Vasárnap, 1995. március (2. évfolyam, 9-12. szám)
1995-03-05 / 9. szám
2 VASÁRNAPI HÍRLAP HÍRHASAB ■ A békefenntartás intézményéről Bécsben rendezett nemzetközi konferencián szombaton Kovács László külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke előadást tartott. Részletesen szólt a Karabahba küldendő 3 és fél-4 ezer fős békefenntartó EBESZ-erőről. Nem titkolta a küldetés nehézségeit, a tapasztalat hiányát, a pénzügyi háttér kérdőjeleit, s azt, hogy egyelőre nem ismert a tagországok részvételi hajlandósága sem. A megoldás az ENSZ segítsége: hasznos lenne, ha a Biztonsági Tanács mandátumot s ezzel politikai támogatást adna a feladathoz. ■ Gorbacsov a Dagens Nyheter című svéd napilap szombati számában megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy Borisz Jelcin orosz államfő díjával van mindenféle alkotótehetségnek, és csak rombolni tud. Gorbacsov elítélte a csecsenföldi orosz beavatkozást. Szilárdan hitték - mondta hogy Borisz Jelcin zuhanó népszerűségét megerősítheti egy gyors és sikeres katonai beavatkozás. Ennek az lett a következménye, hogy meghalt sok ezer orosz és csecsen. Gorbacsov szerint egyetlen komoly szakértő sem hitt a katonai megoldásban. ■ A lengyel törvényhozás szombaton 272 igen, 99 nem szavazattal és 13 tartózkodással elfogadta Józef Oleksy miniszterelnök programját, és megválasztotta az új lengyel kormányt. A lengyel alkotmány értelmében az elnöknek most már kötelessége átadni a kormánytagok-hi^-L. ^-s megbízatását. Az ^. tételre várhatóan a jóllét első napjaiban kerül sor. Oleksy a szavazást követően kijelentette: a kabinet egy hónapon belül elkészíti az ígért változások pontos menetrendjét. A kormányfő egyúttal arra kérte kabinetje tagjait, hogy adják írásba: nincs tudomásuk egyetlen olyan jogi, illetve lelkiismereti-erkölcsi ügyről sem, amely miatt nyilvános támadások érhetik őket. A felkérésnek minden kormánytag eleget tett. ■ Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök és Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója tárgyalásain haladtak az Oroszországnak nyújtandó hatmilliárd dolláros készenléti hitelmegállapodás ügyében — jelentették be Párizsban a két politikus hét végi, meglepetésszerű találkozója után. Csernomirgyin hivatalos látogatásra érkezett, de programjában nem szerepelt találkozó Camdessusszel.Csernomirgyin moszkvai látogatásra hívta meg az IMF vezetőjét, ennek időpontja csütörtök és péntek lenne. Egyébként jelenleg is az orosz fővárosban tárgyal a Nemzetközi Valutaalap egy magas rangú küldöttsége, hogy végre megállapodás születhessék az ottani gazdasági reformok miatt létfontosságú hitelügyletről. VASÁRNAP Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Lapszerkesztők: PÓR VILMOS (Hírlap), SZEKERES TAMÁS (Sport), HALMAI KATALIN (Család) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Szerkesztők: ANDRASSEW IVÁN (publicisztika), KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) Interjú: HAVAS HENRIK, MÜLLER TIBOR Főmunkatársak: FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon: 250-1680 Fax: 250-1680/441 A kiadó és a szerkesztőség levélcíme: 1525 Bp. Pf. 801 Hirdetési igazgató: VARGA A. MÁRIA Hirdetési vezető: VESZÉLY ILONA Telefon: 250-1680/432,435 Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Telefon: 250-1680/436, 437 Terjeszti a Hírker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok, az ERALL Rt. és az EXTRA HÍR Nagyker. Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap-és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 576, fél évre 1152, egész évre 2304 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579 NAGYVILÁG Bérgyilkosságok százával Eltemették Lisztyevet Szombaton eltemették Vlagyiszlav Lisztyevet, a hét közepén meggyilkolt népszerű tévés személyiséget, az orosz közszolgálati tévé meggyilkolt vezérigazgatóját. Előzőleg moszkvaiak tízezrei rótták le kegyeletüket Lisztyev ravatalánál az osztankinói tévé stúdiójában. A temető körül szombaton is tízezrek gyűltek össze, a jelen lévő nagy számú rendőr azonban csak az elhunyt legközelebbi hozzátartozóit és kollégáit, illetve barátait engedte be a sírkertbe. Lisztyevet a tizenöt éve elhunyt Vlagyimir Viszockijnak, a népszerű színésznek és bárdnak a sírjától néhány méterre helyezték végső nyugalomra. Az orosz társadalmat sokkoló gyilkosság legújabb fejleménye, hogy a főügyészség házkutatást rendelt el Borisz Berezovszkijnál, a tévé első igazgatóhelyettesénél, s egy ügyészségi nyomozó kihallgatta őt. A Logovaz elnevezésű, gépkocsi-kereskedelemmel foglalkozó céget is igazgató üzletember ellen tavaly júniusban szintén merényletet kíséreltek meg - autóban elrejtett pokolgép robbant a cég udvaráról kihajtó gépkocsi mellett. Berezovszkij túlélte a merényletet, de sofőrje életét vesztette, őt magát pedig sokkos állapotban szállították kórházba. Egyelőre nem tudni, hogy Berezovszkijt tanúként vagy vádlottként hallgatják-e ki. A tévésztár meggyilkolása óriási felháborodást keltett Oroszországban. Jelcin elnök bejelentette, hogy leváltják Vlagyimir Pankratov városi rendőrfőnököt és Gennagyij Ponomarjov városi ügyészt. Jurij Luzskov polgármester azonban szombaton lényegében cáfolta ezt, közölve, hogy Jelcinnel tartott csütörtöki találkozóján nem volt szó a felmentésekről, holott csak a vele való egyeztetés után lehet leváltani a két városi hatóság vezetőjét. A Lisztyev-gyilkossággal kapcsolatban több feltételezés is napvilágot látott. Az óriási hasznot hozó tévéreklámok piacának felosztásáért folytatott harc mellett nem tartják kizártnak a politikai indítékokat sem. Jelcinnek a felmentéseket kilátásba helyező nyilatkozatát némely kommentátorok úgy értékelték, hogy a most induló választási küzdelemben Luzskov helyzetének gyengítését célozta az elnök bejelentése. A ravatalnál felesége búcsúzik a legyilkolt újságírótól 1995. március 5. Ukrajna: Marcsuk az ideiglenes kormányfő A Nyugat 1,4 milliárd dollárja Jevgenyij Marcsuk eddigi miniszterelnök-helyettest nevezte ki ideiglenes kormányfővé szombaton Leonyid Kucsma ukrán elnök, a szerdán lemondott Vitalij Maszol helyébe. Az AFP jelentése szerint Maszol hivatalosan szabadságon van mindaddig, amíg a parlament nem dönt lemondásáról, amit azért nyújtott be, mert nem ért egyet Kucsma elnök újabb reformjaival. Marcsuk egy tévéinterjújában nem zárta ki, hogy a konzervatív és kommunista többségű parlament az egész kormány lemondását fogja követelni. Az ideiglenes kormányfő szerint ez nem lenne tragédia, mert szükség van új emberek bevonására a döntésekbe. Vitalij Maszol ukrán kormányfő, a köztársaság öt legfelső tanácsának veteránja 1990-ben kényszerült először lemondásra, újabb kudarcai után a minap másodszor. A fejlemények hátterébe enged bepillantást cikkében a befolyásos New York-i szervezet, a Freedom House ukrán származású elnöke, Adrian Karatnycky. Függetlensége első éveiben Ukrajna talán a legrosszabb példa az átmenetre: lakossága alig tájékozott a gazdaság kérdéseiben, s az állam maximálisan ellenállt a reformtörekvéseknek. Leonyid Kravcsuk elnök idején a gazdaságnak mindössze 16 százalékát