Színes Vasárnap, 1995. augusztus (2. évfolyam, 31-34. szám)

1995-08-06 / 31. szám

2 SZÍNES VASÁRNAP H­Í­R­H­A­S­Á­B ■ Mintegy 40 ezer náci, köztük több mint 150 há­borús bűnös lelt menedé­ket Argentínában a máso­dik világháború után - ol­vasható a Buenos Aires­ben nemrégiben megje­lent „A déli Odessza" cí­mű könyvben. A könyv szerzője, Jorge Camarasa, a Clarín című napilap új­ságírója 15 éven keresztül kutatta a témát. Részlete­sen ismerteti, milyen lehe­tőségeket kaptak a hitleri rezsim felelősei az Argen­tína különböző városai­ban való letelepedésre 1945 táján. Adolf Eich­­mann, Joseph Mengele (a halál angyala), Walter Kutschmann, Ante Pave­­lic és Joseph Schwamm­berger csak néhány név a náci vezérek hosszú listá­ján, akik új egzisztenciát tudtak teremteni maguk­nak a dél-amerikai or­szágban a nácizmus, né­metországi bukása után. A szerző szerint az emlí­tett időszakban 98 vállala­tot alapítottak náci tőké­vel Argentínában. ■ Panamavárosban a munkajogi törvény terve­zett módosítása ellen tilta­kozó munkások a hét vé­gén összecsaptak a ro­hamrendőrökkel. Négy ember meghalt, 447 tünte­tőt őrizetbe vettek. Tizen­két rendőr megsérült, kö­zülük hárman súlyosan, amikor a rendőrök könny­gázzal és madársöréttel próbálták szétoszlatni a köveket dobáló tömeget - jelentették. Az országban hasonlóan nagy összecsa­pások rendőrök és tünte­tők között utoljára az 1980-as évek végén voltak, amikor Manuel Noriega diktátor uralma ellen tilta­koztak az emberek - véle­kedtek a szemtanúk. Egyi­dejűleg a trinidadi kor­mány szükségállapotot vezetett be a fővárosban. A kormány így akarja megakadályozni, hogy za­vargások törjenek ki, mi­után a parlament döntése után házi őrizetbe helyez­ték a képviselőház elnö­két. Occah Scapaul házel­­nöknőt korábban lemon­dásra szólították fel, mert - a kormány szerint - hi­vatali beosztásához mél­tatlanul járt el, amikor es­kü alatt hamis vallomást tett egy bírósági eljáráson. ■ Mérgezésben hunyt el a hét végén Ivan Kivelich, Oroszország egyik legna­gyobb bankjának és a egyik jelentős politikai be­folyással bíró vállalkozói csoportjának elnöke. Az AP jelentése szerint bér­gyilkosságról van szó. A 46 éves Kivelidit kedden szállították kórházba, miu­tán kómába esett. Titkára hasonló tünetekkel csütör­tökön halt meg. Az orvo­sok szerint a két férfit kad­­miumtartalmú sókkal mérgezték meg - mondta a Kivelidi vezette üzleti csoport szóvivője. Az orosz televízió arról szá­molt be, hogy a mérget va­lószínűleg teájukba tették. A cég Oroszország legje­lentősebb üzleti szerveze­te, amely közeli kapcsolat­ban áll Viktor Csernomir­­gyin orosz kormányfővel. Hor­vát győzelem kérdőj­elekkel Elesett Knin­ ­ Szombaton délelőtt elesett Knin, a krajinai szerbek központja. Ezt a HIN­A horvát hírügynökség és a horvát rádió jelentette, s a hírt megerősítette a horvát védelmi minisztérium. 20 méter hosszú horvát zászló leng a knini erő­dítményen. Az ENSZ korábban bejelentette, hogy a horvát had­sereg a város előtt áll. ENSZ-ka­­tonák reggel legkevesebb 15 polgári halottat - közöttük assszonyok és gyermekek tete­meit - számolták össze. Polgárok tetemei hevertek szombaton a krajinai város ut­cáin még Knin eleste előtt, mi­közben a horvát haderő bekerí­tette a lázadó szerbek központ­ját, és tüzérségi lövedékek zá­poroztak a városra - jelentette a Reuter ENSZ-tisztviselőkre hi­vatkozva. Eszerint a békefenn­tartók a harcok ellenére mene­kítik a betegeket és a sérülteket