Színes Vasárnap, 1996. augusztus (3. évfolyam, 31-34. szám)
1996-08-04 / 31. szám
2 színes vasárnap HÍRHASÁB ♦ A Progressz M-32 teherűrhajó szombatra virradóra csatlakozott a Mir űrállomáshoz. Üzemanyag mellett a Progressz tudományos berendezéseket, valamint élelmiszert és ivóvizet vitt a Mirre - részben már a következő misszió, az egy hetet csúszó orosz-francia Kassziopeia számára, részben a jelenlegi személyzet, Shannon Lucid amerikai űrhajósnő és két orosz kozmonauta, Jury Onufrienko és Jurij Uszacsov részére. ♦ Groznijban ismeretlen fegyveresek elrabolták egy francia humanitárius szervezet két munkatársát, egy angol és egy francia állampolgárt. Ezt közölte a segélyszervezet vezetője, aki segélykéréssel fordult a Csecsen Köztársaság belügyminisztériumához. Eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára az emberrablást. Az elmúlt 24 órában nem csökkent a feszültség Csecsenföldön. A szakadár fegyveresek összesen 10 alkalommal lőtték a szövetségi erők állásait, négyszer Groznijban. Igor Melnyikov, a Csecsenföldön állomásozó csapatok szóvivője közölte, hogy az orosz erők nem folytattak aktív hadműveleteket, de a különleges egységek végrehajtottak akciókat, melyek során négy felkelőt megöltek, több gépjárművet és egy lőszerraktárt megsemmisítettek. A quitói nemzetközi repülőtéren pénteken letartóztattak egy 19 éves magyar lányt, akinek poggyászában kokaint tartalmazó csomagokat találtak - adta hírül az AFP. Az ecuadori rendőrség szerint Szakács Anna Mária ezer dollárt kapott volna, ha a kábítószert Európába viszi. Több mint két héttel a TWA-óriásgép felrobbanása után a kutatók felfedezték a pilótafülke egy részét. A roncsdarabot mentőhajóról, víz alatti kamerákkal észlelték a tenger mélyén. A kutatócsoportok remélik, hogy búvárok és különleges berendezések segítségével sikerül kiemelniük a pilótafülkerészt. Vizsgálatától a hatóságok végre előrelépést várnak a katasztrófa okainak kiderítésében. A terrorellenes törvénytervezet pénteken simán átment az amerikai képviselőházon, de elakadt a szenátusban, így elfogadására csak az augusztusi törvényhozási szünet után kerülhet sor. A képviselőház jóváhagyta a repülőtéri biztonsági intézkedések szigorítását előirányzó tervezetet, de kihagyta belőle a Bill Clinton elnök által az atlantai merénylet nyomán szorgalmazott két rendelkezést. Ezek: a Szövetségi Nyomozó Hivatal lehallgatási felhatalmazásának kibővítése, illetve olyan vegyi jelzőanyagnak a robbanószerekhez való kötelező hozzáadása, amely lehetővé teszi eredetük megállapítását. A szenátus ezek után szeptemberre halasztotta a tervezet vitáját. Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: ANDRASSEW TAMARA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER A szerkesztőség sajtóügynökségi partnere a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Lapigazgató: KOVÁCS MÁRTA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Könyves K. krt. 76. Telefon/Fax: 269-9010, központi telefon: 210-0400 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Hirdetésfelvétel: Postabank Press Rt 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Telefon: 270-1388,344-2500, fax: 129-1240,129-1461 Vezérigazgató: Sárosi István Telefon: 129-1208 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egy évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: LENDVAI LÁSZLÓNÉ mb. vezérigazgató ISSN 1218-1579 Atomfegyverek Pakisztán csak akkor írja alá az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról szóló megállapodást, ha India is csatlakozik a genfi leszerelési értekezleten kidolgozandó egyezményhez - közölte szombaton Benazir Bhutto kormányfő. Pakisztán sohasem áldozza fel szabadságát, országunk egyoldalúan nem csatlakozhat a megállapodáshoz, mert az ellentétben áll érdekeivel - mondotta Bhutto. Inder Kumar Gudzsral indiai külügyminiszter előző nap viszont arról biztosította az újdelhi parlament képviselőit: India semmilyen körülmények között sem változtatja meg elítélő véleményét a tömegpusztító fegyverekkel végzett kísérletek betiltását célzó egyezményről. India nem vállal magára olyan kötelezettségeket, melyek teljesítése csorbítaná azt a jogát, hogy szabadon válassza meg az ország védelméhez szükséges eszközöket. A most folyó genfi tárgyalásokon az öt „hivatalos" atomhatalom: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Kína a fegyverkísérletek teljes eltiltását szorgalmazza. A „titkos" atomállamok, mint az említettek, azzal érvelnek, hogy az egyezmény csak a nagyok atommonopóliumának megszilárdítását célozza. Azok ugyanis máris dolgoznak atomfegyvereik új nemzedékén. A különbség csak az, hogy azokat nagy teljesítményű számítógépek révén tudják majd kipróbálni, robbantás nélkül. NAGYVILÁG A DALAI LÁMA, a tibeti buddhisták száműzetésben élő szellemi vezetője kapta a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ idei kitüntetését. A láma olyan ismert amerikai színészek, mint Richard Gere és Steven Seagal társaságában érkezett Los Angelesbe és látható örömmel vette át a kitüntetést az intézet vezetőjétől, Marvin Hier rabbitól. 