Vezetés - szervezés, 1984 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám

Kedves Olvasók! Örömmel teljesítem a szerkesztő bizottságnak azt a kérését, hogy néhány bevezető szót írjak ennek az új, vagy inkább megújult folyóiratnak az első szá­mába. Meggyőződésem, hogy a folyóirat-kiadásra társult három szervező vállalat a szakmai tapaszta­latcserének, a képzésnek és az önképzésnek olyan eszközét adja a vállalati vezetők és a szervezési szakemberek kezébe, amely hatékonyan segítheti tájékozódásukat a mind nehezebben áttekinthető gazdasági környezetben, segít a vezetésre háruló irányítási problémák megoldásában, részt vállal a vezetők cselekvési lehetőségeit korlátozó szervezési gondok megszüntetésében. Ezt ígéri a szerkesztő­­bizottság, s ennek az ígéretnek nemcsak a­ jogelőd szakmai folyóiratok - a Könnyűipari Szervezési Tájékoztató, a Vállalatvezetés és vállalatszervezés, valamint a Szervezés és vezetés­­ másfél évtizedes szakmai tapasztalatai adják a súlyát, hanem azok az ismert iparirányítási, pénzügyi szakemberek, vál­lalati vezetők, kutatók, egyetemi oktatók is, akik a folyóirat szerkesztő bizottságának tagjaiként össze­fogtak ennek a feladatnak a végrehajtására. A jogelőd folyóiratok születése idején Magyar­­országon olyan gazdaságirányítási mechanizmus működött, amelyben a stratégiai tervezés, a célok kitűzése, a vállalati szervezet kialakítása, a sze­mélyzeti politika meghatározása az államigazgatás szerveire hárult, a vállalati vezetők pedig a „felül­ről” kapott utasítások jó végrehajtásáért voltak fe­lelősek. Ilyen körülmények között természetes volt, hogy a vezetés­szervezés témakörében mozgó folyó­iratok elsősorban a szőkébb értelemben vett válla­lat- és termelésszervezés kérdésére fordították figyel­müket. Volt is mire figyelm­ük, hiszen ezekben az években vált általánosan ismertté, hogy a magyar vállalatok termelékenységi színvonala nem éri el az iparilag fejlett országok hasonló mutatóinak felét, s hogy ez az elmaradás igen nagy részben szerve­zési fogyatékosságokra, iparunk szervezettségének nem kielégítő színvonalára vezethető vissza. A szervezés jelentősége változatlanul hallatlanul nagy. Az ipar nemzetközi versenyképességének nö­veléséhez elengedhetetlen a szervezettség színvona­lának javítása, a korszerű szervezési módszerek szé­les körű alkalmazása. Növekszik tehát a szervezés­sel foglalkozó szakemberek szerepe is. Ismereteik bővítése, a bevált, jól hasznosítható módszerek meg­ismertetése fontos feladata az új folyóiratnak. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt is mutatják, hogy a szervező munka sikere nem csu­pán a szervezők tudásán, ismeretein múlik, hanem a vállalati vezetés minőségén - a szervezési célok helyes meghatározásán, a vezetők tájékozottságán is. Éppen ezért fontos, hogy a folyóirat szenteljen nagyobb teret a vállalati vezetőket foglalkoztató problémáknak, a vállalatvezetési gyakorlatban szer­zett tapasztalatok széles körű elterjesztésének is. Valódi tapasztalatcsere természetesen csak akkor jöhet létre, ha a gazdaságirányítás szakemberei és a vállalati vezetők élnek a folyóirat nyújtotta lehe­tőségekkel, s olyan szakmai fórumnak tekintik, amelyben érdemes beszámolni tapasztalataikról, problémáikról. A szerkesztő bizottság munkáján, s természetesen a folyóirat színvonalán múlik, si­kerül-e erről meggyőzni a vállalati vezetőket. Azzal a kívánsággal indítom útjára a magyar vállalatvezetési és -szervezési gyakorlat új folyóira­tát, hogy a korszerű módszerek elterjesztésében, a vezetési tapasztalatok megismertetésében vállalt sze­repének magas színvonalon tegyen eleget, s ennek révén a népgazdaságnak egyre javuló minőségű ve­zetésben és szervezettségben érvényre jutó hasznot hozzon. Rabi Béla, ipari minisztériumi államtitkár

Next