Színes Vasárnap, 1996. április (3. évfolyam, 14-17. szám)

1996-04-07 / 14. szám

2 SZÍNES VASÁRNAP NAGYVILÁG 1996. április 7. HIRHASAB ■ Véres ámokfutást ren­dezett - eddig ismeretlen okból - a menyasszony sógora: egy kanadai eskü­vőn a fiatal férfi tüzet nyi­tott az ünnepségre gyüle­kezőkre. A halálos lövé­sek nyolc személyt talál­tak el, köztük a meny­asszonyt, kilencediknek a gyilkos saját magával végzett. A vőlegény ak­kor tudta meg a véres dráma hírét, amikor úton volt a templom felé. ■ Az AIDS áldozatait se­gítő brit jótékonysági szervezetek pánikkeltés­sel vádolják a kormányt. A hivatalos szervek a hét végén hozták nyilvános­ságra, hogy mintegy 40 000 AIDS-teszt feltehe­tően rossz és azokat meg kell ismételni. Egy ameri­kai módszer nagy-britan- niai alkalmazásáról van szó, amelyről utóbb kide­rült, hogy megbízhatósá­ga vitatott, így a vérvizs­gálatokat újra el kell vé­gezni. ■ A szerbek nem lehetnek jelen a balkáni újjáépítés­sel foglalkozó nemzetközi konferencián, ha nem bo­csátják szabadon megma­radt foglyaikat. Ezt Carl Bildt, az Európai Unió fő­megbízottja jelentette ki. A bosnyákok a hét végén Tuzlában 18 foglyukat en­gedték szabadon, a horvá- tok ugyancsak visszatérni engedték az utolsó 28 fog­va tartott személyt. Az EU-megbízott emlékeztet­te a szerbeket: vonakodá­suk milliós károkat okoz­hat nekik, mert ha nem tartják be a megállapo­dást, elesnek az újjáépítési segélyektől. ■ Szombaton egy Dub­rovnik környéki repülő­téren búcsúztatták el Ron Broivn amerikai kereske­delmi miniszter és 32 amerikai társa földi ma­radványait. Az amerikai­ak gépe e héten zuhant le a horvátországi város kö­zelében. A katasztrófa az eddigiek szerint a katonai gép pilótájának hibájából következett be. A tragé­dia áldozatainak holttes­tét különgép szállította haza az Egyesült Álla­mokba, ahol Bili Clinton elnök is megjelent- a gyászünnepségen. Peking fenyegeti Hongkongot Hongkong brit koronagyarmat 1997. július 1-jén visszakerül Kína fennhatósága alá. E nap közeledtét mind nagyobb ria­dalommal figyeli Ázsia egyik gazdasági központjának lakos­sága. Amikor a britek 1984-ben megállapodtak a terület jövőjé­ről Pekinggel, a közös jelszó úgy hangzott, hogy „Hong­kongot a hongkongiak fogják irányítani", és Kína biztosítja, hogy a brit uralom alatt kifor­málódott demokratikus köz- igazgatás fennmaradjon. Pe­king azonban ezt a jelszót már nemigen emlegeti, illetve mó­dosította: hongkongiak irányí­tanak majd ugyan, de csak olyanok, akik maradéktalanul támogatják az új, kommunista hatalom vonalát. Az átvételt előkészítő közös bizottság a múlt héten már bejelentette, hogy a demokratikusan meg­választott parlamentet jövőre, a zászlóváltás után azonnal fel­oszlatják. Annál is inkább, mi­vel nincs szükség arra, hogy Hongkong „mechanikusan majmolja a demokrácia nyuga­ti modelljét", amint Csieng Csi- csen kínai külügyminiszter vi­lágosan megfogalmazta. Ta­nulságos módon a csak bizott­ság egyetlen hongkongi tagja mert a parlament feloszlatása ellen szavazni. Vele azonnal közölték, hogy „hűtlensége" miatt nem számíthat helyre az új, immár majd Peking által fel­állított vezető testületekben. A terület sok kínai polgárá­nak így két lehetőség között kell választania: alkalmazkod­nak a pekingi utasításokhoz s így - feltehetően - megtarthat­ják vagyonukat, sőt tovább gyarapodhatnak. A másik: ki­váltják a London által