Színes Vasárnap, 1995. augusztus (2. évfolyam, 31-34. szám)
1995-08-06 / 31. szám
2 SZÍNES VASÁRNAP HÍRHASÁB ■ Mintegy 40 ezer náci, köztük több mint 150 háborús bűnös lelt menedéket Argentínában a második világháború után - olvasható a Buenos Airesben nemrégiben megjelent „A déli Odessza" című könyvben. A könyv szerzője, Jorge Camarasa, a Clarín című napilap újságírója 15 éven keresztül kutatta a témát. Részletesen ismerteti, milyen lehetőségeket kaptak a hitleri rezsim felelősei az Argentína különböző városaiban való letelepedésre 1945 táján. Adolf Eichmann, Joseph Mengele (a halál angyala), Walter Kutschmann, Ante Pavelic és Joseph Schwammberger csak néhány név a náci vezérek hosszú listáján, akik új egzisztenciát tudtak teremteni maguknak a dél-amerikai országban a nácizmus, németországi bukása után. A szerző szerint az említett időszakban 98 vállalatot alapítottak náci tőkével Argentínában. ■ Panamavárosban a munkajogi törvény tervezett módosítása ellen tiltakozó munkások a hét végén összecsaptak a rohamrendőrökkel. Négy ember meghalt, 447 tüntetőt őrizetbe vettek. Tizenkét rendőr megsérült, közülük hárman súlyosan, amikor a rendőrök könnygázzal és madársöréttel próbálták szétoszlatni a köveket dobáló tömeget - jelentették. Az országban hasonlóan nagy összecsapások rendőrök és tüntetők között utoljára az 1980-as évek végén voltak, amikor Manuel Noriega diktátor uralma ellen tiltakoztak az emberek - vélekedtek a szemtanúk. Egyidejűleg a trinidadi kormány szükségállapotot vezetett be a fővárosban. A kormány így akarja megakadályozni, hogy zavargások törjenek ki, miután a parlament döntése után házi őrizetbe helyezték a képviselőház elnökét. Occah Scapaul házelnöknőt korábban lemondásra szólították fel, mert - a kormány szerint - hivatali beosztásához méltatlanul járt el, amikor eskü alatt hamis vallomást tett egy bírósági eljáráson. ■ Mérgezésben hunyt el a hét végén Ivan Kivelich, Oroszország egyik legnagyobb bankjának és a egyik jelentős politikai befolyással bíró vállalkozói csoportjának elnöke. Az AP jelentése szerint bérgyilkosságról van szó. A 46 éves Kivelidit kedden szállították kórházba, miután kómába esett. Titkára hasonló tünetekkel csütörtökön halt meg. Az orvosok szerint a két férfit kadmiumtartalmú sókkal mérgezték meg - mondta a Kivelidi vezette üzleti csoport szóvivője. Az orosz televízió arról számolt be, hogy a mérget valószínűleg teájukba tették. A cég Oroszország legjelentősebb üzleti szervezete, amely közeli kapcsolatban áll Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel. Horvát győzelem kérdőjelekkel Elesett Knin Szombaton délelőtt elesett Knin, a krajinai szerbek központja. Ezt a HINA horvát hírügynökség és a horvát rádió jelentette, s a hírt megerősítette a horvát védelmi minisztérium. 20 méter hosszú horvát zászló leng a knini erődítményen. Az ENSZ korábban bejelentette, hogy a horvát hadsereg a város előtt áll. ENSZ-katonák reggel legkevesebb 15 polgári halottat - közöttük assszonyok és gyermekek tetemeit - számolták össze. Polgárok tetemei hevertek szombaton a krajinai város utcáin még Knin eleste előtt, miközben a horvát haderő bekerítette a lázadó szerbek központját, és tüzérségi lövedékek záporoztak a városra - jelentette a Reuter ENSZ-tisztviselőkre hivatkozva. Eszerint a békefenntartók a harcok ellenére menekítik a betegeket és a sérülteket a knini kórházból, amely