Színes Vasárnap, 1995. október (2. évfolyam, 39-43. szám)

1995-10-01 / 39. szám

2 SZÍNES VASÁRNAP HÍRHASÁB ■ A Mercalli-skála szerint 6-7 fok erősségű földren­gés volt szombaton Dél- Olaszországban. A föld­mozgás szerencsére csak kisebb anyagi károkat okozott, de hatalmas ria­dalmat keltett a lakosság körében. A rengés epi­centruma Foggia környé­kén volt, s a földlökéseket észlelni lehetett Puglia és Molise tartományokban. Sok helyen az utcára me­nekültek az emberek, több városkában, faluban a ter­mészeti katasztrófák ese­tére kidolgozott tervek alapján kiürítették az is­kolákat. Személyi sérülés­ről nem érkeztek hírek, az első jelentések szerint né­hány régebbi épületben kisebb károk keletkeztek.­­ Legalább ötvenen meg­haltak az indiai Bihar ál­lam egyik városában, mi­után házilag előállított, erősen mérgező alkoholt fogyasztottak. Az eset kapcsán már felfüggesz­tettek állásából tíz helyi tisztségviselőt és öt rend­őrtisztet, akik minden bi­zonnyal együttműködtek az illegális alkoholgyártó és -értékesítő hálózattal. Bihar államban - ahol az egy főre eső jövedelem a legalacsonyabb egész In­diában - évről évre sokan vesztik életüket mérgező szeszes italok fogyasztása miatt. A szegények nem tudják a bolti árakat meg­fizetni, így gyakran vásá­rolnak az utcán árusított s legtöbbször illegálisan előállított alkoholfélékből. ■ Zsúfolt ház előtt, ran­gos vendégek jelenlétében rendezett nagy sikerű Bartók-emlékh­angver­­senyt a hét végén a londo­ni magyar nagykövetség. A világhírű londoni kul­­túrközpont, a Barbican Centre egyébként novem­berben és decemberben nagyszabású Bartók-cik­­lussal készül megemlé­kezni a magyar kompo­nista munkásságáról. A hangversenyek mindegyi­két Sir Georg Solti ve­zényli, sőt a nemzetközi karmestertekintély egy al­kalommal - ritka módon - maga is zongorához ül. A koncertsorozaton fellépő művészek listáján szere­pel Polgár László, Schiff András, Várady Júlia és Pauk György neve is. ■ Riadókészültségbe he­lyezték szombaton a biz­tonsági erőket a tokiói re­pülőtéren, miután egy te­lefonáló azzal fenyegető­zött, hogy pokolgépet robbant, és szarint perme­tez szét a légi kikötő terü­letén. Az ismeretlen a rendőrséget hívta fel, és azt állította, hogy az Aum Sinrikjo szekta tagja. (E szervezet hajtotta végre ez év márciusában a to­kiói metró elleni gáztáma­dást, amelyben 12 ember meghalt, és több mint 5 ezer mérgezést szenve­dett.­ A telefonáló bejelen­tette, hogy helyi idő sze­rint dél körül pokolgépet robbant az Aeroflot orosz légitársaság egyik repülő­gépén, valamint szarin mérgesgázt permetez szét a nemzetközi repülőtér épületében. NAGYVILÁG Nincs közvetlen veszély a Vajdaságban Lelki nyomás a magyarokon Riasztó hírek érkeznek a Vajdaságból. Arról szólnak, hogy a Krajinából és Boszniából menekült szerbek kiűzik házaikból a ma­gyarokat, hogy erőszakos betelepítés folyik. A Színes Vasárnap kí­váncsi volt az igazságra, s kiderült, hogy aggodalomra van ok, de a hírek szerencsére nem igazak. Jó néhány vajdasági települé­sen érdeklődtem arról, érkez­tek-e hozzájuk menekültek, s ha igen, mi történt velük. A harmincezer lakosú Bácstopo­­lya népességének hetven szá­zaléka magyar. A fennmaradó harminc százalék szerb és montenegrói. Az Umetnost konyhabútorgyár kereskedel­mi igazgatója, Ipacs Jenő szerint erőszakos betelepítés nem tör­tént. Nem is mernék megtenni a szerbek, de meg sem próbál­ták. A város önkormányzatán a végrehajtó­ bizottság elnöke, Milan Savic is megerősítette: kollégája, a polgármester és ő együtt munkálkodnak a város­ban a hagyományosan jó ma­gyar-szerb viszony megőrzé­sén, nem történtek házfoglalá­sok, a magántulajdon szentsé­ge vitathatatlan. Az alig négyezer lelket számláló Pacsér elöregedett fa­lu. A fiatalabbak munkalehető­ség híján elhagyták düledező házait. Pintér Ferencné azt me­séli, régen sokat hallott arról, hogy elöregszik majd a falu, de nem gondolta, hogy saját sze­mével fogja látni. A kérdésre válaszolva kijelentette, hogy mindennek ellenére ő sem hal­lott önkényes házfoglalások­ról, erőszakról. A kishegyesi Kis Péterné is üresen álló házakról szólt, de nem tudott szerb házfoglalók­ról. A legnagyobb vajdasági ma­gyarlakta település, Szabadka főpolgármestere, Kasza József szerint Szabadkán és a város környékén nem voltak önké­nyes házfoglalások. Összesen tíz olyan esetről tud a Vajda­ságban, amikor szerb családok engedély vagy szerződés nél­kül költöztek be magyar há­zakba, de a magyar tulajdono­sok rövid úton kitették a szű­rüket. Kasza úr véleménye sze­rint a vajdasági magyarokat el­sősorban lelkileg viseli meg a területükre érkezett hatalmas menekültáradat. Amennyiben a szerb kormány megoldást ta­lál a menekültek elhelyezésére a Vajdaságon kívül, a magyar lakosság jelentősen meg­könnyebbülne. Nem attól fél­nek, hogy a szerbek elfoglalják házaikat, hanem attól, hogy a kormány megkísérli a mene­kültek végleges letelepítését. Ha ez teljesen békés eszközök­kel, mondjuk, tömeges építke­zéssel történik, néhány évtized alatt akkor is teljesen megvál­tozna a Vajdaság nemzetiségi összetétele. Ezt szeretnék elke­rülni az ottaniak. A magyar kormányt nem véletlenül arra kérte a héten Budapesten járt vajdasági delegáció, hogy a magyarság immár megszöve­gezett autonómiatervezetének elfogadását támogassa a szerb vezetésnél. Tehát nem a szerb menekültek köré koncentrá­lódtak a tárgyalások. Minden beszélgetés egy gondolattal zárul: reméljük, hamarosan visszatérhetnek otthonaikba a menekült szer­­bek, a Vajdaságban élők pedig folytathatják eddigi közös éle­tüket. Pavlovics Ágota Simpson-per: záróra Pénteken végső szakaszába ér­kezett a fekete bőrű volt ameri­kai futballsztár, O. J. Simpson ellen indított, óriási érdeklő­déssel kísért gyilkossági per. A vád és a védelem záróbeszéde után Lance­lto bíró átadta az ügyet a tizenkét esküdtnek, akik hétfőn kezdik meg tanács­kozásukat. Simpson a vádirat szerint le­szúrta és megölte korábbi fele­ségét, Nicole-t és annak barát­ját, Ronald Goldmant. Ha bű­nösnek találják, akár életfogy­tiglani börtönbüntetésre szá­míthat. Marcia Clark államü­­gyésznő a Simpson ellen szóló „bizonyítékok hegyéről" be­szélt, és felszólította az esküd­teket, hogy mondják ki a vád­lott bűnösségét. Ezzel szem­ben Johnnie Chochran, Simpson védőügyvédje azt ál­lította, hogy a volt futballsztár a fajgyűlölet, az intrikák és a hanyag nyomozati munka ál­dozata. A tárgyalás kezdete előtt nagy tömeg gyűlt össze a tör­vényszék épülete előtt, a rend­őrséget készültségbe helyez­ték, és még Bill Clinton elnök is aggodalmának adott hangot a per által felkavart faji ellenté­tek miatt. A maratoni Simpson-per pénteki, utolsó napja, Marcia Clark, a vezető állam­ügyész a vádlott kocsijában talált vérfoltokat rögzítő képekre mutat. A vér­foltok azonosak a kettős gyilkosság helyén találtakkal, tehát a futballista­­filmsztár a kettős gyilkosság tettese. Egy-két héten belül eldől, hogy az es­küdtek is így látják-e, és elítélik-e