Színes Vasárnap, 1996. március (3. évfolyam, 9-13. szám)
1996-03-03 / 9. szám
színes vasárnap HÍRHASÁB ■ Alain Delon, a világhírű francia színész annak idején valószínűleg öngyilkosként fejezi majd be életét. Ezt maga Delon nyilatkozta egy tévéműsorban, mondván: meg van győződve, hogy ő is Ernest Hemingswayhez vagy Romain Garyhez, a két híres öngyilkos íróhoz hasonlóan végzi. - Azon a napon, mihelyt tudni fogom, hogy valójában mit is akarok, el fogok menni - nyilatkozta a hatvanéves színész, hallgatóságának nagy megdöbbenésére. Delon ezt a közönség iránti tisztelettel magyarázta, „amely 40 éven át követte pályafutásomat, s amely egy bizonyos képet alakított ki rólam". ■ Bordatöréssel megúszott nyolcemeletnyi zuhanást egy nő az ukrajnai Dnyepropetrovszkban. A hölgy feledékeny, viszont merész természetű lehet. Azt tette ugyanis, hogy - nem találván lakáskulcsát - felment a tömbház tetejére, és onnan próbált bemászni legfelső emeleti otthonába. Pechjére megcsúszott és lezuhant, de szerencséjére egy hókupacba esett. A puha hó annyira tompította a csapódást, hogy megúszta a kalandot hét bordájának törésével, noha egyébként könnyen végzetessé válhatott volna könnyelmű légtornász mutatványa. A Ázsia és Európa partneri kapcsolata Partneri kapcsolatot épít ki Európa és Ázsia, hogy felgyorsíthassa a gazdasági növekedést - erről született megállapodás a két régió 25 országa között a hét végén a bangkoki csúcstalálkozón. A kétoldalú kereskedelem és a beruházási kapcsolatok kiszélesítése érdekében enyhítenek majd a korlátozásokon, és ezekről a szakminiszterek számos utóértekezleten tanácskoznak majd. Az Európai Unió 15 tagországa, az ASEAN hét tagországa, illetve Kína, Japán, valamint Dél-Korea „az egyenjogúságon alapuló, beavatkozásoktól mentes" kapcsolatot létesít. A gazdasági kérdések mellett megindítják a párbeszédet a biztonsági és a politikai kérdésekről is. Angliában rendezik majd meg a ázsiai-európai tanácskozás két év múlva esedékes újabb csúcsértekezletét, míg az ezredforduló évének házigazdájául Szöul ajánlkozott. Ázsiában tartanak „az európai erőd" létrejöttétől, Európában pedig az ázsiai áruk tisztességtelennek tartott versenyétől. E vitatott kérdésekről részletesen nem szólnak a közös nyilatkozatban, a „nyitott regionális integrálódás" mellett tesznek hitet, aminthogy óvatosan érintik az emberi jogok ügyét is. Az ázsiai országok kívánsága teljesült azzal, hogy az emberi jogok érvényesítését nem tekintik a társadalmi és a szociális feladatoknál előbbre valónak. Szerb szocialisták: Milosevic marad A belgrádi Száva-központban szombaton megkezdődött a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) harmadik kongresszusa, amelyen az 1850 küldött elfogadja a párt politikai és gazdasági programját tartalmazó „Szerbia 2000 - lépés az új évszázadba" című dokumentumot. Az egynapos tanácskozáson újjáválasztják a hatalmon lévő párt vezető testületeit. Az előzetes jelentések szerint jelentős személycserék várhatók az SPS vezetésében, azonban biztosra vehető, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök továbbra is a párt elnöke marad. A kongresszus gyakorlatilag a párt választási kampányának nyitányát jelenti, hiszen nem hivatalos jelentések szerint az év második felében kerül majd sor a jugoszláviai parlamenti és helyi választásokra. Az SPS kongreszusán több mint negyven ország 71 pártjának képviselői vesznek részt vendégként. A Magyar Szocialista Pártot Fritz Péter országgyűlési képviselő, a Munkáspártot pedig Thürmer Gyula elnök és Vajnai Attila alelnök képviseli. Spanyolország új embere? Az utolsó simítások - saját fiától, a frizurán - a férfinak, aki valószínűleg Spanyolország új miniszterelnöke. A 43 éves José Maria Aznar a konzervatív Néppárt jelöltje a vasárnapi általános választáson. Ellenfele, a szocialista Felipe González történelmi érdeme, hogy a fasizmus megdőlte után - békésen - a demokrácia és a gazdasági felemelkedés útjára vezette hazáját. A korrupció, a tömeges munkanélküliség közepette azonban a baloldal 13 év után elvesztette a többség bizalmát, s