búcsú­gesztusként felajánlott brit út­levelet, és máshol próbálnak szerencsét a világban. A hong­kongi polgárok újabban na­ponta több tízezer útlevélké­relmet nyújtanak be. Katasztrófa Nyílt titoknak számít, hogy az Izrael által Negev-sivatagban épített atomreaktor az atom­fegyverek kutatását, netán gyártását is szolgálja. Az izraeli tv hívta fel a figyelmet, hogy a 30 éve épített reaktor radioak­tív sugárzással fenyeget, mert a területén elhelyezett atomhul­ladék tárolói nem zárnak meg­felelően. Az aggodalmat az tá­masztja alá, hogy hasonló típu­sú tárolóknál az Egyesült Álla­mokban sugárzást mértek. A gondokat tetézi, hogy az Aka- bai-öböl közelében épült reak­tor földrengésveszélyes terüle­ten van: legutóbb 1995 őszén voltak ott súlyos földrengések. Az arab szomszédok, Egyip­tom és Szíria már tanácskoztak az izraeli atomveszélyről, az arab propaganda „új Cserno­bil" veszélyét festi a falra. Az izraeli kormány határozottan cáfolja, hogy Démona bármi­lyen veszélyt jelentene. A kér­dés viszont, hogy miért nem ír­ta alá Izrael mindeddig az atomfegyverek gyártását eltiltó nemzetközi egyezményt, válto­zatlanul nyitott. Lakások, szálló a gázmüvekben? Az óriási kerek, kúptetejű épületeket Bécs keleti hatá­rán, a munkáskerület Sim- meringben mindenki látta már, aki mitőlünk az osztrák fővárosba érkezik. A bécsi gázművek éppen egy száza­da, 1996-1999 között épült sokemeletes, 75 m magas tég- lahodályai már régen üresen állnak. Ipari műemléknek nyilvánítva, így lebontásuk­ról szó sem lehet. A hasznosí­tásról inkább. Volt szó arról, hogy beköltözik a műszaki múzeum, de arról is, hogy mesterséges fedett sípályát alakítanak ki a falak között. Azután felmerült a gondolat: miért ne lehetne lakásokat, üzleteket beépíteni? Kiírták a pályázatot. Mint kitűnt, 700- 750 lakás, hozzá vagy 20 000 négyzetméteren üzletek fér­nének el a tornyokban, ahol még egy diákszálló is helyet kaphatna. Másutt nagyterem rockhangversenyek részére. Feltétel az építők számára, hogy a védett falak megma­radjanak. A kupola eltűnhet, hiszen üvegborítás kell, amely beengedi a fényt. A pálya­munkákat májusban bírálják, és siker esetén jövőre kezdőd­het az egyedülálló építkezés. Koreában Katonai kergekór Joszif Visszarionovics Sztálin, a népek atyja e népek megfé­lemlítésére az ötvenes évek elején főpróbát tartott a 3. vi­lágháborúból. A japánok meg­szállta Koreai-félszigetet - mi­után a Szovjetunió a 24. órá­ban, 1945 augusztusában be­kapcsolódott a Japán elleni há­borúba - Németország példá­jára kettéosztották. Az Észak Moszkva (majd mindinkább Peking), a Dél Washington be­folyási övezetébe került. A kí­vánt újraegyesülésről sokat beszéltek ugyan, akárcsak Né­metország esetében, de a gya­korlatban erről szó sem volt. Északon kiépült egy ázsiai tí­pusú egypárti kommunista diktatúra, amelynek európai­ak számára groteszk személyi kultuszához képest Rákosi Mátyás félistenesítése bagatell volt. Miután azután Északot talpig felfegyverezték, Sztálin elérkezettnek látta az időt egy erőpróbára. Nem Európában, ahol ez egyértelműen világhá­borút hozott volna, hanem Ázsia peremén, ahol a kocká­zat jóval kisebb volt. Az Észak hónapok alatt szinte a tenger­be szorította a felkészületlen Délt. Csak az ENSZ lobogója alatt harcoló amerikai haderő és nyugati szövetségesei tud­ták megmenteni a maguk Ko­reáját a bekebelezéstől. Az el­lentámadás azután