Színes Vasárnap, 1997. február (4. évfolyam, 5-8. szám)

1997-02-02 / 5. szám

2 SZÍNES VASÁRNAP HÍRHALAB Palesztin halál Palesztin emberi jogi szervezet közlése szerint szombaton be­lehalt sérüléseibe egy palesztin férfi, akit január elején tar­tóztattak le és kínoztak meg a palesztin rendőrök. A rendőr­ség szerint a 32 éves fiatalember izraeli kollaboráns volt, amit családja tagad. Az elfogatása után elszenvedett bántal­mazás miatt néhány nappal később kórházba került, de az orvosok nem tudták megmenteni. Eurokötvény sikere Sikerként könyvelték el szombati londoni értékelések a világ első, euróban kibocsátott kötvényét, amelyet azonnal három­szorosan túljegyeztek. Az Európai Beruházási Bank (EIB, az EU finanszírozási intézménye) által 1 milliárd euró névértéken kibocsátott papír jelentősége kettős: ez az első ilyen jellegű ügylet, amelyet a majdani, fizikai valójában még csak mintaként létező közös EU-valutában jegyeznek, s a kibocsá­tási hely az a London, amelynek kormányzati negyedeiben egyelőre hallani sem akarnak a tervezett közösségi valuta­unióról (EMU). A brit konzervatív kormánypárt mélyen EU-ellenes jobbszárnya - amely minden egyéb további integ­rációs lépésnek is gáncsot vetne - folyamatosan követeli, hogy a kabinet zárja ki legalább a hamarosan megválasztandó új parlament mandátumának végéig - azaz legkevesebb öt évre - a brit EMU-csatlakozást. Fujimori és Hasimoto a túszválságról Alberto Fujimori perui elnök és Hasimoto Rjutaro japán kor­mányfő Torontóban a limai túszválság megoldása érdekében követendő stratégiáról tárgyal. Előzőleg Hasimoto kijelentette, hogy a limai kormánynak mielőbb közvetlen tárgyalásokat kel­lene kezdenie a túszejtő gerillákkal. Hozzáfűzte, hogy ezt az ál­láspontját a perui elnöknek is kifejti majd. Közvetve utalt ugyanakkor arra is, hogy az álláspontok meglehetősen távoli­­ak: mint mondta, soha nem szállt még föl kormánygépre ennyire borúlátó előérzetekkel. A perui delegáció egyik tagja Torontóban - még a Fujimori-Hasimoto találkozó előtt - han­goztatta, hogy a megbeszélések célja a véleménycsere, és sem­miképpen sem egy esetleges erőszakos akció előkészítése. Hongkong: az utolsó 150 nap A brit bérlet, illetve gyarmati fennhatóság utolsó 150 napja kezdődött el szombaton a hongkongi „visszaszámlálás­ban”, amely július 1 jén 00.00 órakor ér véget, a kínai szuve­renitás helyreállításával. A kri­tikus nap közeledtével egyre szaporodnak a pengeváltások London és Peking között: csak a legutóbbi hetekben három komolyabb diplomáciai jegyzék cserélt gazdát a két főváros­ban. A brit kormány súlyos ag­godalmát fejezte ki egyebek mellett amiatt, hogy Kína - brit részről komédiának minősített eljárással - magas rangú tiszt­viselőkből hozott létre átmene­ti „parlamentet” Hongkong szá­mára. A testületet a pekingi ve­zetés a két éve igazi választá­sokkal életre hívott hongkongi törvényhozás helyébe akarja ültetni. A helyi parlament megvá­lasztása az első, s jó eséllyel az utolsó ilyen aktus volt a bérelt területből és „örökös” gyarmat­ból álló - az 1984-es kínai-brit egyezmény alapján együtt visszaadandó - város történe­tében. Kína kezdettől leplezet­len ellenszenvvel nézte a Chris Patten brit gyarmati főkor­mányzó nevével fémjelzett de­mokratizálási folyamatot, ame­lyet a brit befolyás bebetonozá­sára tett londoni kísérletként bélyegez meg o /ig ír, Q/af Ocuwr Gnómok és politikusok Davos, Svájc keleti részén az alpesi ország legré­gibb - és legelegánsabb - üdülőhelyeinek egyike. A luxusszállók télen-nyáron