Színes Vasárnap, 1997. április (4. évfolyam, 14-17. szám)

1997-04-06 / 14. szám

Reklámadó A zöldek a törvényho­zás pártfogását remélik (4. oldal) Vagyonosok A több százmillióból csak az első feledhető (5. oldal) A csend fajtái Nagy Sándor nem sze­retné, ha az elégtétel vétele válna a politiku­sok fő produktumává (9. oldal) Fenegyerek Urbán Flóriánból pél­dakép lett, pedig ezt korábban kevesen gon­dolták volna (16. oldal) Halhatatlan kedvenceink Egy kisfiú a több mint 80 ezer ruandai menekült közül, akik a zaire-i lázadók vonalai mögött, Kisangani városától 42 kilométerre fekvő menekülttáborban rekedtek. Az éhség és a betegségek miatt naponta több mint 120-an vesztik életüket. Nyomorúságukon az ENSZ menekültügyi szervezete próbál élelmiszer-szállítmányokkal segíteni. Saját lánya rabolta el A németek ismeretesen alaposak, függetlenül attól, melyik társa­dalmi rendszerben éltek-élnek. így a „szocialista" német állam szolgái, köztük a rendőrök, tit­kosrendőrök, bíróságok és min­denféle hivatalok is hamisítatlan német precizitással rögzítettek mindent írásban. Azután balsze­rencséjükre nemcsak teljességgel váratlanul, de meglehetősen gyorsan következett el a rend­szerváltás, amit németül szelí­debben: Wende, azaz fordulat né­ven emlegetnek. E fordulatnak egyik, az érintettek szempontjá­ból több mint kínos következmé­nye, hogy túlnyomórészt fennma­radtak a kényes, kompromittáló iratok. Például arról, hogyan mű­ködtek együtt az NDK polgárai­nak százezrei a híres-hírhedt ál­lambiztonsággal, s hogyan irá­nyították ezt a - szakmai szem­pontból - igencsak elismert - szolgálatot a legsötétebb, min­denfajta lelkiismeretet nélkülöző figurák. A lassan nyilvánosságra kerü­lő, elképesztő történetek közül is kiemelkedik Sylvester Murau ál­lambiztonsági őrnagy ügye. Aki Nyugatra szökött, hogy azután egy titkos kommandó tagjaként a saját lánya csalja, hurcolja vissza az NDK-ba. Ahol is, példát statuá­landó, hamarosan lefejezték. Folytatás: 12. oldal Tíznek öntötték ki a lába nyomát a Nagymező utcában, ám csak kilencen léptek a betonba. Hofiról, Törőcsikről, Lukács Margitról, Haumannról és a többiekről írásunk a 13. oldalon (Kieb Attila felvételei) listák felkorbácsolták az in­dulatokat a dumában, amikor az orosz honatyák legutóbb megint megszavazták a Jel­cin elnök által megvétózott műkincstörvényt. Az ülésen a nemzetközi jogot és az orosz alkotmányt semmibe vevő törvény ellenzőit némely szó­nok árulónak bélyegezte. A törvényhozási folyamat kö­vetkező lépése, hogy ha a parla­ment felsőházában a képvise­lők kétharmada jóváhagyja a törvényt, akkor Jelcinnek alá kell írnia azt, újból tehát nem vétózhat, és a törvény életbe lép. Jelcin elnök ugyan az al­kotmánybírósághoz készül for­dulni, de dumabeli képviselőjé­nek szavaiból kiderült: nincs szó arról, hogy az elnök vissza akarná adni a zsákmányolt műkincseket. Legfeljebb a kül­föld előtti tétova arcmentési kí­sérlet folyik. Nyikolqj Gubenko rendező, volt kulturális miniszter negyed­órás beszéde adta meg az alap­hangot. A képviselők e németel­lenes és antiszemita felhangok­rálták felül az elnöki vétót. Alekszandr Kotyenkovnak, az elnök dumabeli képviselőjé­nek érvelése szerint a törvény azért alkotmányellenes, mert a magántulajdonban lévő zsák­mányolt műkincseket „államo­sítja”. A lehetséges nemzetközi kö­vetkezményekre is figyelmezte­tő Kotyenkov azonban nem