magánosították, az infláció 1993-ban elérte a 9400 százalékot, a nemzeti valutát még az ingatag orosz rubellel szemben is 31-szer le kellett értékelni. Az elmúlt időszakban a gazdaság teljesítménye évente 17-18 százalékkal csökkent, az ukránok vásárlóereje csak 40 százaléka az oroszokénak. Leonyid Kucsma a júliusi elnökválasztáson 52:45 arányban győzte le Kravcsukot, és kevesen gondolták, hogy a katonai-ipari komplexumból érkezett politikus szabadpiaci reformer lesz. Ősszel kiadott programja azonban előirányozza, hogy 1997 végéig privatizálják az állami vagyon háromnegyedét, helyezzék a magántulajdon alapjára a mezőgazdaságot. Célja, hogy radikálisan csökkentse a vállalatok adóterheit és a független nemzeti bank szigorú költségvetési és pénzügyi politikájával megszilárdítsa az ország fizetőeszközének helyzetét. Kucsma már a megválasztása utáni első hetekben határozott lépéseket tett programja végrehajtására, és azóta is következetesen halad előre. Dolga azonban rendkívül nehéz, hiszen meg kell küzdeni a parlamenttel, amelynek élén a szocialista Oleksander Moroz, a szabadpiaci reformok szélsőséges ellenfele áll. Pártjának 146 képviselője 37 százalékot képvisel a parlamentben, elszigetelésükre Kucsmának a centrista és a nacionalista pártokra kell támaszkodnia. Az előbbiek 29 százalékot jelentenek, hangadóik az állami és az ipari nómenklatúrából jönnek, és szinte egyenlő arányban oszlanak meg Kravcsuk és Kucsma hívei között. A különböző nemzeti demokrata csoportosulásoknak, köztük a Rudnak összesen 103 képviselője, 27 százaléka van, nézeteik vegyesek, akadnak köztük a radikális reformok határozott támogatói csakúgy, mint keményvonalas nacionalisták, akiknek Ukrajna függetlensége az elsőrendű kérdés. Kucsmának őket is meg kell nyugtatnia, hiszen ellenzik az elnök azon terveit, hogy szoros gazdasági integrációt hozzon létre Oroszországgal. Holott Kucsma gondosan egyensúlyoz, és határozottan elutasította a moszkvai szándékot a katonai-biztonsági megállapodás megkötésére. Jóllehet szívélyes személyes viszonyt ápol Borisz Jelcinnel, a két ország megállapodását mégsem sikerül aláírni, mert az oroszok nem kívánják egyértelműen garantálni Ukrajna területi sérthetetlenségét. A nyugati segítség elengedhetetlen ahhoz, hogy fennmaradjon a stabilitás ebben, az Európa geopolitikai egyensúlya szempontjából meghatározó országban. Amint Kucsma kijelentette: „Ha nem kapunk nemzetközi támogatást, kártyavárként omlunk össze..." A G-7, a vezető nyugati országok csoportja a nyáron - amerikai kezdeményezésre - 1,4 milliárd dolláros támogatást szavazott meg Ukrajnának, azzal a feltétellel, hogy felszámolják a gazdaságtalan szektoroknak nyújtott állami támogatásokat. Leonyid Kucsma hivatalba kerülésekor bírálta a nacionalistákat, a hazafiaskodókat. Mégis ő lehet az az ukrán politikus, aki a legtöbbet teszi egy szilárd, szuverén ukrán állam megteremtéséért. Amennyiben kudarcot vall, országa „Európa beteg embere" lesz: gyenge, ingatag állam, amely vonzó célpontot kínál az orosz terjeszkedésnek. (Interco Press) Szombaton a moszkvai sajtó egyetértett abban, hogy a bűntény hátterében az alvilág, illetve a reklámpiac felosztásáért folyó harc áll, egyúttal többen is kétségbe vonták, hogy sikerül kézre keríteni a tetteseket. Az Izvesztyija megállapítja: már a vizsgálat befejezése előtt is kétséges, hogy valóban bosszúállásról vagy az alvilág akciójáról van-e szó - a gyilkosság után ugyanis a reklámpiacot ellenőrző cégeknek súlyos veszteségekkel kell számolniuk. A liberális Nyezaviszmaja Gazeta felhívta