vezetés, 1983 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 1. szám

A beruházási információs rendszerek helyzete és problémái Dr. Bakonyi Árpád csoportvezető Ipari Minisztérium A szerző a beruházások jelenlegi helyzetéről készített két felmérés tapasztalatainak az ismertetése után rá­mutat a beruházási információs rendszer jelentősé­gére, majd vázolja a beruházási tevékenységhez kap­csolódó adatok körét. Ezt követően felsorolja a pél­dásnak tekinthető megoldásokat. Végül megjelöli az ágazati szintű feladatokat. A lehetőségek korlátozottsága az erőfeszítések fokozását igényli. A meglevő erőforrásokat az eddigieknél jobban kell hasznosítanunk, és javítanunk kell (vagy legalábbis kellene) az eszközhatékonyságot. A „megritkult” beruházási feladatok lehetőséget adnak arra, hogy a beruházási munka környezeti feltételeinek a javításában - ide értve a jogszabályok egyszerűsítését, a beruházásokkal kap­csolatos szervezési, módszertani megoldásokat, a beruházási információs kérdéseket - haladást érjünk el. Erre azért van szükség, hogy a beruházási tevékenységben bekövetkező élén­külés idején felkészültebben, hatékonyabban tudjunk majd be­ruházni. (Az idézőjel használata a „megritkult” jelzőnél azért indokolt, mert nem kis beruházási feladatokat kell megoldani a VI. ötéves tervidőszakban.) A beruházási információs rendszer jelentősége Az SZVT fővállalkozási és beruházási szakosztálya beruházás­szervezési munkabizottságának a szervezésében 1981 közepén mintegy 200 felkérő levelet küldtünk szét a beruházási tevé­kenységgel foglalkozó vállalatok, intézmények vezető munka­társainak. Az volt a kérésünk, hogy adjanak hírt a náluk hasz­nált beruházási információs rendszerről. Azt is kértük, hogy a szükséges ismertetőt is küldjék meg, ha megoldási módjukat hatékonynak, elterjesztésre alkalmasnak tartják. A felmérés kezdeményezésekor az volt a célunk, hogy a be­vált megoldásokat széles körben propagáljuk, és ezzel is javít­suk a beruházási tevékenység hatékonyságát. A válaszok száma és minősége lehangoló volt, a valameny- nyire is használható ismertetések száma nem haladta meg az egy tucatot. Ezek többsége is már ismert rendszerekről adott tájékoztatót. Az előbbi felmérést követően felkértük a NIM Információs és Dokumentációs Központot, hogy készítsen jegyzéket a be­ruházási információs témában 1975-81 között megjelent cikkek­ről, közleményekről. Az eredmény nem volt sokkal jobb az előbbinél. Atágan értelmezett témakörben 19 munka jelent meg. Ez mindenképpen szerény eredmény, még akkor is, ha nem volt teljes körű a felmérés. A beruházások jelenlegi helyzete A beruházási tevékenységre fordítható összeg a VI. ötéves terv­időszakban kevesebb, mint az V. ötéves tervidőszakban volt. Ma már azt is tudjuk, hogy a szocialista szektorban tervezett mintegy 1000 MdFt realizálására sem lesz lehetőség. Ennek ellenére hatalmas összegről van szó. Olyan jelentős beruházások folytatására, befejezésére, ill. beindítására került sor, mint a Paksi Atomerőmű, a kombinált acélmű (a Lenin Kohászati Műveknél), a konverteres acélmű (Dunaújvárosban), a Liász-program (Baranyában) és így tovább. Látnunk kell, hogy a korábbiakhoz képest valamivel vissza­fogottabb beruházási tevékenységnél is előfordulnak azok a problémák (többletköltség, elhúzódás, a kivitelezői kapacitás hiánya), amelyek már a korábbi évekből ismeretesek. Ezek a problémák a közelmúltban napirendre kerültek, amikor az Országgyűlés Ipari Bizottsága megtárgyalta az Ipari Miniszté­rium előterjesztését. Ezen a tanácskozáson elhangzott, hogy néhány beruházás (pl. a Paksi Atomerőmű, az SZKFM félgyárt­mány-fejlesztése) nem a tervek szerint valósul meg. Azt tapasztaljuk, hogy a beruházásokkal kapcsolatos kivitelező munka hatékonyságának javulása - a visszafogottabb beruhá­zási tevékenység ellenére is - elmarad a várakozástól. Ma már mindenki tudja és mondja is, hogy az információ nemcsak hatalom, hanem fontos termelési tényező is. A beru­házási tevékenységet segítő feltételek között az információs rend­szert mégsem szokták mindig számba venni. Önálló beruházási információs rendszer általában nincs. Lé­nyegében az irányítási-szervezési rendszer integráns részeként funkcionál, annak mintegy másik aspektusát, oldalát képviseli. Amikor beruházási információs rendszerről beszélnek, szükség­szerűen érintik a beruházási tevékenység alapvető mozgáste­rét jelentő beruházási szervezetet, illetve a szervezet által hasz­nált irányítási-szervezési módszert is. E tényezők együttes meg­léte a hatékony beruházási tevékenység szükséges, de természe­tesen nem elégséges feltétele. Azt nyomatékkai kell hangsú­lyozni, hogy az együttes megléten nem valamiféle egyszerű algebrai összeget kell érteni, hanem ezen tényezők komplexu­mát. A beruházások átlagos nagyságában jelentékeny növekedés következett be, ami természetesen számos információs problé­mát vet fel. A bekövetkezett változást néhány adattal is jól le­het érzékeltetni. Jelenleg az IpM felügyelete alatt megvalósuló állami nagy- beruházások átlagos nagysága 11 MdFt, Paks nélkül 6 MdFt. Hogy a bekövetkezett változást is érzékeltessem, pl. a NIM te­rületén (amely beruházási szempontból az ipar meghatározó szektora volt) ugyanebben a körben az átlagos beruházási nagyság a III. ötéves tervidőszakban 3,0 MdFt a IV. ötéves tervidőszakban 4,8 MdFt az V. ötéves tervidőszakban 8,0 MdFt volt. Az utóbbiban Paks is benne van. A vállalati beruházási körben még nagyobbak a változások. Jelenleg az iparban (az IpM felügyelete alatt) megvalósuló 100- 500 MFt közötti beruházások száma 185 átlagos nagyságuk 260MFt 500-1000 MFt közötti beruházások száma 35 átlagos nagyságuk 670MFt és 1000 MFt feletti beruházások száma 13 átlagos nagyságuk 2000MFt Nemcsak az objektumok nagysága, hanem bonyolultsága is növekedett. Ezt részben a technika és technológia, részben pe­dig a megvalósítás megszervezésének körülményei váltották ki. Mindehhez nagy mennyiségű információ korszerű kezelését kell megoldani. Aberuházási tevékenység kereteit adójogszabályok - az egyéb, vállalatokat érintő szabályozásokkal együtt - a beruházónak szabad kezet adtak pl. azzal, hogy állami nagyberuházások ese­tén is a vállalat feladata a beruházási javaslat elkészítése és az ÁTB-hez való benyújtása; továbbá azzal, hogy bizonyos na­1

Next

/
Thumbnails
Contents