Szinészek Lapja, 1921 (58. évfolyam, 1-7. szám)
1921-01-15 / 1. szám
S. Fáy Szeréna. — 40 éves Nemzeti színházi tagságának emlékére. — A 80-as évek legelején egy sudár növésű, sötét szemű, fiatal leány tűnt fel a szinésziskolai vizsgákon. Ez a fiatal leány, kinek értékes tehetsége iránt az akkor még élő Jókainé Laborfalvy Róza is melegen érdeklődött, s akit a növendék vizsgákon elért sikerei után nyomban a Nemzeti Színházhoz szerződtettek, a most jubiláló Fáy Szeréna volt. Fáy Szeréna színpadi pályája kedvező körülmények között kezdődött. Tanára és mestere (erre ma is büszke) Szigeti József volt, aki ragyogó színművészi tehetsége mellett bőven meg volt áldva színészképző tehetséggel is. A növendékekben szunnyadó képességeket felfedezni, a bennük rejtőző külső és belső kifejező eszközöket velük megsejtetni, megismertetni senkisem tudta jobban, mint ő. Hozzá hasonló talentum nem is tűnt fel több a magyar színészképzés terén. A színésziskola után jött a Nemzeti Színház, ahol akkor Paulay Ede volt az igazgató, aki szintén értett a tehetségek felismeréséhez, s azokat — egy-két kivétellel — rendszerint a maguk helyén is alkalmazta. Ezek a körülmények mind kedvezőleg hatottak a mi Szerénánk fejlődésére. De Fáy Szeréna különben sem tartozik a lassan fejlődő tehetségek közé. Ő hamar megtalálta önmagát és hamar beleilleszkedett a Nemzeti Színháznak akkori nagy művészi együttesébe. Fáy Szerénát egész lénye a drámai és tragikai szerepekre predesztinálja. Imponáló termete, Jókaynéra emlékeztető arca, nagy fekete szeme, sötét színezetű orgánuma, a nagy folyamok méltóságteljes hömpölygéséhez hasonló beszédmódja stb. stb. mind alkalmassá teszik őt a heroinák és fenséges matrónák ábrázolására. De Fáy Szeréna nemcsak a tragédia fennkölt alakjait tudja megszólaltatni, hanem vannak kitűnő genre-figurái is. Nemcsak fenséges tud lenni, hanem hétköznapi is. Ma Gertrudisz királynét játssza, másnap mint mosóné perel a színpadon. Hangja amott zord, emitt nyers és rikácsoló. (Lényében, hangjában s páthoszában általában van bizonyos nyerseség.) Jellemző ereje talán legjobban kitűnik az „Elnémult harangok“-ban. Itt mint SZÍNÉSZEK LAPJA S. Fáy Szeréna, jubileumi ünnepsége. S. Fáy Szeréna urhölgy a Nemzeti Színház illusztris művésznője 1920. november 24-én ünnepelte Nemzeti Színházi tagságának 40 éves évfordulóját. Az ünnepség az „Árva László király“ előadása előtt folyt le, ahol a kormány képviseletében Pekár Gyula dr.őkegyelmessége üdvözölte a művésznőt. Utánna többen szólaltak fel a színházak és művészi körök képviseletében, különösen kiemelve a művésznőnek magyar honleány erényeit, amelyet a rémuralom idején mutatott ki legeklatánsabban. Egyesületünket Szilágyi Vilmos elnök, Géczy István h. irodaigazgató és Csaszny Valér főellenőr képviselte. Szilágyi elnök lélekhez szóló beszéd keretén adta át az Egyesület alapító levelét, amely 3000 korona tőke kamatairól intézkedik olyképpen, hogy ezt Fáy Szeréna úrhölgy minden év karácsonyi ajándékául egy színész hadi árvának adományozza. A művésznő alábbi levelet ntézte az Elnök úrhoz, amelyet szó szerint közlünk: Budapest, 1920 december 1, Nagyságos Elnök Úr ! Mély meghatottsággal köszönöm az Országos Színész-Egyesületnek jubileumom alkalmából tanúsított megtisztelő ügyeimet. Az egyesület igazán érdemen felül tisztel meg akkor, midőn gyöngéd érzésektől vezéreltetve alapítványa által legnemesebb tevékenységének a jótékonyság gyakorlásának tesz engem részesévé. Ennél szebb, ennél megtisztelőbb ünnepi ajándékot elképzelni sem lehet és én igazán alig találok méltó szavakat soha meg nem szűnő hálám és köszönetem kifejezésére. Hódolattal és tisztelettel vagyok készséges hívük S. Fáy Szeréna. Fegyelmi ügyek. 1571. Betleni László szerződésszegéssel vádolja Padoss Rezső karmestert. Tekintve, hogy vádlottnak már hasonló ügye volt és a Betleni által emelt vádra ajánlott levélben történt felhívásra sem válaszolt a szerződésszegés ténye beigazoltnak tekinthető, s ez alapon az egyesületből kizáratik. 7785. Betleni László szerződésszegéssel vádolja Majoros Juliskát. A helyt álló mentsége alapján a szerződésszegési vád és következményei alól felmentetik. 8607. Elnök ur Hidassy Kálmánt 1000 korona pénzbírságban marasztalja el nem egyesületi tagok működtetéséért. 8510. Nagy József szerződésszegési vádja Paschali Viktor ellen. Felhozott mentsége alapján, tekintettel, hogy első vétsége egyezer korona bírsággal büntettetik. 7700. Farkas Mihály szerződésszegéssel vádolja F. Rózsai Ruszit. Beigazolt szerződésszegéseit az enyhítő körülmények figyelembevételével 2000 korona pénzbírságban marasztaltatik el. 7851. Somogyi Kálmán szerződésszegéssel vádolja Halmos Elemér karmestert. A szerződésszegés ténye beigazolást nyerte de tekintettel a védelmében felhozott enyhitőkörülményekre 1000 korona pénzbírságban marasztaltatik el. 7842. Nádassy József szerződésszegéssel vádolja Kállay Sándort és nejét. Elnök Kállay Sándort a beigazolt szerződésszegéseit 2000 kor. pénzbírságban marasztalja el. Kállay Sándornét felmenti a vád alól, tekintettel arra, hogy szerződésszegésének közvetlen oka férje volt.