általában megtelnek, de január végén még milliomos síelő is nehezen kap szobát: ilyenkor állam- és kormányfők, a gaz­daság, a bankok világának kapitányai foglalják le a lakosztályokat. A davosi Világgazdasági Fórumot 1971-ben, amikor megindult, sokkal szerényebben Európai Menedzser Találkozónak hívták. Alapítója egy svájci szülőktől származó, Németországban felnőtt és Genfben tanító közgazdász, Klaus Schwab. A professzor hajdanán a híres-neves amerikai Harvard egyetemen is bővítette ismerete­it, s azzal tért onnan haza: ha az európaiak nem ta­nulják meg az amerikaiaktól a korszerű vállalatirá­nyítási módszereket, lemaradnak. A Harvard után üzletemberként is sikeres Schwab ezért kezdeményezte az éves találkozó­kat, ahová meghívhatta előadni személyes ameri­kai ismerőseit - olyanokat például, mint Harvard Henry Kissinger nevű professzorát. Mikor azután az európaiak inkább egyenesen és tömegesen Amerikába küldték tanulni a jövő vezetőit, Schwab váltott: Davosba immár nemcsak a gazdaság régi és jövendő vezetőit hívták meg, hanem a politika, a szellemi élet nagyságait is. A következmény: idén például vagy 900 gazdasági kapitány, 250 vezető politikus, 300 tudós gyűlt össze a svájci hegyek kö­zött. A párhuzamos konferenciák, találkozók már szinte áttekinthetetlenek, de a beavatottak szerint az igazán fontos megbeszélésekről a kutakodó új­ságírók százai sem szereznek tudomást. A világ­cégek s a nagy bankok ugyanis - egyúttal a davo­si Fórum finanszírozói - legmagasabb szintű „lobbyzásra”, üzleti tárgyalásokra is felhasználják a politikai-gazdasági elit képviselőinek jelenlétét. Míg a 90-es évek elején Kelet-Európa volt a sztár, idén hír szerint a jövő nagy piacai, Kína, India áll­nak az érdeklődés előterében. Különösen a zürichi „gnómok”, a nagy svájci bankok szempontjából. Akik egyébként idén a zsidó vagyonok körüli lelep­lezések miatt nincsenek könnyű helyzetben - ám a nagyberuházások, a kölcsönök világában politi­kai vagy személyes érzelmek - amerikai felhábo­rodás ide, sajtóleleplezések oda - aligha játszanak döntő szerepet. Davosban idén is sok nagy üzletet kötnek. NAGYVILÁG Chirac ma érkezik Moszkvába Újságíróknak tilos látni Jelcint Több szempontból is kulcsfon­tosságú látogatást tesz vasár­nap Oroszországban Jacques Chirac francia államfő - leg­alábbis így értékeli ezt a fran­cia tömegtájékoztatás. Chirac ugyanis mindenekelőtt az új európai biztonsági struktúrá­ról s ezen belül a NATO kibőví­­téséről folytat majd megbeszé­lést - márpedig Moszkva közis­merten ellenzi ezt a folyamatot, és sok szakértő szerint a nyu­gati államok közül az orosz ve­zetéssel hagyományosan szívé­lyes kapcsolatot tartó Francia­­ország az, amelynek a legtöbb esélye van Moszkva megnyug­tatására. A látogatás azonban azért is fontos lesz, mert a francia államfő Borisz Jelcin­nel, a hónapok óta különböző betegségekkel küszködő orosz elnökkel folytat majd megbe­szélést. Kohl német kancellár január eleji útja óta egyetlen nyugati politikus sem találkozhatott Jelcinnel, s így a Chirac-láto­­gatás eseményei egyfajta felvi­lágosítást jelentenek majd Jel­cin egészségi állapotáról, arról, hogy képes-e végigdolgozni egy háromórás találkozót. A francia tömegtájékoztatás szerint Moszkva kérte, hogy Chiracot egyetlen újságíró se kísérje: az oroszok nyilván el akarták kerülni a január eleji eset megismétlődését, amikor egy német tévéadó felvételeket sugárzott a Kohllal tárgyaló Jelcinről, s ezek a képek egy beteg, reszkető embert mutat­tak. Fogságban Gucci