be­szélt arról, hogy az orosz tör­vény alapjában tarthatatlan, hiszen műkincsek hadizsák­mányként való elhurcolását ele­ve tiltja a nemzetközi jog. A törvény által érintett ma­gyar műkincsek különböző for­rásokból jutottak 1945-ben a Vörös Hadsereg kezébe, illetve akkor és a következő eszten­dőkben a Szovjetunióba. A Vö­rös Hadsereg bevonulása után feltörték a fővárosi és vidéki nagybankok és kisebb pénzin­tézetek széfjeit, és az ott őrzött műkincseket, ritka könyveket elszállították. Számítások sze­rint mintegy százezer ilyen letét volt, és ennek legalább egyötö­de műkincseket tartalmazott. Folytatás: 3. oldal------------------------------------------------------ÁA --------------------------­Tagadja a vádakat az utazó gyáriparos l O „Orosz keresztapa” Budapesten? Két német televíziós adó is fil­met készít pypkhpn a napokban az 1990 óta Rndapesten élő Szenyon Moailievicsról akit a nyugati rendőri szervek és an­nak nyomán a tömegkommu­nikáció „orosz keresztapának" minősítenek. Az egyik televízi­ós csoport vasárnap már vissza is tér Németországba. A televí­ziósokkal maga Mogiljevics nem áll szóba: neheztel a né­met tévére, amióta 1994 augusztusában csúcsidőben olyan filmet vetítettek, amely őt kapcsolatba hozta egy akkor Frankfurtban elkövetett gyil­kossággal. A mészárlás egyik áldozata Bartos Gábor ott élő magyar bordélyház-tulajdonos volt. A hazai közvélemény fi­gyelme is akkor terelődött Mo- giljevicsre. A Lvovban (Lemberg) közgaz­dasági diplomát szerzett üzlet­ember ismételten kijelentette, nemcsak az hazugság, amit ró­la a frankfurti gyilkosság ügyé­ben állítanak, hanem az is, hogy bármilyen köze lenne le­ánykereskedelemhez, pénzmo­sáshoz, sugárzó anyagok csempészetéhez, illegális fegy­vertranzakciókhoz. Az, hogy a frankfurti mészár­láshoz semmi köze nem lehe­tett, azóta egyértelműen bebi­zonyosodott, és ezt így könyve­lik el a német bűnüldöző szer­vek is. Ám állhatatosan tartja magát a hír, hogy az Európa- szerte, sőt immár az Egyesült Államokban is erős bázisra szert tett orosz maffia szálai kezében futnak össze. Legutol­jára Svájcban és más nyugat­európai országokban egyidejű rendőri akciókat hajtottak vég­re, s letartóztattak egy állítóla­gos vezető orosz maffiózót. En­nek nyomán ébredt fel most új­ra a nemzetközi média érdeklő­dése is Mogiljevics iránt. n p g Folytatás: 3. oldal Lottószámok Hatos lottó: 10, 12, 25, 27, 31, 32 Pótszám: 23 IV, évf. 14. szám Ára: 44 Ft 1997. április 6. Duma-döntés: ellentétes a nemzetközdjoaaai «V, Képtelen műkincsügy A kommunisták és a naciona- tói sem mentes beszéd után bí­a X EGY SZÁZALÉK A felrMgozottlegfrissebb adatok szerint az adóhivatalhoz eddig 2 millió 166 ezer 883 személyi jövedelem­adó-bevallás érkezett - tájékoztatott Kovács István, az APEH osztályvezetője. Hangsúlyozta azonban: a feldolgozás még nem ért véget, legközelebb a jövő héten kedden várható újabb ered­mény. Becslése szerint keddre a beérkezett bevallások száma eléri a 2,2, végül pedig talán a 2,3 milliót is. A személyi jövede­lemadó 1 százalékának közcélú felhasználásáról eddig 472 ezer nyilatkozat érkezett a hivatalhoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a bevallást benyújtóknak körülbelül egynegyede élt idáig azzal a lehetőséggel, hogy személyi jövedelemadóját felajánlja valamely közcélú szervezetnek. Folytatás: 3. oldal Egy tányér élet

Next

/
Thumbnails
Contents