Simpsont.. ricsAmp Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Szerkesztők: KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, LAKATOS MÁRIA, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon/Fax: 188-4336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 3%, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579 RÓMAI RANDEVÚ A boszniai békekötést­­e legfontosabb feladatokról tarta­nak csü­törtökön és pénteken ta­nácskozást Rómában. Az olasz fővárosban azt remélik, hogy e tárgyalásokon jelen lesz a bos­­nyák, a horvát és a szerb külügy­miniszter, Richard Holbrooke amerikai és Carl Bildt EU- közvetítő, az EU-trojka, az iszlám országok és a „0-8“ csoport kép­viselője 1995. október 1. Tanulmányozták a tanügyi törvényt Bukarest Látogatásunk alap­vető célja a közelmúltban elfo­gadott román tanügyi törvény értékelése, elemzése volt, nem annak alkalmazásáról beszél­tünk - hangsúlyozta Hanti Má­ria, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium államtitká­ra, aki küldöttség élén a román oktatási minisztérium vezetői­vel, illetve Kovászna megyei választott és állami vezetők­kel, tanügyi szervek képviselő­ivel találkozott. A küldöttség nem a kétoldalú munkaterv keretében jött Romániába, ha­nem Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román minisz­terelnök brünni megállapodá­sa alapján. Az államtitkár elmondta: el­sősorban a törvény olyan jelle­gű előírásaival kapcsolatban hangoztatott észrevételeket, amelyek semmiféle alsóbb szintű jogszabállyal, miniszteri vagy kormányrendelettel nem javíthatók. A küldöttség kifejtette a ro­mán partnereknek, hogy a tör­vénynek egzaktnak, pontos­nak, koherensnek kell lennie, ez, véleménye szerint ebben az esetben nem látható, illetve amiben nagyon pontos, az ép­pen a kisebbségi jogok érvé­nyesülését korlátozza jelentő­sen. Középpontba állította a küldöttség, hogy a szakmai képzés a törvény szerint nem végezhető anyanyelven, ez nem ellensúlyozható egy ma­gyar nyelvű szakszókészlettel. Egy szakma alapjainak elsajá­títása igazán anyanyelven tör­ténhet meg. A legtöbb gyerek a szakképzésben vesz részt, és ha az anyanyelvű szakképzés elé korlátokat állítanak, akkor a magyar anyanyelvű szülőket ellenérdekeltté teszik abban, hogy már korábban az anya­nyelvű oktatást válasszák Lényeges elemként mutatott rá Honti Mária a vizsgarend­­szer problémáira, például arra, hogy a 8 osztály után kötelező képesítővizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni a nemzetiségi iskolákban is. A román nyelv jó elsajátítá­sát igen fontosnak minősítve az államtitkár pedagógiai ér­vekkel komolyan vitatta azt, hogy a történelmet és a földraj­zot - amelyek szókincse az anyanyelv fontos része - köte­lező románul elsajátítani az el­ső 4 osztály után. Hasonló fenntartásokat fejtett ki azzal kapcsolatban, hogy a román tannyelvű egyetemi szakokra a jövőben a magyar nyelvű kö­zépiskolák hallgatóinak is ro­mánul kell felvételizniük. Nem fogadta el a magyar dele­gáció azt az érvet sem, hogy ez a gyakorlat az esélyegyenlősé­get szolgálja - ehhez a szakma jó elsajátítása szükséges, amire az anyanyelv a legalkalma­sabb. Ugyancsak bírálta azt az előírást az államtitkár, amely szerint ötödik osztálytól a ro­mán anyanyelvűekkel azonos tananyagból tanulják a magyar diákok a román nyelvet, ezen­kívül szóvá tette a törvény más, a magyar kisebbséget, il­letve a román társadalom egé­szét sújtó fogyatékosságait is. A pénteki napon Kovászna megyében és Brassóban