a knini kórházból, amely talála­tot kapott. Embereik 15-16 ha­lottat láttak az utcákon, köztük nőket és gyermekeket. Baranya biztos Belgrádi elemzők szerint Knin eleste azt jelenti, hogy megpe­csételődött a Knin és Glina környéki szerb területek sorsa, és már csak napok kérdése a többi terület elvesztése. Hely­színi jelentések szerint a hor­vát erők, amelyek péntek reg­gel óta ágyúzták Knint, csak gyenge ellenállásba ütköztek. A szerbek védelme szinte kár­tyavárként omlott össze. A vá­rosra több ezer tüzérségi löve­dék hullott. Több negyed ro­mokban hever. Zágrábi jelen­tések szerint a horvát erők dél­utánig már több mint 700 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a szerb erők­től, s közel ezer szerb katonát tettek harcképtelenné. A Studio B független belgrá­di hírügynökség szerint az északnyugat-boszniai Bihac­­ban állomásozó muzulmán ötödik hadtest szombaton ki­tört a szerb gyűrűből, s Szazic városát elfoglalva a muzulmán katonák horvát területre lép­tek. A szerb gyűrű áttörésére három évvel azután került sor, hogy a boszniai és krajinai szerb erők ostrom alá vették Bihacot. Az MTI helyszíni értesülései szerint a szerb állításokkal el­lentétben, a horvát hadsereg nem indított offenzívát Kelet- Szlavóniában és Baranyában. Az állítólagos gyalogsági és tü­zérségi támadásról az SRNA boszniai szerb hírügynökség számolt be krajinai forrásokra hivatkozva. „A batinai Duna­­híd nyitva áll, a forgalom za­vartalan, s a térségben nem hallatszik ágyúdörgés" - érte­sült az MTI. Turistavész Szombaton is tartott a Horvát­országban tartózkodó külföldi turisták hazautazási hulláma. Minden hely elkelt a horvátor­szági Splitből Olaszországba érkezett hajókon. A turistáknak egy hétig kellett Splitben várni­uk, mire helyet kaptak egy ha­jón, mert hetente csak három­szor érkezett napi két hajó Anconába. A triesti rendőrség szombati közlése szerint a tar­tomány határátkelőin a dél­szláv térségből Olaszország fe­lé irányuló forgalom rendes mederben zajlik. Csaknem va­lamennyi osztrák elhagyta Dal­máciát. Lezárták a Zára (Zadar) és Karlopago (Karlobag) közöt­ti tengerparti útvonalat, a szige­teken keresztül vezető kerülő­­úton pedig kilátástalan dugók alakultak ki - közölték autóklu­bok­ az ottani helyi kompokra akár 12 órát is kell várni. A Dubrovnik és Fiume (Rijeka) között közlekedő járműszállító kompok reménytelenül túlzsú­foltak. A visszautazási hullám elérte az Isztriai-félszigetet is. Bild Zeitungnak Kohl német kan­cellár. Meg kell találni az utat a tárgyalóasztalhoz. A kancellár ismételten óvott attól, hogy a há­borút külső katonai beavatko­zással próbálják meg befejezni. A Balkán volt a második világ­háború egyik legrosszabb had­színtere. Bármennyire kilátásta­lannak tűnjék is, minden szóba jöhető esélyt észre kell venni an­nak érdekében, hogy az érintet­tek visszatérjenek a tárgyalások­hoz - szögezte le Kohl. Kijelen­tette: amíg ő irányítja a kor­mányt, szó sem lehet német ka­tonák bevetéséről. Oroszország szerepével kap­csolatban Kohl kijelentette: minden lehetséges alkalommal kifejtette Borisz Jelcinnek, hogy igazából az oroszok az egyedü­­liek, akik hatékony befolyást tudnak gyakorolni a szerbekre, az egykor volt Varsói Szerző­dés tagállamaitól, sőt, valószí­nűleg nyugati kiképzők is se­gítik a zágrábi hadvezetést. Az offenzíva azonban nem arról tanúskodik, hogy a köztársa­ságnak sikerült volna új minta­hadsereget kiépítenie. Szerb légvédelmi egység