Színes Vasárnap, 1996. március (3. évfolyam, 9-13. szám)

1996-03-03 / 9. szám

színes vasárnap HÍRHASÁB ■ Alain Delon, a világhírű francia színész annak ide­jén valószínűleg öngyil­kosként fejezi majd be éle­tét. Ezt maga Delon nyi­latkozta egy tévéműsor­ban, mondván: meg van győződve, hogy ő is Ernest Hemingswayhez vagy Romain Garyhez, a két hí­res öngyilkos íróhoz ha­sonlóan végzi.­ - Azon a napon, mihelyt tudni fo­gom, hogy valójában mit is akarok, el fogok menni - nyilatkozta a hatvan­éves színész, hallgatósá­gának nagy megdöbbené­sére. Delon ezt a közönség iránti tisztelettel magya­rázta, „amely 40 éven át követte pályafutásomat, s amely egy bizonyos képet alakított ki rólam". ■ Bordatöréssel meg­úszott nyolcemeletnyi zu­hanást egy nő az ukrajnai Dnyepropetrovszkban. A hölgy feledékeny, viszont merész természetű lehet. Azt tette ugyanis, hogy - nem találván lakáskulcsát - felment a tömbház tete­jére, és onnan próbált be­mászni legfelső emeleti otthonába. Pechjére meg­csúszott és lezuhant, de szerencséjére egy hóku­pacba esett. A puha hó annyira tompította a csa­pódást, hogy megúszta a kalandot hét bordájának törésével, noha egyébként könnyen végzetessé vál­hatott volna könnyelmű légtornász mutatványa. A Ázsia és Európa partneri kapcsolata Partneri kapcsolatot épít ki Európa és Ázsia, hogy felgyor­síthassa a gazdasági növeke­dést - erről született megállapo­dás a két régió 25 országa kö­zött a hét végén a bangkoki csúcstalálkozón. A kétoldalú kereskedelem és a beruházási kapcsolatok kiszélesítése érde­kében enyhítenek majd a korlá­tozásokon, és ezekről a szakmi­niszterek számos utóértekez­leten tanácskoznak majd. Az Európai Unió 15 tagor­szága, az ASEAN hét tagorszá­ga, illetve Kína, Japán, vala­mint Dél-Korea „az egyenjo­gúságon alapuló, beavatkozá­soktól mentes" kapcsolatot lé­tesít. A gazdasági kérdések mellett megindítják a párbe­szédet a biztonsági és a politi­kai kérdésekről is. Angliában rendezik majd meg a ázsiai-európai tanács­kozás két év múlva esedékes újabb csúcsértekezletét, míg az ezredforduló évének házigaz­dájául Szöul ajánlkozott. Ázsiában tartanak „az euró­pai erőd" létrejöttétől, Európá­ban pedig az ázsiai áruk tisz­tességtelennek tartott verse­nyétől. E vitatott kérdésekről részletesen nem szólnak a kö­zös nyilatkozatban, a „nyitott regionális integrálódás" mel­lett tesznek hitet, aminthogy óvatosan érintik az emberi jo­gok ügyét is. Az ázsiai orszá­gok kívánsága teljesült azzal, hogy az emberi jogok érvénye­sítését nem tekintik a társadal­mi és a szociális feladatoknál előbbre valónak. Szerb szocialisták: Milosevic marad A belgrádi Száva-központ­­ban szombaton megkezdő­dött a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) harmadik kong­resszusa, amelyen az 1850 küldött elfogadja a párt poli­tikai és gazdasági programját tartalmazó „Szerbia 2000 - lé­pés az új évszázadba" című dokumentumot. Az egynapos tanácskozá­son újjáválasztják a hatalmon lévő párt vezető testületeit. Az előzetes jelentések szerint jelentős személycserék várha­tók az SPS vezetésében, azon­ban biztosra vehető, hogy Slobodan Milosevic szerb el­nök továbbra is a párt elnöke marad. A kongresszus gyakorlatilag a párt választási kampányának nyitányát jelenti, hiszen nem hivatalos jelentések szerint az év második felében kerül majd sor a jugoszláviai parlamenti és helyi választásokra. Az SPS kongreszusán több mint negyven ország 71 pártjá­nak képviselői vesznek részt vendégként. A Magyar Szocia­lista Pártot Fritz Péter ország­­gyűlési képviselő, a Munkás­pártot pedig Thürmer Gyula elnök és Vajnai Attila alelnök képviseli. Spanyolország új embere? Az utolsó simítások - saját fiától, a frizurán - a férfinak, aki valószínűleg Spanyolország új miniszterelnöke. A 43 éves José Maria Aznar a konzervatív Néppárt jelöltje a vasárnapi általános választáson. Ellenfele, a szocialista Felipe González történelmi érdeme, hogy a fasizmus megdőlte után - békésen - a demokrácia és a gazdasági fel­­emelkedés útjára vezette hazáját. A korrupció, a tömeges munkanélküliség közepette azonban a baloldal 13 év után elvesztette a többség bizalmát, s