1996. augusztus 4. ________________________rt píi-tVMrs O-A-Q-k- Például Dél-Tirol Tirol, a falucska, amelyről a hajdanvolt grófság, majd a Habsburgok örökös tartománya a nevét kapta, 1919 óta Olaszországban van. A párizsi békediktátum aláírásakor Tirolnak az Alpoktól délre eső, elcsatolt területén a lakosság 92 százaléka volt német ajkú. Három százalék volt az olaszok, 4 százalék a ladinok aránya. A javarészt hegyi tájakon ma sem él több félmillió embernél, akik között a német ajkúak aránya az ismételt olasz betelepítések után is még kétharmad. Mindenütt kétnyelvű feliratok - aminthogy kétnyelvű például a telefonkönyv is. Nemcsak az természetes - és kötelező -, hogy mindenki anyanyelvét használhatja a közhivatalokban, de az is, hogy Dél-Tirol, olaszul Alto Adige tartományban minden közhivatalnoknak ismernie is kell a használt nyelveket. Azaz: az odahelyezett olasz bírónak, rendőrnek, vámtisztviselőnek bizony tudnia illik németül is. Mindezt azért érdemes felidézni, mert Oscar Luigi Scalfaro olasz államelnök a héten megkegyelmezett 24 dél-tirolinak, akik még a hatvanas években távvezetékek felrobbantásával hívták fel a világ figyelmét a súlyos, megoldatlan kisebbségi problémákra. Hosszú, tragikus történet. Mussolini megkezdte a térség „olaszosítását", a betelepítést, mégpedig barátja, az ausztriai születésű Hitler támogatásával: a Führer szavára, a nagynémet szólamokra hallgatva a dél-tiroliak többsége jelentkezett, hogy áttelepül a Harmadik Birodalomba. Hetvenezret le is telepítettek lengyel, szlovén földön - ők azután pár év múlva menekülhettek. Ausztria a háború után népszavazást kért a terület hovatartozásáról, de hiába. Éppoly sikertelen volt a kísérlet a határkiigazításra, amellyel legalább összekapcsolódhatott volna a szétszakított Észak- és Kelet-Tirol. A békekonferencia peremén azonban Bécs és Róma egyezményt kötött, amely tételesen rögzítette a kisebbségi jogokat az anyanyelvi oktatástól a nyelvhasználatig, a nemzetiségi arányoknak megfelelő arányokat a közszolgálatban és az önigazgatást. S Róma elismerte Bécs jogát ahhoz, hogy a dél-tiroli német ajkú kisebbség jogait védelmezze. Az autonómia 1948-ban azután létre is jött, kis „szépséghibával”: a német többségű Bozen-Bolzano tartományt összevonták az olasz többségű Trient-Trentinóval - így biztosították az olasz többséget. Folytatódtak a betelepítések is - mire Ausztria az ENSZ-hez fordult. A közgyűlés 1960-ban egyhangú határozatban szólította fel a két államot a tárgyalásos megoldásra. A formális határozat értékes precedenst jelentett: megerősítette, hogy a nemzetközi közösséget is érintő ügyről van szó, nemkülönben azt, hogy Ausztriának joga volt a kérdést az ENSZ elé vinni. Ezután 9 évig folynak a tárgyalások, amelyek eredményeként megszületik a 137 pontos csomagterv. Az újra, immár a legrészletesebben megfogalmazza az igényelt kisebbségi jogokat. Időközben robbantanak szélsőséges elemek. Részben olyanok, akik csak a világ figyelmét akarják felhívni az ügyre, részben olyanok, akiknek az emberélet sem lett volna drága. Az elfogottakat az olasz rendőrség megkínozza, majd a bíróságok rendkívül súlyos büntetéseket szabnak ki. A milánói perben 94 vádlottat ítéltek el, többnyire távollétükben. Polgárjogaiktól a szabadulás után is megfosztották őket, emellett kollektív büntetéssel sújtották a családot: ingatlanukra egymilliárd lírás jelzálogot jegyeztek be, amely az örökösöket is terheli... Az elnöki amnesztia azok számára szól, akik maradéktalanul letöltötték ítéletüket, de a teljes jogkövetkezményeket még nem oldották fel, viszont nem vonatkozik az azokra az osztrák állampolgárokra, akik annak idején elmenekültek. Mindenesetre a hajdani „Dél-tiroli Felszabadítási Bizottság” tagjai számára szűkebb hazájuk azóta a kisebbségi kérdés megoldásának egyik európai mintája lett. Amiben persze nem kis szerepe volt annak is, hogy a fejlett idegenforgalmú táj Olaszország egyik legmódosabb részévé vált, ahol a megértés, a társadalmi béke az egész lakosság jól felfogott érdeke. Ezt mindenki éppoly természetesnek tartja, mint azt, hogy a szomszédos anyaállam, Ausztria rendre figyelemmel kíséri a fejleményeket, és interveniál Rómában, ha gondjai vannak. Azokból persze immár egyre kevesebb lesz, hiszen a közös EU-tagság a további közeledés, egybeolvadás tartós kerete. Szerencsés Ausztria. H. A. --------------------- n . p .