várja a következő horvát támadást a mozgásba jött fronton A képernyőn, az újságokban napon­ta látjuk a menekülő, a szabadsá­got, új otthont kereső asszonyok, férfiak, gyerekek képeit. S hallunk arról, mekkora az ellenállás a befo­gadásukkal szemben az országok­ban, ahová igyekeznek. Napjainkban több mint százmillió „vándorló” embert tartanak nyilván a világon. Több mint 20 millió közülük menekült, aki az üldözéstől fenye­getve kelt útra. A többiek legtöbbje szeretné egyesíteni családját, meg­javítani anyagi körülményeit, vagy fegyveres harcok elöl menekült el. 25 millió embertársunk - hasonló okokból - saját országában számít menekültnek, de még nem lépett át országhatárt. A migráció világszerte egyre növekszik, mértéke nagy, és új kihívásokat jelent az érintett or­szágok számára. Minden társada­lom alapvető mércéje ugyanis, ho­gyan viszonyul ehhez a vándorlás­hoz és a menedékjoghoz. Elemi kér­dés, hogy az állam elismerje polgá­rainak nemzetközileg is rögzített jo­gát az ország elhagyására. Ezen túl­menően a nemzetközi egyezmények megadják a jogot ahhoz, hogy a pol­gár, amennyiben hazájában üldözik, külföldön menedéket kérjen. Ugyan­így korlátlan joga van az állampol­gárnak arra, hogy hazájába vissza­térjen. Egy társadalom nyitottságá­nak az is fokmérője, lehetővé teszi-e menekültjeinek biztonságban, mél­tóságban való hazatérését. Ami a külföldi állampolgárok befo­gadását illeti, ez a kormányok hatás­körébe tartozik. Menekülteket tilos azonban visszaküldeni oda, ahol az üldöztetést elszenvedték; a gyakorlat­ban tehát legalábbis addig be kell fo­gadni, amíg megnyugtatóan tisztázni lehet, jogosult-e az illető a menekült­státusra. Ezt az ideiglenes menedé­ket is nemzetközileg szabályozott, hu­mánus körülmények között kell meg­adni. Legutóbb e kérdések például akkor merültek fel, amikor az Egyesült Államok vitatott körülmények között helyezte el és nem engedte be a Ku­bából és Haitiből menekülőket. Alap­vető emberjogi problémák merülnek ugyanis fel, ha menekülteket fajuk, vallásuk vagy nemük szerint megkü­lönböztetnek - ez is az államok nyi­tottságának fontos mércéje. Akárcsak az, hogyan bánnak olyan ott élő külföldiekkel, akik ugyan nem lettek állampolgárok, de mély gyökereket vertek a társadalomban, és nincs máshová menniük. Kiutasí­tásuk, különösen, ha az családi éle­tüket is érinti, emberi jogsértés; nyílt társadalmak nem utasítanak ki töme­gesen embereket. Általában: a mód, amint egy társadalom az idegeneket, az újonnan érkezetteket kezeli, sokat elárul arról, milyen erős az emberi egyenlőség, a nagyvonalúság, a tü­relem érzése. A nemzetközi migráció egyik nagy ellentmondása, hogy mi­közben univerzális problémáról van szó, viszonylag igen csekély az or­szágok közötti együttműködés. Elte­kintve egyes ázsiai és nyugat-euró­pai államok között nemrég kötött egyezményektől, ennél több nincs. Nehéz felbecsülni, hogyan alakul majd a helyzet a következő évtized­ben a migráció, a menedékjog terüle­tén. A legvalószínűbb, hogy a gya­korlati politikára a migráció korláto­zását igénylő államérdek és az em­beri méltóság igénye egyaránt kihat majd. Ez a konfliktus az új világrend­nek - vagy a világrendetlenségnek - központi kérdése. Arthur Helton, a New York-i Nyílt Társadalom Intézet igazgatója (Interco Press) Százmillió „vándor” a világban NAGYVILÁG Kohl-interjú Bármilyen csüggesztőek is a végeérhetetlen béketárgyalások­ról mutatott képek, ezt a válsá­got katonai eszközökkel