az előjelek szerint ellenzékbe kényszerül. Megkerült halottak 1974-ből K­'i• •• 1 •• 1 •• 1 i \ •• •• •• "1 i Törökök ölték meg a görögöket Rauf Denktas ciprusi török ve­zető 22 év elteltével első ízben beismerte, hogy ciprusi törö­kök megölték az 1974-es török invázió után eltűnt 1619 görög cipriótát. Televíziós interjújá­ban Rauf Denktas kijelentette, hogy a gyilkosságokat ciprusi török fegyveres elemek követ­ték el, a török hadsereg in­tervenciójának uszályában. Denktas azt állította, hogy An­kara beavatkozása csupán re­akció volt arra a nicosiai állam­csínykísérletre, amelyet az ak­koriban Athénban hatalmon volt görög katonai junta sugal­mazott. Az eltűnt görög ciprióták sorsára 1974 óta hiába próbál­tak fényt deríteni a hozzátarto­zók, s az ENSZ, az Európai Kö­zösség és az Egyesült Államok se tudott információt kapni Ankarában arról, hogy mi tör­tént velük. A törökök most azzal is vé­dekeznek, hogy a harcok ide­jén az ő embereiknek ugyan­csak nyoma veszett. l­lASARRAI* Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (Sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési igazgató: SOMOGYI LÍVIA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefonfax: 188-4336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt, a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: LENDVAI LÁSZLÓNÉ mb. vezérigazgató ISSN 1218-1579 NAGYVILÁG Robotfej A tokiói egyetem kutatói há­roméves munka eredménye­képp robotfejet fejlesztettek ki, amely érzelmek kifejezésé­re képes. A fekete hajú ázsiai női fejet mintázó robot többfé­le érzelmet, örömöt, félelmet, dühöt, kiábrándultságot, meg­lepetést tud mutatni úgy, hogy számítógép vezérli 24 arciz­mát, és mozgatja szilikonból készült bőrét. A kutatócsoport vezetője reméli, hogy nemhiába fordí­tottak annyi energiát meg 100 ezer dollárt az eddigi fejlesz­tésre, idővel a robotfej szem­golyója mögé helyezett pará­nyi kamera nemcsak mosoly kiváltására készteti majd a szerkezetet. Ha a robot beszél­ni és gondolkodni tudna, a számítógépes kommunikáció­ban vehetnék hasznát, a ro­botfej a számítógép klaviatú­ráját helyettesíthetné - közöl­te. A robotfejet azért nem egé­szítették ki testtel, nehogy va­laki esetleg a robot fejlettebb változatának katonai haszno­sítására gondoljon. 1996. március 3. Cseh lap a szlovák­orosz viszonyról Csehországnak fel kell készül­nie arra, hogy „keleti határai lesznek rövidesen a legkevés­bé biztonságosak, és Szlovákia a legkockázatosabb közép­európai országgá válik" - írta szombaton a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Frona Dnes. Amint a befolyásos prágai újság megjegyzi: Vladimir Meciar kormányának állításai ellenére Szerbia és Bulgária után régiónkban Szlovákia a leginkább Moszkva felé orien­tálódott ország, s függősége Moszkvától állandóan erősö­dik. Szlovákia már kiesett a NATO-tagságra legnagyobb eséllyel pályázó országok cso­portjából, és a maga hibájából legalább egy évtizedre abba a szürke, sehová sem tartozó üt­köző­zónába került, ahonnan nem kizárt, hogy - Oroszor­szág stabilitásának megerősö­désével - teljesen Moszkva karjaiba hull. „Meciar európainak nem ne­vezhető módszerei, amelyek­kel ő és mozgalma Szlovákiá­ban uralkodik, természetesen gondokat okoznak a Nyugat­tal fenntartott kapcsolatokban. Meciar így önmagát kormá­nyozta olyan helyzetbe, hogy az egyetlen főváros, ahol tárt karokkal fogadják, az Moszk­va" - szögezi le a lap. S hozzáteszi: Meciar elvileg nem hazudik, amikor azt állít­ja, hogy szeretné országát az Európai Unióba és a NATO-ba kormányozni. Ugyanakkor „azok a módszerek, amelyek­kel kormányoz, ezt szinte ki­zárják. Meciar az oroszokkal való flörtölést megfelelő esz­köznek tekinti arra, hogy a Nyugat - az orosz befolyás ki­­szélesítésétől félve - bevegye Szlovákiát integrációs szerve­zeteibe, még akkor is, ha a szlovákiai demokrácia szöve­tén fekete foltok láthatók. Az Unió országai egyelőre ezt a já­tékot elutasítják" - írta a Mladá Fronta Dnes. --------------------------------------------------ClíH'MJ ihVBA Moszkva 600 milliót k­­­i akart Rómától A Szovjetunió drága árat akart Rómától a II. világháború után a