találatot kapott. Embereik 15-16 halottat láttak az utcákon, köztük nőket és gyermekeket. Baranya biztos Belgrádi elemzők szerint Knin eleste azt jelenti, hogy megpecsételődött a Knin és Glina környéki szerb területek sorsa, és már csak napok kérdése a többi terület elvesztése. Helyszíni jelentések szerint a horvát erők, amelyek péntek reggel óta ágyúzták Knint, csak gyenge ellenállásba ütköztek. A szerbek védelme szinte kártyavárként omlott össze. A városra több ezer tüzérségi lövedék hullott. Több negyed romokban hever. Zágrábi jelentések szerint a horvát erők délutánig már több mint 700 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a szerb erőktől, s közel ezer szerb katonát tettek harcképtelenné. A Studio B független belgrádi hírügynökség szerint az északnyugat-boszniai Bihacban állomásozó muzulmán ötödik hadtest szombaton kitört a szerb gyűrűből, s Szazic városát elfoglalva a muzulmán katonák horvát területre léptek. A szerb gyűrű áttörésére három évvel azután került sor, hogy a boszniai és krajinai szerb erők ostrom alá vették Bihacot. Az MTI helyszíni értesülései szerint a szerb állításokkal ellentétben, a horvát hadsereg nem indított offenzívát Kelet- Szlavóniában és Baranyában. Az állítólagos gyalogsági és tüzérségi támadásról az SRNA boszniai szerb hírügynökség számolt be krajinai forrásokra hivatkozva. „A batinai Dunahíd nyitva áll, a forgalom zavartalan, s a térségben nem hallatszik ágyúdörgés" - értesült az MTI. Turistavész Szombaton is tartott a Horvátországban tartózkodó külföldi turisták hazautazási hulláma. Minden hely elkelt a horvátországi Splitből Olaszországba érkezett hajókon. A turistáknak egy hétig kellett Splitben várniuk, mire helyet kaptak egy hajón, mert hetente csak háromszor érkezett napi két hajó Anconába. A triesti rendőrség szombati közlése szerint a tartomány határátkelőin a délszláv térségből Olaszország felé irányuló forgalom rendes mederben zajlik. Csaknem valamennyi osztrák elhagyta Dalmáciát. Lezárták a Zára (Zadar) és Karlopago (Karlobag) közötti tengerparti útvonalat, a szigeteken keresztül vezető kerülőúton pedig kilátástalan dugók alakultak ki - közölték autóklubok az ottani helyi kompokra akár 12 órát is kell várni. A Dubrovnik és Fiume (Rijeka) között közlekedő járműszállító kompok reménytelenül túlzsúfoltak. A visszautazási hullám elérte az Isztriai-félszigetet is. Bild Zeitungnak Kohl német kancellár. Meg kell találni az utat a tárgyalóasztalhoz. A kancellár ismételten óvott attól, hogy a háborút külső katonai beavatkozással próbálják meg befejezni. A Balkán volt a második világháború egyik legrosszabb hadszíntere. Bármennyire kilátástalannak tűnjék is, minden szóba jöhető esélyt észre kell venni annak érdekében, hogy az érintettek visszatérjenek a tárgyalásokhoz - szögezte le Kohl. Kijelentette: amíg ő irányítja a kormányt, szó sem lehet német katonák bevetéséről. Oroszország szerepével kapcsolatban Kohl kijelentette: minden lehetséges alkalommal kifejtette Borisz Jelcinnek, hogy igazából az oroszok az egyedüliek, akik hatékony befolyást tudnak gyakorolni a szerbekre, az egykor volt Varsói Szerződés tagállamaitól, sőt, valószínűleg nyugati kiképzők is segítik a zágrábi hadvezetést. Az offenzíva azonban nem arról tanúskodik, hogy a köztársaságnak sikerült volna új mintahadsereget kiépítenie. Szerb légvédelmi egység várja a következő horvát