gyilkosa A nyomott fejű Benedetto Ceraulo, 1995. márciusi meggyilkolásával. Őt gyanúsítják Maurizio Guccinak, a divatház tulajdonosának Jelcin 66 éves Borisz Jelcin orosz elnök, szombaton volt 65 éves. Le­gyengült, megfáradt ember benyomását kelti. A kiszivár­gott értesülések szerint szűk családi körben ünnepelt. kz­, VA ÍU ^/Ti^í/í( L­a Aj)\i Havel és a sógornő vitája Lucerna-perpatvar Nyílt vita tört ki Václav Havel cseh államfő és sógorasszonya, Dagmar Havlová között a Prága központjában lévő Lucerna-pa­lota ügyében. Havlová asszony a sajtóban élesen bírálta az ál­lamfőt amiatt, hogy nem neki akarja eladni a palota tulajdo­nában lévő felét. Az egyes becs­lések szerint legalább 700-800 millió koronát, azaz mintegy négy-öt milliárd forintot érő pa­lotát, amely a cseh főváros egyik legismertebb szórako­zóközpontja színházzal, mozi­val, több vendéglővel és üzlet­tel, az 1989 utáni kárpótlás so­rán kapta vissza a két Havel testvér, Václav és Ivan, aki ké­sőbb nejére, Dagmarra bízta vagyoni ügyeit. Václav Havel már korábban közölte, hogy el kívánja adni a palota tulajdo­nában lévő felét, és az így szer­zett pénzt az ő és első felesége, Olga nevét viselő alapítványnak adja humanitárius célokra. Az államfő és sógorasszonya azon­ban mind ez ideig nem tudtak megegyezni a vételárról, és ab­ban sem egyezik a véleményük, hogy miként történjen meg a palota felújítása, és mi legyen további sorsa. Havel ezért a na­pokban bejelentette, hogy só­gorasszonyával már nem tár­gyal tovább, és inkább más ve­vőt keres. Ezt azonban Dagmar asszony nem hagyta annyiban, és élesen rátámadt elnök-sógo­rára, mondván: azt önző indu­latok vezérlik, és az ő hibájából van egyre rosszabb állapotban a Lucerna, amely évtizedeken keresztül egyebek között a cseh könnyűzene legnevesebb képvi­selői koncertjeinek adott he­lyet. Az államfő szóvivője útján „hazugságok és féligazságok keverékének” nevezte sógor­nője nyilatkozatát, és közölte: az üggyel kapcsolatban már nem kíván nyilatkozni. Elkép­zelését a palota felének eladá­sára azonban továbbra is fenn­tartja, s amennyiben sikerül vevőt találnia, tájékoztatni fog­ja erről a közvéleményt. Dagmar asszony szerint a palota iránt a Chemapol-kon­­szern, az egyik cseh iparóriás érdeklődik, akivel viszont ő semmiképpen sem kíván együttműködni, és továbbra is követeli. Havel tartsa tisztelet­ben az ő törvényes elővásárlási jogát. ■--------------------------------------------------------------------------------------- 11----JY—,— --------------^^i1 i luvauuisuisa. navel czeu a na- jogai. I 1997. február 2. Kiima nagypapája Kovács László külügyminiszter hét végi bécsi tárgyalásain a veze­tő osztrák politikusok - mint általá­ban - barátságosan és segítőké­szen nyilatkoztak (lásd beszámo­lónkat a 6. oldalon). Az új kancel­lár, a szociáldemokrata Viktor Kli­ma éppoly szívélyes volt, mint konzervatív helyettese, az al­­kancellár-külügyminiszter Wolf­gang Schüssel. Igen, változatlanul támogatják Magyarország EU- csatlakozását, hallhattuk tőlük. S hozzá azt is, amit pár hónapja még csak Karl Stix­a (szociáldem­okrata) burgenlandi tartományi fő­nök mondott ki. Hogy ugyanis nem szabad a magyarokat túl gyorsan beengedni az EU-ba, mi lesz itt (mármint a szegény Burge­­nlandban, amit éppen nagy EU- pénzekkel fejlesztenek most fel), ha elárasztja az olcsó magyar munkaerő? Miután Stix szókimon­dását Bécsben korábban helyi ügyként kívánták bagatellizálni, most a lényeget illetően koránt­sem provinciális emberek mond­ták immár hivatalosan