visszave­tette az agresszort jóval erede­ti határai mögé. Ezúttal kínai „önkénteseknek" - valójában reguláris kínai hadosztályok­nak - kellett megjelenniük, hogy immár az Észak kerülje el a teljes vereséget. Az erő­próba romba döntötte szinte az egész félszigetet, s 1953-ban kényszerkiegyezéssel végző­dött. A határ maradt a régi, ugyanott 4 km széles fegyver­LÁTOGATÓ Volker Rühe vé­delmi miniszter, a német kor­mány egyik kulcsfigurája lesz az első vezető külföldi látogató a húsvéti szünet után Budapesten. A CDU-politikus kedden-szerdín Magyarország euroatlanti integ­rációjáról, a térség biztonságpo­litikai helyzetéről, Magyarország és szomszédai kapcsolatairól, valamint a kétoldalú katonai együttműködésről tárgyal. EGY MASFAJTA FEKETE ELFTE ES HALALA Közhely, hogy az Egyesült Államok mintegy 30 millió fekete polgára, a lakosság 12 százaléka többségében a fehérekhez viszonyítva minden szempontból rosszabb helyzetben van. A nagyvárosok színesgettóiban, nagyrészt cson­ka családokban születő gyerekek aligha része­sülnek rendes iskolázásban, munkára se na­gyon számíthatnak napjaink Amerikájában. így milliók számára marad a szociális segély - vagy a bűnözés. Mindez tény és a gazdag vi­lághatalom olyan gondja, amellyel évtizedek óta mérsékelt sikerrel birkózik, hiszen a hely­zet sok tekintetben ijesztő. Mégis: a polgárjogi mozgalmak, amelyekben a színesek mellett a fehérek tömegei is részt vettek és vesznek, nem voltak sikertelenek. Még ha a feketék - vi­szonylagos - tömegnyomora ezt a másik folya­matot elhomályosítja is: van fekete polgároso­dás, sőt nagypolgárosodás Amerikában, nem is csekély mértékben. Kitűnő példa volt erre Ronald Brown, a héten tragikus légi szeren­csétlenségben elhunyt kereskedelmi miniszter. Az 54 évet megért Brown New York Harlem negyedében született, amely akkor még a jazzről, napjainkban inkább a bűnbandákról is­mert. A papa szállodatulajdonos volt, így a te­hetséges fiút befizethette egy drága magánis­kolába. Az ott szerezhető tudás - ellentétben azzal, amit egy harlemi állami iskola nyújt - már utat nyitott egy elsőrendű egyetemre, ahol az ifjú Brown az első fekete volt. Utána New Yorkban még jogi diplomát szerzett - ám a kö­vetkező lépés nem a pénzkereset volt. Az új­donsült ügyvéd az egyik befolyásos - és mér­sékelt - polgárjogi szervezet, az Urban League munkatársa lett, 11 évre. Ezek a szer­vezetek szívós aprómunkával rengeteget tet­tek az elmúlt évtizedekben azért, hogy Ameri­ka törvényei ne csak elismerjék a színesek egyenlő jogait, hanem „pozitív megkülönbözte­téssel” segítsék is felemelkedésüket. Vala­hogy úgy, ahogyan mifelénk hajdan a munkás- és parasztszármazásúakat. Ron Brown Ted Kennedy szenátor 1980-as választási kampányfőnöke volt, majd 1992­ben ő szervezte, irányította Bili Clinton győz­tes választási harcát. A jutalom a miniszterség lett, melyben ugyancsak sikeresnek bizonyult. Igaz, az immár jómódú jogász-üzletember el­len is felvetődtek korrupciós vádak. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Ron Brown sze­mélyével, pályájával egyértelműen igazolta: a színes bőrű amerikai - ha egyenlő esélyt kap - képes ugyanolyan fényes pályát befutni, mint bármelyik fehér társa. A vidám, dinami­kus ember sok fekete gyerek példaképe lett. Akiknek csak azt kívánhatjuk, hogy megkap­ják az esélyt. Akkor is, ha a papának még nem telik magániskolára. (heltai) mentes övezetet teremtettek, hogy elejét vegyék a harcok ki­alakulásának. Kémek, katonák kölcsönös átdobásában, kü­lönböző - északi - katonai és politikai provokációkban soha nem volt hiány, de a békét így is sikerült megőrizni. Közben azonban valami fontos történt. A Dél - a közelmúltig kato- nai-tekintélyuralmi rendszer alatt - ahol alig volt ipar, ame­rikai támogatással, majd mindinkább saját erőfeszítésé­vel „kistigrisként" a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lett. A 45 milliós or­szág nemzeti összterméke meghaladja a 350 milliárd, az egy főre eső a 8000 dollárt. Ez­zel szemben a jó 3 milliós Észak összterméke alig halad­ja meg a 22 milliárd dollárt, az egy főre jutó ezer dollár, alatt van. A KNDK, a világterroriz­mus egyik bátorítója és támo­gatója, alapos gyanú szerint atomfegyverek előállítására is készült. E terveket - külső nyomásra - állítólag feladta. A nemzetközileg teljesen elszi­getelt ázsiai diktatúra régen törekszik arra, hogy a nagy ve- télytárs, a Dél kiiktatásával kössön alkut Washingtonnal s elérje az amerikai csapatok ki­vonását. Phenjan joggal lát ve­szélyt abban, hogy a Dél foko­zatosan polgári demokráciává alakul, s így nemcsak nyo­masztó gazdasági erejével, de független politikájával is ve­szélyt jelenthet az Északra. A kergekóros legújabb katonai handabanda újabb próbálko­zás a zavarkeltésre, a nyomás­ra. Visszaveréséhez nincs szükség amerikai atomfegy­verre, de alighanem még kato­nákra sem. A Koreai Köztársa­ság erős, dinamikus, modern állam. Megáll a saját lábán. Eszményi képviselő Mármint a katolikus egyház szempontjából. Erről adott ki irányelveket a napokban az olasz püspökkari konferencia. Jóllehet a klérus közvetlenül nem avatkozik a politikába, 11 elvárást fogalmazott meg a po­litikus számára, aki igényt tart a keresztény szavazók voksá- ra. Tehát: állítsa az embert a politika középpontjába, bizto­sítva az élet védelmét annak minden szakaszában. (Azaz el­lenezze az abortuszt.) Támo­gassa a család, a házasság in­tézményét, a nevelés, az okta­tás szabadságát, az államhata­lom kiegyensúlyozottságát. Szálljon síkra a helyi önkor­mányzati elv, egyúttal az ál­lam egysége mellett, támogas­sa a munkához való jogot, a társadalmi igazságosságot, védje az elesetteket. Lépjen fel a békéért, a nemzetközi szoli­daritásért, és legyen a környe­zetvédelem híve. Az irányel­vek az olaszországi változáso­kat tükrözik: az egyház elő­ször nem ad ki közvetlen aján­lást híveinek az április 21-i vá­lasztásra, hiszen hívők megta­lálhatók nemcsak a megtépá­zott kereszténydemokrata párt, hanem nagy számban a baloldali pártok soraiban is. EUsármp Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (Interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelószerkesztó: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési igazgató: SOMOGYI LÍVIA Terjesztési vezető: HiRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt 76. Telefonfax: 269-9010, központi telefon: 210-0400 marketingigazgatóság telefon: 269-9003 fax: 133-9914 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER RL, a Nemzeti Hirlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta RL Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egyévre 1584 FI Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt Felelős vezető: LENDVAILÁSZLÓNÉ mb. vezérigazgató ISSN 1218-1579

Next

/
Thumbnails
Contents