-------------—hu „Nincsenek külpolitikai ellentéteink"|'v^Dr . Horn óvatosan nyilatkozik ^ ^ a kisebbségekről Bécsnek Magyarországnak külpolitikai téren nincsenek ellentétei sem Szlovákiával, sem Romániával, de „néha a kétoldalú viszonyban vannak feszültségek, mivel nem igazán érvényesülnek az ott élő kisebbségek, főleg a magyarok jogai” - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Die Presse osztrák napilap munkatársának. A lap szombati számában megjelent interjúban a magyar kormányfő azt is leszögezi: „Fontosnak tartjuk, hogy a szomszédaink is részt vegyenek az integrációban, függetlenül az időponttól." Megítélése szerint ez stabilizálná a térséget. A kormányfő állítja: Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy a NATO tagja legyen, és hogy már 1997-ben megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. „Úgy gondolom, hogy a csatlakozás valóban visszafordíthatatlan folyamat” - szögezte le. Hozzátette: „Ezt az esélyt meg kell adni a szomszédainknak is.” A kisebbségek helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva Horn Gyula kifejtette: Szlovákiában ugyan ratifikálta a parlament a magyar-szlovák alapszerződést, de „nincs olyan kétoldalú találkozó Szlovákiával, amelyen ne kerülnének szóba a kisebbségek elleni lépések. Azért tiltakoztunk az államnyelvről szóló törvény ellen, mivel az nehéz helyzetbe hozza a kisebbségeket. Igényeltünk egy, a kisebbségi nyelvek védelméről szóló törvényt" - mondta. Horn úgy vélte, hogy Románia esetében is hasonló feszültségek figyelhetők meg például az oktatási törvény miatt, amely - megítélése szerint - diszkriminálja a kisebbségeket. Az Európa Tanács 1201-es határozatával kapcsolatban a magyar politikus kifejtette: „Ez azt a jogot tartalmazza, hogy az egyéni emberi jogokat közösségben is gyakorolni lehet: az oktatás, a nyelv, a kultúra és a közigazgatás területén." Hangsúlyozta: ezt a határozatot a Szlovákiával aláírt alapszerződés is tartalmazza, „és magától értetődő, hogy ezt igényeljük Romániától is". A Vajdaságban élő magyar kisebbségnek az az érdeke, hogy stabilizálódjon a helyzet Jugoszláviában - fejtette ki Horn Gyula. Kedvező és fontos dolognak tartja a szerb amnesztiatörvényt, amelynek értelmében senkit nem lehet megbüntetni csak azért, mert a háborúban megtagadta a katonai szolgálatot. Másrészt fenyegetésként érzékeli Horn a magyar kisebbség szempontjából, hogy folytatódik a betelepítés a Vajdaságba Jugoszlávia más területeiről. A miniszterelnök nem kívánt eleget tenni annak az újságírói kérésnek, hogy állítson fel sorrendet a Szlovákiában, a Romániában és a Jugoszláviában élő kisebbségek helyzetét értékelve. Mint mondta: Szlovákiában nem elsősorban egzisztenciális, hanem a nyelvvel, a kultúrával és a vallással összefüggő problémák vannak. Hozzátette: „Jó lenne, ha magyar egyházi személyeket magasabb pozícióba választanának." „Ha igaz, hogy Szlovákiában adminisztratív változásra készülnek, akkor az is fenyegetést jelent a magyar kisebbség számára" - jelentette ki. Magyarország jövendő NATO-tagságával kapcsolatban a Die Presse munkatársa felvetette, hogy nem jelent-e hátrányt majd számára, ha Ausztria nem lesz tagja a szervezetnek. Horn szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy Ausztria az Európai Unió tagjaként nagyon sokat tesz az európai béke érdekében, s törekvései nem különböznek a NATO-étól: „Ausztria semleges, de ugyanakkor nagy nemzetközi célok mellett kötelezte el magát." A NATO-val kapcsolatban a kormányfő szerint „hangsúlyozni kell, hogy a NATO nem katonai, hanem védelmi szövetség. A tagjai között védelmi szolidaritás áll fenn. A NATO fennállása óta egyik ország ellen sem törekedett intervencióra, de ezen a világon vannak őrült nacionalisták, és mások, akik veszélyeztethetik a békét” - fejtette ki Horn Gyula. A Die Presse munkatársa végül megkérdezte, hogy kiderült-e már, mi okozta Horn Gyula 1994-es balesetét. A kormányfő válasza: „Nem foglalkozom vele. Valószínűleg soha nem lehet teljesen kideríteni, hogy véletlen volt-e, vagy sem. Kihevertem a következményeit, a mai feladatok foglalkoztatnak."