Szinészek Lapja, 1920 (57. évfolyam, 1-9. szám)
1920-01-15 / 1. szám
i\\l SZlNésZEK LAP]Á Hivatalos rész. Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a társulatok t. tagjait, hogy az elnök úr szóbeli üzeneteket és rendeleteket senkinek nem küld, mert minden intézkedését írásban teszi meg. Az egyesület igen tisztelt tagjaiból^ ^ Az uj év alkalmából annyian kerestek fel kedves pályatársaim közül jó kívánságaikkal, hogy lehetetlen valamennyinek külön válaszolnom. Ezúton fejezem ki hálás köszönetemet és kívánok egy jobb, boldogabb uj esztendőt. Szilágyi Vilmos s. k.: A debreceni színház bérleti ügye. Tudomást szereztünk arról, hogy Heltai Jenő, a debreceni színház igazgatója, 150.000 korona bért fizet a színházért. Kérdést intéztünk Heltai Jenőhöz, aki válaszában előadta, hogy Debrecen város tanácsa csak abban az esetben engedélyezte a színházban a helyáremelést, ha ennek ellenében 250.000 korona bért fizet. Ő hosszas alkudozás után 150.000 korona bérösszegben egyezett ki, azonban kéri az egyesületet, hasson oda, hogy ez a bérösszeg elengedtessék. Tekintettel arra, hogy a színházakért való bérfizetés ellenkezik a színészek érdekeivel, az alábbi leiratot intéztük Debrecen város tanácsához: 2858 1919. október 3. Debrecen város tekintetes Tanácsának Debrecen. Az „Országos Szinészegyesület“ vezetősége mély megdöbbenéssel értesült, hogy Debrecen város tekintetes tanácsa 150.000 korona bért követel Heltai Jenő jelenleg ott működő színigazgatótól a színház átengedéséért. Tekintetes Tanács! Debrecen városát ősi tradíció fűzi a magyar színművészethez. Bölcsője, majd iskolája volt ez színészetünk hallhatatlan fiainak. Itt bontogatta szárnyait Blaha Lujza, Rónai, Újházi, Kovács Gyula, később itt ragyogtatták művészetüket és megszerezték a debreceni színpad Szuette deszkáinak örök idők megbecsülését. Igaz, azóta elmúlt egy emberöltő. Változó viszonyok változott embereket szültek, de Debrecen városának vezető emberei nem változhattak, — nem volt szabad megváltozniok annyira, hogy elfeledjék városuknak szent tradíción alapuló kapcsolatát a magyar színészettel, színházukat szatócsbolttá alacsonyítsák le, ahová bárki letelepedhet mint kulturtényező és vezető egyén szaktudás, ambíció, lelkesedés és nemzeti érzés nélkül, csak eggyel rendelkezzék: pénzzel! Tekintetes Tanács! A magyar nemzetnek reá zúdult mondhatlan szerencsétlensége után egyetlen fegyvere maradt: a kultúrája. Ez a távolból ragyogó vezércsillag, melynek fénye biztató reménységgel tölti el a csüggedő lelkeket. Lehetetlennek tartjuk, hogy az ősmagyar Debrecen, a nemzeti eszmék ezen védőbástyája, ezt az utolsó fegyvert is gyöngíteni akarja a magyarság kezében azzal, hogy színházát, ahonnan a szomorú időkben a magyar szó, a magyar dal van hivatva hirdetni a Szebb jövendőt, kufárok hajlékává tegye. Hogyha pedig a konjunktúra jelenleg olyan, hiogy a debreceni színészetnek jól folynak a dolgai, követeljen a tekintetes Tanács művészetben megfelelő ellenifiket, de ne csináljon a színházból üzletet kérve kérjük a tekintetes Tanácsot, hallgassan meg szaunkat és álljon el attól a szándékától, hogy k6#ö összeggel terhelje meg a jelenben és jövőben ott működő kudurharcosokat. Annál nyomatékosabban kérjük a tekintetes Tanácsot, mert ha kérő szavunk elhangzó szó marad csupán, kénytelenek lennénk tanácsi határozataink értelmében megtiltani igazgatóinknak a színház bérbevételét és tagjainkat eltiltani attól, hogy a debreceni színpadon működjenek. Ugyancsak sérelmes a színészetre nézve a 15“/o-os vigalmi adó behozatala is, amely a társulatnak mintegy 300.000 korona évi terhet jelent. Mély tisztelettel kérjük a tekintetes Tanácsot, álljon el ettől a határozatától is, annál is inkább, mert a kultuszkormány a ^ vitdalmi adók kivetésére hozott határozatokat felebbezés esetén a belügyminisztériumban elutasításra javasolja. A tekintetes Tanácsnak kiváló tisztelettel Géczy István s. k. Szilágyi Vilmos s. k. titkár, elnök. Fenti leiratunkra Debrecen város tanácsa megküldötte múlt év október hó 30-án ez ügyben tartott tanácsülés határozatát, amelyből kiviláglott, hogy a városi tanács nem kért bérösszeget a színház használatáért, hanem azt Heltai Jenő önként ajánlotta fel, azt kérve rekompenzáció gyanánt, hogy a helyárak emelésében szabadkezet nyerjen. Ezt a szabadkezet sietett is kihasználni s a helyárakat egyszerre 125 ®/ft-kal emelte. Miután a városi tanács jegyzőkönyvéből arról győződtünk meg, hogy Heltai Jenő ajánlatával az egyesület és színészet érdekei ellen vétett, megindítottuk ellene a vizsgálatot. A magyar vidéki színészet memoranduma az entente jóvátételi bizottságához. Tudatában annak, hogy a magyar vidéki színészetnek minő nemes hivatása volt Magyarország kultúrájának fejlesztésében, memorandumot intéztek a békebizottság utján az entente jóvátételi bizottságához, s a magyar színészet történelméből vett adatokkal bizonyították be, hogy azokban a városokban, amelyekbe idegen államok a hódító jogon igényt tartanak a magyar kultúrának oly erős vára van, ahonnan a magyar eszmét, a magyar nyelvet száműzni nem lehet. A memorandum szövegét alább közöljük: Mélyen tisztelt Bizottság! Az ezeréves Magyarország legválságosabb napjaiban, amidőn egy életképes nemzet fennmaradása, vagy teljes megsemmisülése az Önök kezeibe van letéve,