Vasárnap, 1995. március (2. évfolyam, 9-12. szám)

1995-03-05 / 9. szám

2 VASÁRNAP­I HÍRLAP HÍRHASAB ■ A békefenntartás intéz­ményéről Bécsben rende­zett nemzetközi konferen­cián szombaton Kovács László külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke elő­adást tartott. Részletesen szólt a Karabahba külden­dő 3 és fél-4 ezer fős béke­­fenntartó EBESZ-erőről. Nem titkolta a küldetés ne­hézségeit, a tapasztalat hiá­nyát, a pénzügyi háttér kérdőjeleit, s azt, hogy egy­előre nem ismert a tagor­szágok részvételi hajlandó­sága sem. A megoldás az ENSZ segítsége: hasznos lenne, ha a Biztonsági Ta­nács mandátumot s ezzel politikai támogatást adna a feladathoz. ■ Gorbacsov a Dagens Nyheter című svéd napilap szombati számában megje­lent nyilatkozatában azt mondta, hogy Borisz Jelcin orosz államfő díjával van mindenféle alkotótehetség­nek, és csak rombolni tud. Gorbacsov elítélte a csecsenföldi orosz beavat­kozást. Szilárdan hitték - mondta hogy Borisz Jel­cin zuhanó népszerűségét megerősítheti egy gyors és sikeres katonai beavatko­zás. Ennek az lett a követ­kezménye, hogy meghalt sok ezer orosz és csecsen. Gorbacsov szerint egyetlen komoly szakértő sem hitt a katonai megoldásban. ■ A lengyel törvényhozás szombaton 272 igen, 99 nem szavazattal és 13 tar­tózkodással elfogadta Józef Oleksy miniszterelnök programját, és megválasz­totta az új lengyel kor­mányt. A lengyel alkot­mány értelmében az elnök­nek most már kötelessége átadni a kormánytagok-hi^-L. ^-­s megbízatását. Az ^. tételre várhatóan a jó­llét első napjaiban kerül sor. Oleksy a szavazást kö­vetően kijelentette: a kabi­net egy hónapon belül el­készíti az ígért változások pontos menetrendjét. A kor­mányfő egyúttal arra kérte kabinetje tagjait, hogy ad­ják írásba: nincs tudomá­suk egyetlen olyan jogi, il­letve lelkiismereti-erkölcsi ügyről sem, amely miatt nyilvános támadások érhe­tik őket. A felkérésnek min­den kormánytag eleget tett. ■ Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök és Michel Camdessus, a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója tárgyalásain haladtak az Oroszország­nak nyújtandó hatmilliárd dolláros készenléti hitel­­megállapodás ügyében — jelentették be Párizsban a két politikus hét végi, meg­lepetésszerű találkozója után. Csernomirgyin hiva­talos látogatásra érkezett, de programjában nem sze­repelt találkozó Camdes­­susszel.Csernomirgyin moszkvai látogatásra hívta meg az IMF vezetőjét, en­nek időpontja csütörtök és péntek lenne. Egyébként jelenleg is az orosz főváros­ban tárgyal a Nemzetközi Valutaalap egy magas ran­gú küldöttsége, hogy végre megállapodás születhessék az ottani gazdasági refor­mok miatt létfontosságú hitelügyletről. ­VASÁRNAP Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Lapszerkesztők: PÓR VILMOS (Hírlap), SZEKERES TAMÁS (Sport), HALMAI KATALIN (Család) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Szerkesztők: ANDRASSEW IVÁN (publicisztika), KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) Interjú: HAVAS HENRIK, MÜLLER TIBOR Főmunkatársak: FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon: 250-1680 Fax: 250-1680/441 A kiadó és a szerkesztőség levélcíme: 1525 Bp. Pf. 801 Hirdetési igazgató: VARGA A. MÁRIA Hirdetési vezető: VESZÉLY ILONA Telefon: 250-1680/432,435 Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Telefon: 250-1680/436, 437 Terjeszti a Hírker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok, az ERALL Rt. és az EXTRA HÍR Nagyker. Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap-és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 576, fél évre 1152, egész évre 2304 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579 NAGYVILÁG Bérgyilkosságok százával Eltemették Lisztyevet Szombaton eltemették Vla­­gyiszlav Lisztyevet, a hét köze­pén meggyilkolt népszerű té­vés személyiséget, az orosz közszolgálati tévé meggyilkolt vezérigazgatóját. Előzőleg moszkvaiak tízezrei rótták le kegyeletüket Lisztyev ravatalá­nál az osztankinói tévé stúdió­jában. A temető körül szombaton is tízezrek gyűltek össze, a je­len lévő nagy számú rendőr azonban csak az elhunyt leg­közelebbi hozzátartozóit és kollégáit, illetve barátait en­gedte be a sírkertbe. Lisztyevet a tizenöt éve elhunyt Vlagyimir Viszockijnak, a népszerű szí­nésznek és bárdnak a sírjától néhány méterre helyezték vég­ső nyugalomra. Az orosz társadalmat sokko­ló gyilkosság legújabb fejlemé­nye, hogy a főügyészség ház­kutatást rendelt el Borisz Berezovszkijnál, a tévé első igazgatóhelyettesénél, s egy ügyészségi nyomozó kihall­gatta őt. A Logovaz elnevezé­sű, gépkocsi-kereskedelemmel foglalkozó céget is igazgató üzletember ellen tavaly június­ban szintén merényletet kísé­reltek meg - autóban elrejtett pokolgép robbant a cég udva­ráról kihajtó gépkocsi mellett. Berezovszkij túlélte a merény­letet, de sofőrje életét vesztet­te, őt magát pedig sokkos álla­potban szállították kórházba. Egyelőre nem tudni, hogy Berezovszkijt tanúként vagy vádlottként hallgatják-e ki. A tévésztár meggyilkolása óriási felháborodást keltett Oroszországban. Jelcin elnök bejelentette, hogy leváltják Vlagyimir Pankratov városi rendőrfőnököt és Gennagyij Ponomarjov városi ügyészt. Jurij Luzskov polgármester azonban szombaton lényegé­ben cáfolta ezt, közölve, hogy Jelcinnel tartott csütörtöki ta­lálkozóján nem volt szó a fel­mentésekről, holott csak a vele való egyeztetés után lehet le­váltani a két városi hatóság ve­zetőjét. A Lisztyev-gyilkossággal kapcsolatban több feltételezés is napvilágot látott. Az óriási hasznot hozó tévéreklámok pi­acának felosztásáért folytatott harc mellett nem tartják kizárt­nak a politikai indítékokat sem. Jelcinnek a felmentéseket kilátásba helyező nyilatkoza­tát némely kommentátorok úgy értékelték, hogy a most in­duló választási küzdelemben Luzskov helyzetének gyengí­tését célozta az elnök bejelen­tése. A ravatalnál felesége búcsúzik a legyilkolt újságírótól 1995. március 5. Ukrajna: Marcsuk az ideiglenes kormányfő A Nyugat 1,4 milliárd dollárj­a Jevgenyij Marcsuk eddigi miniszterelnök-helyettest nevezte ki ideiglenes kormányfővé szombaton Leonyid Kucsma ukrán el­nök, a szerdán lemondott Vitalij Maszol helyébe. Az AFP jelenté­se szerint Maszol hivatalosan szabadságon van mindaddig, amíg a parlament nem dönt lemondásáról, amit azért nyújtott be, mert nem ért egyet Kucsma elnök újabb reformjaival. Marcsuk egy tévéinterjújában nem zárta ki, hogy a konzervatív és kom­munista többségű parlament az egész kormány lemondását fog­ja követelni. Az ideiglenes kormányfő szerint ez nem lenne tra­gédia, mert szükség van új emberek bevonására a döntésekbe. Vitalij Maszol ukrán kormányfő, a köztársaság öt legfelső tanácsá­nak veteránja 1990-ben kénysze­rült először lemondásra, újabb ku­darcai után a minap másodszor. A fejlemények hátterébe enged bepil­lantást cikkében a befolyásos New York-i szervezet, a Freedom House ukrán származású elnöke, Adrian Karatnycky. Függetlensége első éveiben Ukrajna talán a legrosszabb példa az átmenetre: lakossága alig tájékozott a gazdaság kér­déseiben, s az állam maximáli­san ellenállt a reformtörekvé­seknek. Leonyid Kravcsuk elnök idején a gazdaságnak mind­össze 16 százalékát magá­­nosították, az