támadást a mozgásba jött fronton A képernyőn, az újságokban naponta látjuk a menekülő, a szabadságot, új otthont kereső asszonyok, férfiak, gyerekek képeit. S hallunk arról, mekkora az ellenállás a befogadásukkal szemben az országokban, ahová igyekeznek. Napjainkban több mint százmillió „vándorló” embert tartanak nyilván a világon. Több mint 20 millió közülük menekült, aki az üldözéstől fenyegetve kelt útra. A többiek legtöbbje szeretné egyesíteni családját, megjavítani anyagi körülményeit, vagy fegyveres harcok elöl menekült el. 25 millió embertársunk - hasonló okokból - saját országában számít menekültnek, de még nem lépett át országhatárt. A migráció világszerte egyre növekszik, mértéke nagy, és új kihívásokat jelent az érintett országok számára. Minden társadalom alapvető mércéje ugyanis, hogyan viszonyul ehhez a vándorláshoz és a menedékjoghoz. Elemi kérdés, hogy az állam elismerje polgárainak nemzetközileg is rögzített jogát az ország elhagyására. Ezen túlmenően a nemzetközi egyezmények megadják a jogot ahhoz, hogy a polgár, amennyiben hazájában üldözik, külföldön menedéket kérjen. Ugyanígy korlátlan joga van az állampolgárnak arra, hogy hazájába visszatérjen. Egy társadalom nyitottságának az is fokmérője, lehetővé teszi-e menekültjeinek biztonságban, méltóságban való hazatérését. Ami a külföldi állampolgárok befogadását illeti, ez a kormányok hatáskörébe tartozik. Menekülteket tilos azonban visszaküldeni oda, ahol az üldöztetést elszenvedték; a gyakorlatban tehát legalábbis addig be kell fogadni, amíg megnyugtatóan tisztázni lehet, jogosult-e az illető a menekültstátusra. Ezt az ideiglenes menedéket is nemzetközileg szabályozott, humánus körülmények között kell megadni. Legutóbb e kérdések például akkor merültek fel, amikor az Egyesült Államok vitatott körülmények között helyezte el és nem engedte be a Kubából és Haitiből menekülőket. Alapvető emberjogi problémák merülnek ugyanis fel, ha menekülteket fajuk, vallásuk vagy nemük szerint megkülönböztetnek - ez is az államok nyitottságának fontos mércéje. Akárcsak az, hogyan bánnak olyan ott élő külföldiekkel, akik ugyan nem lettek állampolgárok, de mély gyökereket vertek a társadalomban, és nincs máshová menniük. Kiutasításuk, különösen, ha az családi életüket is érinti, emberi jogsértés; nyílt társadalmak nem utasítanak ki tömegesen embereket. Általában: a mód, amint egy társadalom az idegeneket, az újonnan érkezetteket kezeli, sokat elárul arról, milyen erős az emberi egyenlőség, a nagyvonalúság, a türelem érzése. A nemzetközi migráció egyik nagy ellentmondása, hogy miközben univerzális problémáról van szó, viszonylag igen csekély az országok közötti együttműködés. Eltekintve egyes ázsiai és nyugat-európai államok között nemrég kötött egyezményektől, ennél több nincs. Nehéz felbecsülni, hogyan alakul majd a helyzet a következő évtizedben a migráció, a menedékjog területén. A legvalószínűbb, hogy a gyakorlati politikára a migráció korlátozását igénylő államérdek és az emberi méltóság igénye egyaránt kihat majd. Ez a konfliktus az új világrendnek - vagy a világrendetlenségnek - központi kérdése. Arthur Helton, a New York-i Nyílt Társadalom Intézet igazgatója (Interco Press) Százmillió „vándor” a világban NAGYVILÁG Kohl-interjú Bármilyen csüggesztőek is a végeérhetetlen béketárgyalásokról mutatott képek, ezt a válságot katonai eszközökkel nem lehet megoldani - jelentette ki a Első kézből A nyugat-európai felszólítások, hogy a turisták mielőbb hagyják el Dalmácia minden részét, felesleges „pánikot” és súlyos torlódásokat okoztak a magyar turistáknak is. Egy szombat délutáni telefoninterjúban erről beszélt lapunknak Szalay Zsolt, új zágrábi nagykövetünk, aki csak néhány napja, éppen a háború új szakaszának küszöbén foglalta el állomáshelyét. A nagykövet aki - korábbi újságíróként - készséggel áll kollégái rendelkezésére, megnyugtató higgadtsággal ítéli meg a helyszínről a fejleményeket. Nézete szerint nincs ok arra, hogy az Isztriai-félszigeten és annak közvetlen környékén üdülő magyarok pánikszerűen hazatérjenek, hiszen ez a térség korábban sem volt harci cselekmények helyszíne. Jóllehet váratlan fejleményeket nem lehet kizárni, igencsak valószínűtlen, hogy őket a harcok fenyegetnék, így van, aki hazaindult, van, aki maradt. Sibenik, Zadar vidékén, s attól délre természetesen indokolt a távozás, ha nehéz is. Miután a tengermenti autóút egy szakaszát lezárták, csak Pag-szigeten át, kompon lehet továbbutazni. A kompnál már szombatra 12 km-es kocsisor, tehát több ezer autó gyűlt össze, így a sokórás várakozás elkerülhetetlen. A hazatérők egyébként választhatnak: a lezárt karlovaci autópálya felett elvezető keskeny úton térnek-e vissza, vagy a nagy kerülőt választják, Ljubljana-Maribor-Ausztria felé. A kérdésre, milyen a légkör Zágrábban, Szalay arról tudott beszámolni, hogy a lakosság többsége higgadtan és megértéssel fogadta a kormány elhatározását: véget vet a tarthatatlan helyzetnek, amelyben az ország jelentős része megszállás alatt volt. A tömegtájékoztatás visszafogott, nem ujjongó, de a műsorokat a hazafias, harcra buzdító dalok jellemzik. Hogyan látja a szemtanú a nyugati jelentéseket, hogy a horvát hadsereget nagymértékben újrafegyverezték - kérdeztük végül. A nagykövet diplomatikus válasza.: Természetesen nem tudhat arról, honnan és milyen fegyverek érkeztek az országba. Annyi tény, hogy a mai horvát hadsereg nem azonos az öt évvel ezelőttivel, amely a rendőrség és a nemzeti gárda keveréke volt. Az elmúlt időszak mozgósításai után vagy 200 000 ember áll most fegyverben egy valódi, ütőképes hadsereg. Brit elemzés A The Independent című angol napilap szerint a horvát hadsereg nyilvánvalóan kapott korszerű hadfelszerelést 1995. augusztus 6. Fegyverszállítás A moszkvai Szevodnya szombati számában rámutat, hogy a horvát hadsereg három évig készült a leszámolásra. A horvátoknak a fegyverszállítási tilalom ellenére is sikerült évente egymilliárd dollárt költeni fegyverek beszerzésére, így a németektől MiG-21-es vadászbombázókat, az ukránoktól MiG-24-es harci helikoptereket, a magyaroktól és a többi volt szocialista országtól pedig nehézfegyvereket és géppuskákat vásároltak - állítja a lap, amely megbízható orosz külügyi forrásokból úgy értesült, hogy egy ismert orosz fegyverkereskedő cég modern harckocsikat szállított Horvátországnak. L'ASAK.VAI* Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Szerkesztők: KATONA JÓZSEF (belpolitika), KIEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, GÁDOR IVÁN, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, LAKATOS MÁRIA, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon/Fax: 188-4336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt, a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579