az előjelek szerint ellenzékbe kényszerül. Megkerült halottak 1974-ből K'i• •• 1 •• 1 •• 1 i \ •• •• •• "1 i Törökök ölték meg a görögöket Rauf Denktas ciprusi török vezető 22 év elteltével első ízben beismerte, hogy ciprusi törökök megölték az 1974-es török invázió után eltűnt 1619 görög cipriótát. Televíziós interjújában Rauf Denktas kijelentette, hogy a gyilkosságokat ciprusi török fegyveres elemek követték el, a török hadsereg intervenciójának uszályában. Denktas azt állította, hogy Ankara beavatkozása csupán reakció volt arra a nicosiai államcsínykísérletre, amelyet az akkoriban Athénban hatalmon volt görög katonai junta sugalmazott. Az eltűnt görög ciprióták sorsára 1974 óta hiába próbáltak fényt deríteni a hozzátartozók, s az ENSZ, az Európai Közösség és az Egyesült Államok se tudott információt kapni Ankarában arról, hogy mi történt velük. A törökök most azzal is védekeznek, hogy a harcok idején az ő embereiknek ugyancsak nyoma veszett. llASARRAI* Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (Sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési igazgató: SOMOGYI LÍVIA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefonfax: 188-4336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt, a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: LENDVAI LÁSZLÓNÉ mb. vezérigazgató ISSN 1218-1579 NAGYVILÁG Robotfej A tokiói egyetem kutatói hároméves munka eredményeképp robotfejet fejlesztettek ki, amely érzelmek kifejezésére képes. A fekete hajú ázsiai női fejet mintázó robot többféle érzelmet, örömöt, félelmet, dühöt, kiábrándultságot, meglepetést tud mutatni úgy, hogy számítógép vezérli 24 arcizmát, és mozgatja szilikonból készült bőrét. A kutatócsoport vezetője reméli, hogy nemhiába fordítottak annyi energiát meg 100 ezer dollárt az eddigi fejlesztésre, idővel a robotfej szemgolyója mögé helyezett parányi kamera nemcsak mosoly kiváltására készteti majd a szerkezetet. Ha a robot beszélni és gondolkodni tudna, a számítógépes kommunikációban vehetnék hasznát, a robotfej a számítógép klaviatúráját helyettesíthetné - közölte. A robotfejet azért nem egészítették ki testtel, nehogy valaki esetleg a robot fejlettebb változatának katonai hasznosítására gondoljon. 1996. március 3. Cseh lap a szlovákorosz viszonyról Csehországnak fel kell készülnie arra, hogy „keleti határai lesznek rövidesen a legkevésbé biztonságosak, és Szlovákia a legkockázatosabb középeurópai országgá válik" - írta szombaton a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Frona Dnes. Amint a befolyásos prágai újság megjegyzi: Vladimir Meciar kormányának állításai ellenére Szerbia és Bulgária után régiónkban Szlovákia a leginkább Moszkva felé orientálódott ország, s függősége Moszkvától állandóan erősödik. Szlovákia már kiesett a NATO-tagságra legnagyobb eséllyel pályázó országok csoportjából, és a maga hibájából legalább egy évtizedre abba a szürke, sehová sem tartozó ütközőzónába került, ahonnan nem kizárt, hogy - Oroszország stabilitásának megerősödésével - teljesen Moszkva karjaiba hull. „Meciar európainak nem nevezhető módszerei, amelyekkel ő és mozgalma Szlovákiában uralkodik, természetesen gondokat okoznak a Nyugattal fenntartott kapcsolatokban. Meciar így önmagát kormányozta olyan helyzetbe, hogy az egyetlen főváros, ahol tárt karokkal fogadják, az Moszkva" - szögezi le a lap. S hozzáteszi: Meciar elvileg nem hazudik, amikor azt állítja, hogy szeretné országát az Európai Unióba és a NATO-ba kormányozni. Ugyanakkor „azok a módszerek, amelyekkel kormányoz, ezt szinte kizárják. Meciar az oroszokkal való flörtölést megfelelő eszköznek tekinti arra, hogy a Nyugat - az orosz befolyás kiszélesítésétől félve - bevegye Szlovákiát integrációs szervezeteibe, még akkor is, ha a szlovákiai demokrácia szövetén fekete foltok láthatók. Az Unió országai egyelőre ezt a játékot elutasítják" - írta a Mladá Fronta Dnes. --------------------------------------------------ClíH'MJ ihVBA Moszkva 600 milliót ki akart Rómától A Szovjetunió drága árat akart Rómától a II. világháború után a