infláció 1993-ban elérte a 9400 százalékot, a nemzeti valutát még az inga­tag orosz rubellel szemben is 31-szer le kellett értékelni. Az elmúlt időszakban a gazdaság teljesítménye évente 17-18 szá­zalékkal csökkent, az ukránok vásárlóereje csak 40 százaléka az oroszokénak. Leonyid Kucsma a júliusi el­nökválasztáson 52:45 arány­ban győzte le Kravcsukot, és kevesen gondolták, hogy a ka­tonai-ipari komplexumból ér­kezett politikus szabadpiaci reformer lesz. Ősszel kiadott programja azonban előirá­nyozza, hogy 1997 végéig pri­vatizálják az állami vagyon há­romnegyedét, helyezzék a ma­gántulajdon alapjára a mező­­gazdaságot. Célja, hogy radi­kálisan csökkentse a vállalatok adóterheit és a független nem­zeti bank szigorú költségvetési és pénzügyi politikájával meg­szilárdítsa az ország fizetőesz­közének helyzetét. Kucsma már a megválasztá­sa utáni első hetekben határo­zott lépéseket tett programja végrehajtására, és azóta is kö­vetkezetesen halad előre. Dol­ga azonban rendkívül nehéz, hiszen meg kell küzdeni a par­lamenttel, amelynek élén a szo­cialista Oleksander Moroz, a sza­badpiaci reformok szélsőséges ellenfele áll. Pártjának 146 kép­viselője 37 százalékot képvisel a parlamentben, elszigetelé­sükre Kucsmának a centrista és a nacionalista pártokra kell tá­maszkodnia. Az előbbiek 29 százalékot jelentenek, hanga­dóik az állami és az ipari nó­menklatúrából jönnek, és szin­te egyenlő arányban oszlanak meg Kravcsuk és Kucsma hívei között. A különböző nemzeti demokrata csoportosulások­nak, köztük a Rudnak összesen 103 képviselője, 27 százaléka van, nézeteik vegyesek, akad­nak köztük a radikális refor­mok határozott támogatói csakúgy, mint keményvonalas nacionalisták, akiknek Ukrajna függetlensége az elsőrendű kérdés. Kucsmának őket is meg kell nyugtatnia, hiszen el­lenzik az elnök azon terveit, hogy szoros gazdasági integrá­ciót hozzon létre Oroszország­gal. Holott Kucsma gondosan egyensúlyoz, és határozottan elutasította a moszkvai szán­dékot a katonai-biztonsági megállapodás megkötésére. Jóllehet szívélyes személyes vi­szonyt ápol Borisz Jelcinnel, a két ország megállapodását mégsem sikerül aláírni, mert az oroszok nem kívánják egyértelműen garantálni Uk­rajna területi sérthetetlenségét. A nyugati segítség elenged­hetetlen ahhoz, hogy fennma­radjon a stabilitás ebben, az Európa geopolitikai egyensú­lya szempontjából meghatáro­zó országban. Amint Kucsma kijelentette: „Ha nem kapunk nemzetközi támogatást, kár­tyavárként omlunk össze..." A G-7, a vezető nyugati országok csoportja a nyáron - amerikai kezdeményezésre - 1,4 milli­árd dolláros támogatást szava­zott meg Ukrajnának, azzal a feltétellel, hogy felszámolják a gazdaságtalan szektoroknak nyújtott állami támogatásokat. Leonyid Kucsma hivatalba ke­rülésekor bírálta a nacionalistá­kat, a hazafiaskodókat. Mégis ő lehet az az ukrán politikus, aki a legtöbbet teszi egy szilárd, szuverén ukrán állam megte­remtéséért. Amennyiben ku­darcot vall, országa „Európa beteg embere" lesz: gyenge, ingatag állam, amely vonzó célpontot kínál az orosz ter­jeszkedésnek. (Interco Press) Szombaton a moszkvai sajtó egyetértett abban, hogy a bűntény hátteré­ben az alvilág, illetve a reklámpiac felosztásáért folyó harc áll, egyúttal többen is kétségbe vonták, hogy sikerül kézre keríteni a tetteseket. Az Izvesztyija megállapítja: már a vizsgálat befejezése előtt is kétsé­ges, hogy valóban bosszúállásról vagy az alvilág akciójáról van-e szó - a gyilkosság után ugyanis a reklámpiacot ellenőrző cégeknek súlyos vesz­teségekkel kell számolniuk. A liberális Nyezaviszmaja Gazeta felhívta a