Vezetés - szervezés, 1984 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám
Kedves Olvasók! Örömmel teljesítem a szerkesztő bizottságnak azt a kérését, hogy néhány bevezető szót írjak ennek az új, vagy inkább megújult folyóiratnak az első számába. Meggyőződésem, hogy a folyóirat-kiadásra társult három szervező vállalat a szakmai tapasztalatcserének, a képzésnek és az önképzésnek olyan eszközét adja a vállalati vezetők és a szervezési szakemberek kezébe, amely hatékonyan segítheti tájékozódásukat a mind nehezebben áttekinthető gazdasági környezetben, segít a vezetésre háruló irányítási problémák megoldásában, részt vállal a vezetők cselekvési lehetőségeit korlátozó szervezési gondok megszüntetésében. Ezt ígéri a szerkesztőbizottság, s ennek az ígéretnek nemcsak a jogelőd szakmai folyóiratok - a Könnyűipari Szervezési Tájékoztató, a Vállalatvezetés és vállalatszervezés, valamint a Szervezés és vezetés másfél évtizedes szakmai tapasztalatai adják a súlyát, hanem azok az ismert iparirányítási, pénzügyi szakemberek, vállalati vezetők, kutatók, egyetemi oktatók is, akik a folyóirat szerkesztő bizottságának tagjaiként összefogtak ennek a feladatnak a végrehajtására. A jogelőd folyóiratok születése idején Magyarországon olyan gazdaságirányítási mechanizmus működött, amelyben a stratégiai tervezés, a célok kitűzése, a vállalati szervezet kialakítása, a személyzeti politika meghatározása az államigazgatás szerveire hárult, a vállalati vezetők pedig a „felülről” kapott utasítások jó végrehajtásáért voltak felelősek. Ilyen körülmények között természetes volt, hogy a vezetésszervezés témakörében mozgó folyóiratok elsősorban a szőkébb értelemben vett vállalat- és termelésszervezés kérdésére fordították figyelmüket. Volt is mire figyelmük, hiszen ezekben az években vált általánosan ismertté, hogy a magyar vállalatok termelékenységi színvonala nem éri el az iparilag fejlett országok hasonló mutatóinak felét, s hogy ez az elmaradás igen nagy részben szervezési fogyatékosságokra, iparunk szervezettségének nem kielégítő színvonalára vezethető vissza. A szervezés jelentősége változatlanul hallatlanul nagy. Az ipar nemzetközi versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a szervezettség színvonalának javítása, a korszerű szervezési módszerek széles körű alkalmazása. Növekszik tehát a szervezéssel foglalkozó szakemberek szerepe is. Ismereteik bővítése, a bevált, jól hasznosítható módszerek megismertetése fontos feladata az új folyóiratnak. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt is mutatják, hogy a szervező munka sikere nem csupán a szervezők tudásán, ismeretein múlik, hanem a vállalati vezetés minőségén - a szervezési célok helyes meghatározásán, a vezetők tájékozottságán is. Éppen ezért fontos, hogy a folyóirat szenteljen nagyobb teret a vállalati vezetőket foglalkoztató problémáknak, a vállalatvezetési gyakorlatban szerzett tapasztalatok széles körű elterjesztésének is. Valódi tapasztalatcsere természetesen csak akkor jöhet létre, ha a gazdaságirányítás szakemberei és a vállalati vezetők élnek a folyóirat nyújtotta lehetőségekkel, s olyan szakmai fórumnak tekintik, amelyben érdemes beszámolni tapasztalataikról, problémáikról. A szerkesztő bizottság munkáján, s természetesen a folyóirat színvonalán múlik, sikerül-e erről meggyőzni a vállalati vezetőket. Azzal a kívánsággal indítom útjára a magyar vállalatvezetési és -szervezési gyakorlat új folyóiratát, hogy a korszerű módszerek elterjesztésében, a vezetési tapasztalatok megismertetésében vállalt szerepének magas színvonalon tegyen eleget, s ennek révén a népgazdaságnak egyre javuló minőségű vezetésben és szervezettségben érvényre jutó hasznot hozzon. Rabi Béla, ipari minisztériumi államtitkár