békeszerződésért. A Kreml hónapokig ragaszkodott ahhoz, hogy Olaszország fizessen a Szovjetuniónak 600 millió dollárt, vagy szereljék le az összes olaszországi fegyvergyárat, és adják szovjet kézbe azok gépparkját. Feljegyzések szerint a Sztálin-rendszer 1945 őszén a londoni konferencián állt elő ezzel a követeléssel, és csak 1946 végén hagyott fel vele, amikor látta, hogy sem az Egyesült Államok, sem Nagy- Britannia támogatására nem számíthat az ügyben. James Francis Byrnes akkori amerikai külügyminiszter kizártnak nevezte, hogy a háborúban kivérzett Itália ezt az akkor csillagászatinak számító összeget képes lenne előteremteni. Leszögezte: Washington nem engedi meg, hogy az olasz újjáépítésre adott amerikai hiteleket más államok jóvátételi követeléseinek kielégítésére fordítsák. A jelentés szerint a követelés körül támadt bonyodalmak okozták a párizsi békeszerződés aláírásának elhúzódását egészen 1947 februárjáig. Könyv az EU-illúziókról „Hat évvel a rendszerváltás után Kelet-Közép-Európa államai változatlanul keresik a helyüket. Még mindig nincs világos időrend arra, mikor integrálódhatnak ismét Európába. Látva az Unió elhúzódó reformvitáját, növekszik keleten a szkepszis, hogy Brüsszel belátható időn belül egyáltalán készen állhat-e befogadásukra, hiszen a menetrend bizonytalanabb, mint valaha...’’ Egy a sok tanulságos megállapítás közül, amely a jeles német és kelet-közép-európai kutatók közreműködésével immár másodszor megjelent terjedelmes tanulmánykötetben olvasható. A független szakértők a Bertelsmann Alapítvány által kiadott tanulmányaik budapesti bemutatóján, az Európa Intézetben nem kevésbé nyíltan beszéltek. Arról, hogy miközben a Brüsszelbe igyekvő országok nagy és sikeres lépéseket tettek már meg az úton, az Unió viszonylag sokkal kevesebbet. Hogy gyorsan megszülettek ugyan a társulási szerződések, de azokból eddig elsősorban az EU- államok húztak hasznot. Hogy adnak ugyan támogatást a felkészülésre, de 10 országnak 5 évre 1,1 milliárd ECU nem sokkal több a jelképnél. Hogy megindult a „szervezett párbeszéd” a társultakkal, de a formális, semmitmondó kormánytanácskozások helyett gyakorlati megbeszélések kellenének, szakértői szinten. Hogy ködösen ugyan emlegetik a 2000. évet a belépés időpontjaként, de a brüsszeli központ és az egyes tagországok kijelentései e vonatkozásban is ellentmondásosak. Amiről ugyanis hajlamosak vagyunk elfeledkezni: az EU 1993-as, koppenhágai csúcstalálkozója állást foglalt a keleti bővítés mellett, de lényegében annak feltételéül szabta az Unió megfelelő szervezeti átalakítását. E hevesen vitatott kérdésről ismeretesen e hónapban kezdődik maratoninak ígérkező kormánykonferencia, amelyben még mindig nem rólunk van szó. (S ahol, ismételt sürgetések ellenére, még megfigyelőként sem lehetünk ott.) Hanem arról, hogy valóban legyen-e például közös pénz, közös külpolitika, közös határ és védelem. Azaz legyen-e végre valódi, teljes egység, mint azt a németek és mások szorgalmazzák vagy tartsák meg a részleges nemzeti szuverenitást, amint azt elsősorban a britek igénylik. E túlzás nélkül történelmi kérdésekben kompromisszum - ha egyáltalán - évek múlva születhet. S csak azután kerülhet sor a tárgyalások kitűzésére a „keletiekkel”. Kerülhet, ellentétben Máltával és Ciprussal: azokkal szemben már kötelezettséget vállaltak, hogy 6 hónappal a konferencia lezárása után tárgyalni kezdenek felvételükről. A kötet szerzői rámutatnak: elsősorban Csehország, de több tekintetben Magyarország is bizonyos vonatkozásokban jobban megfelel az Unió elvárásainak mint annak több tagállama. Ami persze mit sem változtat azon, hogy a felvétel, amelyet Antall Józsefnyilván akkori, konkrét, netán bonni ígéretekben bízva - 1995-re jelzett, rég a bizonytalan jövőbe tolódott. Márpedig az átalakítás súlyos gondjainak enyhítéséhez csakúgy, mint a nyugati beruházások serkentéséhez, világos távlatok, tervek, határidők kellenek - így a német kiadvány sommája. A kötetet, hallhattuk, forgatják majd minden illetékes nyugati helyen. Vajha megszívlelnék megállapításait. (deltai)