figyelmet: idén ez már a 281. bérgyilkosság az orosz fővárosban, és a rendőrség még egyetlen esetet sem tárt fel. A lap szerint valószínűleg Lisztyev gyilkosai sem ke­rülnek rendőrkézre, annál kevésbé, mivel a tettesek fantomképeinek köz­zététele után a megbízók feltehetőleg megszabadulnak a „piszkos mun­kát” elvégző emberektől. Bevetik a horvát hadsereget? Horvátország a krajinai válság békés rendezését szorgalmazza, de ha a szerbek diverzáns­­akciókat hajtanának végre, sor kerülhet a horvát hadsereg korlátozott bevetésére. A harcok kiterjedése esetén a boszniai szerb hadsereg vagy Szerbia nem tudna beavatkozni az összecsapásokba, mivel Horvátország rövid idő alatt visszafoglalná a szerb megszállás alatt lévő területeket - ezt jelentette ki a zágrábi televízióban Gojko Susak horvát védelmi miniszter. Susak elmondta, hogy Horvátország jelenleg 114 ezer katonát tart fegyverben, de nem igazak azok az állítások, amelyek szerint Zágráb már megkezdte volna a mozgósítást. „Amennyiben valóban sor kerülne a mobilizációra, akkor 24 óra alatt félmillió embert tudnánk besorozni”- tette hozzá Susak. Amerikának hasznos a feketemunka (Detroiti tudósításunk) Az Egyesült Államokban nö­vekednek az ellenséges indu­latok a bevándorlók ellen. A legnépesebb államban, Kali­forniában 61 százalékos több­séget kapott az a törvényjavas­lat, amelynek értelmében kor­látozzák az illegálisan ott dol­gozó külföldiek szociális tá­mogatását. A valóságban azonban még az illegálisak is hasznot hoznak az országnak A befolyásos Urban Institute felmérései szerint a bevándor­lók (fogyasztásuk révén) évente 25-30 milliárd dollárral több adót fizetnek mint amennyibe kerülnek. A közvé­leményben amúgy is torz kép él: míg például 1910-ben az amerikai lakosság 15 százaléka született külföldön, napjaink­ban ez az arány csak 8 százalék. A felmérések szerint a papí­­rok nél­küli „vendégmunká­­sok" igen jelentős mértékben hozzájárulnak az amerikai gazdaság fejlődéséhez. Los Angelesben például tíz év alatt 78 ezer új munkahelyet teremtettek ezek az emberek latin-amerikaiak, ázsiaiak, akik elsősorban saját etnikai közösségük gazdasági fejlődé­sét segítik elő. New York ál­lamban, amely a bevándorlók­nak hagyományosan első állo­mása, a legújabban érkezettek 40 ezernél több vállalkozást alapítottak, ezzel munkahe­lyek százezreit teremtették, és 3,5 milliárd dollárral erősítet­ték a gazdaságot. A jelek sze­rint az újak szakképzettek és szorgalmasak: a nagyvárosok­ban végzett felmérések azt mutatják, hogy a növekvő be­vándorlás mellett sem szapo­rodik a munka nélküli őslako­sok száma. Ha valami kártékony, akkor az a bevándorlók elleni han­gulatkeltés. Amint Kaliforniá­ban döntöttek a korlátozások­ról, a mezőgazdaságban 15-20 százalékkal lecsökkent a mun­kaerő azokon a helyeken, ame­lyeket hagyományosan java­részt az „illegálisokból" töltöt­tek be. Az államban az elmúlt években 350 ezer ember veszí­tette el munkáját a repülőgép­­iparban, de ezek közül keve­sen érdeklődnek a rosszul fi­zetett és fizikailag megerőltető mezőgazdasági munka iránt — így tehát ott nélkülözhetetle­nek a megvetett mexikóiak. Köztudott, hogy ezeknek az embereknek nemritkán - tör­vénysértő módon — a gyereke­it is dolgoztatják, hogy életve­szélyes növényirtó szerekkel kell dolgozniuk, és hogy mél­tatlan szálláskörülményeket biztosítanak nekik, sőt becsap­ják őket még a fizetésnél is. A legújabb amerikaiak ennek el­lenére vállalnak mindent, hi­szen félnek a leleplezéstől, a kitoloncolástól. A szakszerve­zeteknek őket is védelmezni­ük kellene - de általában nem is tudnak róluk. Michael Funke

Next