békeszerződésért. A Kreml hónapokig ragaszkodott ah­hoz, hogy Olaszország fizes­sen a Szovjetuniónak 600 mil­lió dollárt, vagy szereljék le az összes olaszországi fegyver­gyárat, és adják szovjet kézbe azok gépparkját. Feljegyzések szerint a Sztálin-rendszer 1945 őszén a londoni konferencián állt elő ezzel a követeléssel, és csak 1946 végén hagyott fel vele, amikor látta, hogy sem az Egyesült Államok, sem Nagy- Britannia támogatására nem számíthat az ügyben. James Francis Byrnes akkori ameri­kai külügyminiszter kizárt­nak nevezte, hogy a háború­ban kivérzett Itália ezt az ak­kor csillagászatinak számító összeget képes lenne előte­remteni. Leszögezte: Wa­shington nem engedi meg, hogy az olasz újjáépítésre adott amerikai hiteleket más államok jóvátételi követelése­inek kielégítésére fordítsák. A jelentés szerint a követelés körül támadt bonyodalmak okozták a párizsi békeszerző­dés aláírásának elhúzódását egészen 1947 februárjáig. Könyv az EU-illúziókról „Hat évvel a rendszerváltás után Kelet-Közép-Európa államai változatlanul keresik a helyüket. Még mindig nincs világos időrend arra, mikor integrálódhatnak is­mét Európába. Látva az Unió elhúzódó reformvitáját, növekszik keleten a szkepszis, hogy Brüsszel belátha­tó időn belül egyáltalán készen állhat-e befogadásukra, hiszen a menetrend bizonytalanabb, mint valaha...’’ Egy a sok tanulságos megállapítás közül, amely a jeles német és kelet-közép-európai kutatók közreműködésé­vel immár másodszor megjelent terjedelmes tanul­mánykötetben olvasható. A független szakértők a Bertelsmann Alapítvány által kiadott tanulmányaik bu­dapesti bemutatóján, az Európa Intézetben nem kevés­bé nyíltan beszéltek. Arról, hogy miközben a Brüsszel­be igyekvő országok nagy és sikeres lépéseket tettek már meg az úton, az Unió viszonylag sokkal keveseb­bet. Hogy gyorsan megszülettek ugyan a társulási szerződések, de azokból eddig elsősorban az EU- államok húztak hasznot. Hogy adnak ugyan támogatást a felkészülésre, de 10 országnak 5 évre 1,1 milliárd ECU nem sokkal több a jelképnél. Hogy megindult a „szervezett párbeszéd” a társultakkal, de a formális, semmitmondó kormánytanácskozások helyett gyakor­lati megbeszélések kellenének, szakértői szinten. Hogy ködösen ugyan emlegetik a 2000. évet a belépés időpontjaként, de a brüsszeli központ és az egyes tag­országok kijelentései e vonatkozásban is ellentmondá­sosak. Amiről ugyanis hajlamosak vagyunk elfeledkez­ni: az EU 1993-as, koppenhágai csúcstalálkozója állást foglalt a keleti bővítés mellett, de lényegében annak feltételéül szabta az Unió megfelelő szervezeti átalakí­tását. E hevesen vitatott kérdésről ismeretesen e hó­napban kezdődik maratoninak ígérkező kormánykonfe­rencia, amelyben még mindig nem rólunk van szó. (S ahol, ismételt sürgetések ellenére, még megfigyelő­ként sem lehetünk ott.) Hanem arról, hogy valóban le­­gyen-e például közös pénz, közös külpolitika, közös határ és védelem. Azaz legyen-e végre valódi, teljes egység, mint azt a németek és mások szorgalmazzák­­ vagy tartsák meg a részleges nemzeti szuverenitást, amint azt elsősorban a britek igénylik. E túlzás nélkül történelmi kérdésekben kompromisszum - ha egyálta­lán - évek múlva születhet. S csak azután kerülhet sor a tárgyalások kitűzésére a „keletiekkel”. Kerülhet, el­lentétben Máltával és Ciprussal: azokkal szemben már kötelezettséget vállaltak, hogy 6 hónappal a konferen­cia lezárása után tárgyalni kezdenek felvételükről. A kötet szerzői rámutatnak: elsősorban Csehor­szág, de több tekintetben Magyarország is bizonyos vonatkozásokban jobban megfelel az Unió elvárásai­nak­­ mint annak több tagállama. Ami persze mit sem változtat azon, hogy a felvétel, amelyet Antall József­­nyilván akkori, konkrét, netán bonni ígéretekben bízva - 1995-re jelzett, rég a bizonytalan jövőbe tolódott. Márpedig az átalakítás súlyos gondjainak enyhítésé­hez csakúgy, mint a nyugati beruházások serkentésé­hez, világos távlatok, tervek, határidők kellenek - így a német kiadvány sommája. A kötetet, hallhattuk, for­gatják majd minden illetékes nyugati helyen. Vajha megszívlelnék megállapításait. (deltai)

Next