helyi választottakkal, magyar isko­lák vezetőivel, pedagógusai­val folytatott megbeszéléseket hasznosnak nevezte az állam­titkár abból a szempontból, hogy gyakorlati példákkal tá­masztották alá az elemzést, igazolták és konkrétabbá tet­ték azt. Honti Mária hangsú­lyozta a román partnereknek, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága igazán akkor nye­ri el értelmét, ha ezt meg is hallgatják, és figyelembe ve­szik. Más-e Jelcin, mint Gorbacsov A Borisz Jelcin orosz elnököt körüllengő misztikumok egyike, hogy ő az, „aki szétrombolta a régi rendszert”. A valóságban Jelcin sokkal inkább reformer, aki tudato­san megakadályoz minden arra irányuló kísérletet, hogy eltépjék valamennyi, a kommunista múlthoz veze­tő szálat. A látszat ellenére, hogy Gorbacsov ellenpont­járól van szó, Jelcin befejezte elődjének peresztrojka­politikáját és elősegítette a politikai és a gazdasági ha­talom megszilárdítását a korábbi kommunista elit kezé­ben. Jelcin Gorbacsov nyomdokain jár más vonatkozá­sokban is: hasonló játszmákat játszik a nómenklatúrá­val, és ugyanazokat a döntési mechanizmusokat alkal­mazza. S ugyanúgy nem képes távolabb látni a követ­kező taktikai manővernél, felrajzolni Oroszország jövő­jét. Végül Gorbacsovhoz hasonlóan komoly problémák felmerülése esetén konfliktust provokál, hogy „helyreál­líthassa a rendet”. Egy másik tévhit azt mondja, hogy a Szovjetunió fel­bomlásától a Legfelsőbb Tanács 1993-as feloszlatásá­ig a demokraták és a konzervatívok között folyt a harc. A valóságban a küzdelem az új rendszer két pártcso­portja között alakult ki. A frakció, amely Jelcin mögé állt, a régi uralkodó osztály technokratáit és pragmati­kusait képviselte. Azok érdekei egy gazdaságilag libe­rális, de politikailag tekintélyuralmi rendszert kívánnak. A második csoport, amelynek bázisa a Legfelsőbb Ta­nácsban volt, oligarchikus uralmat szeretett volna, a ko­rábbi elit konzervatívabb elemeinek részvételével. Az ő álmuk egy nacionalista parlamentáris köztársaság. A gyakorlatban ebben az időszakban - hivatalosan a libe­rális demokrácia jegyében - hibrid rendszer alakult ki, amelyben (a részvevők tudtával) keverednek a tekin­télyuralom és a liberalizmus elemei. Amint ez az új típusú nómenklatúra megszilárdította politikai és gazdasági hatalmát, kiszélesedett a szaka­dék az állam és a társadalom között. Figyelemre méltó módon a demokraták önként részt vettek az 1993 őszi „elnöki forradalomban”, amelyben Jelein, letörve a par­lamentet, jelezte, hogy a személyesebb, esetleg ön­kényuralmi jellegű kormányzás felé fordul. Paradox mó­don e helyzetben a konzervatívok, a volt kommunisták - még ha taktikai okokból is - több érdeklődést mutattak a demokratikus eljárások iránt, mint Jelcinék. Egy má­sik paradoxon, hogy amikor mindkét fél megpróbálhatta volna bevonni a hadsereget a maga oldalán a küzde­lembe, az viszonylag autonóm maradt, s ezzel csökkent a veszély, hogy önálló politikai erőként jelentkezzék. Miután a konfliktusok átterjedtek a társadalom min­den rétegére, a dolgok kiszámíthatatlanabbá váltak, mint valaha. Ezzel azonban csökkent is a veszély, hogy masszív, átfogó konfrontáció bontakozzék ki az állam és a társadalom között. Mégis figyelmeztetni kell a ve­szélyre: ha ez a széttagoltság fennmarad egy Oroszor­szágban, amelynek nincs életképes jövőképe, akkor az instabilitás új, még sokkal veszélyesebb szakaszai fe­nyegetnek. Lilia Sevcova a moszkvai Politikakutatási Központ vezetője (Interco)

Next