nem le­het megoldani - jelentette ki a Első kézből A nyugat-európai felszólítások, hogy a turisták mielőbb hagyják el Dalmá­cia minden részét, felesleges „pánikot” és súlyos torlódásokat okoztak a ma­gyar turistáknak is. Egy szombat délutáni telefoninterjúban erről beszélt la­punknak Szalay Zsolt, új zágrábi nagykövetünk, aki csak néhány napja, ép­pen a háború új szakaszának küszöbén foglalta el állomáshelyét. A nagykö­vet aki - korábbi újságíróként - készséggel áll kollégái rendelkezésére, meg­nyugtató higgadtsággal ítéli meg a helyszínről a fejleményeket. Nézete sze­rint nincs ok arra, hogy az Isztriai-félszigeten és annak közvetlen környékén üdülő magyarok pánikszerűen hazatérjenek, hiszen ez a térség korábban sem volt harci cselekmények helyszíne. Jóllehet váratlan fejleményeket nem lehet kizárni, igencsak valószínűtlen, hogy őket a harcok fenyegetnék, így van, aki hazaindult, van, aki maradt. Sibenik, Zadar vidékén, s attól délre természetesen indokolt a távozás, ha nehéz is. Miután a tengermenti autóút egy szakaszát lezárták, csak Pag-szigeten át, kompon lehet továbbutazni. A kompnál már szombatra 12 km-es kocsisor, tehát több ezer autó gyűlt össze, így a sokórás várakozás elkerülhetetlen. A hazatérők egyébként vá­laszthatnak: a lezárt karlovaci autópálya felett elvezető keskeny úton térnek-e vissza, vagy a nagy kerülőt választják, Ljubljana-Maribor-Ausztria felé. A kérdésre, milyen a légkör Zágrábban, Szalay arról tudott beszámolni, hogy a lakosság többsége higgadtan és megértéssel fogadta a kormány elhatározását: véget vet a tarthatatlan helyzetnek, amelyben az ország je­lentős része megszállás alatt volt. A tömegtájékoztatás visszafogott, nem ujjongó, de a műsorokat a hazafias, harcra buzdító dalok jellemzik. Hogyan látja a szemtanú a nyugati jelentéseket, hogy a horvát hadse­reget nagymértékben újrafegyverezték - kérdeztük végül. A nagykövet diplomatikus válasza.: Természetesen nem tudhat arról, honnan és mi­lyen fegyverek érkeztek az országba. Annyi tény, hogy a mai horvát had­sereg nem azonos az öt évvel ezelőttivel, amely a rendőrség és a nemze­ti gárda keveréke volt. Az elmúlt időszak mozgósításai után vagy 200 000 ember áll most fegyverben­­ egy valódi, ütőképes hadsereg. Brit elemzés A The Independent című an­gol napilap szerint a horvát hadsereg nyilvánvalóan ka­pott korszerű hadfelszerelést 1995. augusztus 6. Fegyverszállítás A moszkvai Szevodnya szom­bati számában rámutat, hogy a horvát hadsereg három évig készült a leszámolásra. A hor­­vátoknak a fegyverszállítási ti­lalom ellenére is sikerült évente egymilliárd dollárt költeni fegy­verek beszerzésére, így a néme­tektől MiG-21-es vadászbom­bázókat, az ukránoktól MiG-24-es harci helikoptereket, a magyaroktól és a többi volt szocialista országtól pedig ne­hézfegyvereket és géppuskákat vásároltak - állítja a lap, amely megbízható orosz külügyi for­rásokból úgy értesült, hogy egy ismert orosz fegyverkereskedő cég modern harckocsikat szállí­tott Horvátországnak. L'­ASAK.VAI* Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Szerkesztők: KATONA JÓZSEF (belpolitika), KIEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, GÁDOR IVÁN, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, LAKATOS MÁRIA, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon/Fax: 188-4336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt, a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579

Next