a figyelmet: idén ez már a 281. bérgyilkosság az orosz fővárosban, és a rendőrség még egyetlen esetet sem tárt fel. A lap szerint valószínűleg Lisztyev gyilkosai sem kerülnek rendőrkézre, annál kevésbé, mivel a tettesek fantomképeinek közzététele után a megbízók feltehetőleg megszabadulnak a „piszkos munkát” elvégző emberektől. Bevetik a horvát hadsereget? Horvátország a krajinai válság békés rendezését szorgalmazza, de ha a szerbek diverzánsakciókat hajtanának végre, sor kerülhet a horvát hadsereg korlátozott bevetésére. A harcok kiterjedése esetén a boszniai szerb hadsereg vagy Szerbia nem tudna beavatkozni az összecsapásokba, mivel Horvátország rövid idő alatt visszafoglalná a szerb megszállás alatt lévő területeket - ezt jelentette ki a zágrábi televízióban Gojko Susak horvát védelmi miniszter. Susak elmondta, hogy Horvátország jelenleg 114 ezer katonát tart fegyverben, de nem igazak azok az állítások, amelyek szerint Zágráb már megkezdte volna a mozgósítást. „Amennyiben valóban sor kerülne a mobilizációra, akkor 24 óra alatt félmillió embert tudnánk besorozni”- tette hozzá Susak. Amerikának hasznos a feketemunka (Detroiti tudósításunk) Az Egyesült Államokban növekednek az ellenséges indulatok a bevándorlók ellen. A legnépesebb államban, Kaliforniában 61 százalékos többséget kapott az a törvényjavaslat, amelynek értelmében korlátozzák az illegálisan ott dolgozó külföldiek szociális támogatását. A valóságban azonban még az illegálisak is hasznot hoznak az országnak A befolyásos Urban Institute felmérései szerint a bevándorlók (fogyasztásuk révén) évente 25-30 milliárd dollárral több adót fizetnek mint amennyibe kerülnek. A közvéleményben amúgy is torz kép él: míg például 1910-ben az amerikai lakosság 15 százaléka született külföldön, napjainkban ez az arány csak 8 százalék. A felmérések szerint a papírok nélküli „vendégmunkások" igen jelentős mértékben hozzájárulnak az amerikai gazdaság fejlődéséhez. Los Angelesben például tíz év alatt 78 ezer új munkahelyet teremtettek ezek az emberek latin-amerikaiak, ázsiaiak, akik elsősorban saját etnikai közösségük gazdasági fejlődését segítik elő. New York államban, amely a bevándorlóknak hagyományosan első állomása, a legújabban érkezettek 40 ezernél több vállalkozást alapítottak, ezzel munkahelyek százezreit teremtették, és 3,5 milliárd dollárral erősítették a gazdaságot. A jelek szerint az újak szakképzettek és szorgalmasak: a nagyvárosokban végzett felmérések azt mutatják, hogy a növekvő bevándorlás mellett sem szaporodik a munka nélküli őslakosok száma. Ha valami kártékony, akkor az a bevándorlók elleni hangulatkeltés. Amint Kaliforniában döntöttek a korlátozásokról, a mezőgazdaságban 15-20 százalékkal lecsökkent a munkaerő azokon a helyeken, amelyeket hagyományosan javarészt az „illegálisokból" töltöttek be. Az államban az elmúlt években 350 ezer ember veszítette el munkáját a repülőgépiparban, de ezek közül kevesen érdeklődnek a rosszul fizetett és fizikailag megerőltető mezőgazdasági munka iránt — így tehát ott nélkülözhetetlenek a megvetett mexikóiak. Köztudott, hogy ezeknek az embereknek nemritkán - törvénysértő módon — a gyerekeit is dolgoztatják, hogy életveszélyes növényirtó szerekkel kell dolgozniuk, és hogy méltatlan szálláskörülményeket biztosítanak nekik, sőt becsapják őket még a fizetésnél is. A legújabb amerikaiak ennek ellenére vállalnak mindent, hiszen félnek a leleplezéstől, a kitoloncolástól. A szakszervezeteknek őket is védelmezniük kellene - de általában nem is tudnak róluk. Michael Funke