ugyanazt. Hogy ti. Magyarországnak saját érdeke is , csak fokozatos integ­rálódás az EU-ba, az osztrák munkaerő-piaci helyzet, a környe­zetvédelem szempontjai és sok minden egyéb bizony elkerülhete­tlenné teszik az óvatos, lassú hal­adást. A magyar külügyminiszter - amint jó diplomatához illik - nem vitatkozott ezzel a nem megalapo­zatlan, de lényegében persze önös, protekcionista indíttatású érveléssel, hanem taktikusan megerősítette: nyilvánvaló, hogy bizonyos előfeltételek hiányában így sem, úgy sem vesznek fel - persze, hogy meg kell majd felel­nünk olyasmiknek is, amit Auszt­ria igényel. Bizonyosan. Legfel­jebb azon lehet elgondolkodni, mi­ért éppen a legközelebbi nyugati szomszéd, a „különleges partner” fogalmaz meg elsőnek korlátozó igényeket ahelyett, hogy például különleges nagyvonalúságának adná tanújelét? Miközben az oszt­rák tőke - helyesen! - szabadon terjeszkedhet Magyarországon, miért kerül évekbe, hogy most - nagy gesztusként - két osztrák ál­latorvost beállítva végre Rábafüze­­sen, nem pedig - nagy kerülővel - csak a zsúfolt Hegyeshalmon át mehessen a magyar húsexport? Miért húzódott - húzódik ugyanígy évekig a diplomák kölcsönös elis­merése, az ingázók, a szakmai gyakornokok ügye? Viktor Klima, a mosolygós új kancellár, aki­­ „vér­beli” osztrákhoz illően - egy ma­gyar nagyszülőt is fel tud mutatni, most gyorsabb döntéseket ígér. Bízzunk benne. Annyi máris örven­detes, hogy Karl Stix - képzettsé­gére nézve lakatos­­ nem lett Kli­ma utódjaként pénzügyminiszter, amint eredetileg tervezték. (deltai) Tálib térnyerés A tálib fegyveresek a hét végén birtokukba vették a harcászatilag fontos Gorband­­völgyet, s ezzel megnyitották maguk előtt az afganisztáni fővárostól, Kabultól az ország északi része felé vezető utat. A völgy lakosságának egy része hírek szerint csatlakozott a tálibokhoz. q­X­J­ j^\kXAO yoVM __________ F Sj“2 Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Felelős kiadó: NÉMETH PÉTER vezérigazgató a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft & y/M Tördelőszerkesztő: ANDRASSEW TAMARA Lapigazgató: VAS GÁBOR Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. m­é m Igazgató-főszerkesztő. Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, HELTAI ANDRÁS, Hirdetésfelvétel: Postabank Press Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, mém HORVÁTH ISTVÁN KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER, SERÉNYI PÉTER 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. valamint a hírlap-és egyesített kézbesítőknél Lapmenedzser: KOVÁCS MÁRTA Telefon: 270-1388,344-2500 * Fax: 129-1240,129-1461 Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egy évre 1584 Ft ... A szerkesztőség sajtóügynökségi partnere a WestelPress. Megbízott vezérigazgató: RITTER TAMÁS. Telefon: 129-1208 Nyomdai előkészítés: Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztőség: 1133 Budapest, Visegrádi u. 110.-112. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget P&B Média Rt. Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), Telefon: 344-2500 * Fax: 344-2564,344-2565 A terjesztést szervezi a P&B Média Rt. terjesztési igazgatósága Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. GYÉMÁNT MARIANN (belpolitika) Kiadja a P&B Média Portfoliókezelő Rt. Igazgató: CSÓRY GYÖRGY Felelős vezető: LENDVAI LÁSZLÓNÉ mb. vezérigazgató SZEKERES TAMÁS (sport) (1053 Bp., Bécsi u. 3.) Telefon: 270-1383 * Fax:129-1282 Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Egyesülés, ISSN 1218-1579

Next