Szinészek Lapja, 1921 (58. évfolyam, 1-7. szám)

1921-01-15 / 1. szám

SZÍNÉSZEK LAPJA S. Fáy Szeréna, jubileumi ünnepsége. S. Fáy Szeréna urhölgy a Nemzeti Színház illusztris művésznője 1920. november 24-én ünnepelte Nemzeti Színházi tagságának 40 éves évfordulóját. Az ünnepség az „Árva László király“ előadása előtt folyt le, ahol a kormány képviseletében Pékár Gyula dr. őkegyelmessége üdvözölte a művésznőt. Utánna többen szólaltak fel a színházak és művészi körök képviseletében, különösen kiemelve a művésznő­nek magyar honleány! erényeit, amelyet a rémuralom idején mutatott ki legeklatánsabban. Egyesületünket Szilágyi Vilmos elnök, Géczy István h. irodaigazgató és Csaszny Valér főellenőr képviselte. Szilágyi elnök lélekhez szóló beszéd keretén adta át az Egyesület alapitó levelét, amely 3000 korona tőke kamatairól intézkedik olyképpen, hogy ezt Fáy Szeréna urhölgy minden év karácsonyi ajándékául egy színész hadi árvának adományozza. A művésznő alábbi levelet ntézte az Elnök úrhoz, amelyet szószerint közlünk: Budapest, 1920 december 1, Nagyságos Elnök Ur ! Mély meghatottsággal kőszőnöm az Országos Színész-Egyesületnek jubileumom alkalmából tanú­sított megtisztelő ügyeimét. Az egyesület igazán érdemen leiül tisztel meg akkor, midőn gyöngéd érzésektől vezéreltetve alapítványa által legnemesebb tevékenységének a jótékonyság gyakorlásának tesz engem részesévé. Ennél szebb, ennél megtisztelőbb ünnepi aján­dékot elképzelni sem lehet és én igazán alig találok méltó szavakat soha meg nem szűnő bálám és köszőnetem kifejezésére. Hódolattal és tisztelettel vagyok készséges hívük S. Fáy Szeréna. Fegyelmi ügyek. 8571. Betlení László szerződésszegéssel vádolja Padoss Rezső karmestert. Tekintve, hogy vádlottnak már hasonló ügye volt és a Betleni által emelt vádra ajánlott levél­ben történt felhívásra sem válaszolt a szerződés­szegés ténye beigazoltnak tekinthető, s ez alapon az egyesületből kizáratik. 7785. Betleni László szerződésszegéssel vádolja Majoros Juliskát. A helyt álló mentsége alapján a szerződés­szegési vád és következményei alól felmentetik. 8607. Elnök ur Hidassy Kálmánt 1000 korona pénzbírságban marasztalja el nem egyesületi tagok működtetéséért. 8510. Nagy József szerződésszegési vádja Paschali Viktor ellen. Felhozott mentsége alapján, tekintettel, hogy első vétsége egyezer korona bírsággal büntettetik. 7700. Farkas Mihály szerződésszegéssel vádolja F. Rózsai Ruszit. Beigazolt szerződésszegéseit az enyhítő körül­mények figyelembevételével 2000 korona pénzbír­ságban marasztaltatik el. 7851. Somogyi Kálmán szerződésszegéssel vádolja Halmos Elemér karmestert. A szerződésszegés ténye beigazolást nyerte de tekintettel a védelmében felhozott ényhitő- körűlményekre 1000 korona pénzbírságban marasz­taltatik el. 7842. Nádassy József szerződésszegéssel vádolja Kállay Sándort és nejét. Elnök Kállay Sándort a beigazolt szerző­désszegéseit 2000 kor. pénzbírságban marasztalja el. Kállay Sándornét felmenti a vád alól, tekin­tettel arra, hogy szerződésszegésének közvetlen oka férje volt. S. Fáy Szeréna. — 40 éves Nemzeti színházi tagságának emlékére. — A 80-as évek legelején egy sudár növésű, sötét szemű, fiatal leány tűnt fel a szinésziskolai vizsgákon. Ez a fiatal leány, kinek értékes tehetsége iránt az akkor még élő Jókainé Laborfalvy Róza is melegen érdeklődött, s akit a növendék vizsgákon elért sikerei után nyomban a Nemzeti Színházhoz szerződtettek, a most jubiláló Fáy Szeréna volt. Fáy Szeréna színpadi pályája kedvező körülmé­nyek között kezdődött. Tanára és mestere (erre ma is büszke) Szigeti József volt, aki ragyogó szinmüvészí tehetsége mellett bőven meg volt áldva szinészképző tehetséggel is. A növendékekben szunnyadó képessé­geket felfedezni, a bennük rejtőző külső és belső ki' fejező eszközöket velük megsejtetni, megismertetni senki- sem tudta jobban, mint ő. Hozzá hasonló talentum nem is tűnt fel több a magyar szinészképzés terén. A szinésziskola után jött a Nemzeti Színház, ahol akkor Paulay Ede volt az igazgató, aki szintén értett a tehetségek felismeréséhez, s azokat — egy-két kivé­tellel — rendszerint a maguk helyén is alkalmazta. Ezek a körülmények mind kedvezöleg hatottak a mi Szerénánk fejlődésére. De Fáy Szeréna különben sem tartozik a lassan fejlődő tehetségek közé. Ö hamar megtalálta önmagát és hamar beleilleszkedett a Nem­zeti Színháznak akkori nagy művészi együttesébe. Fáy Szerénát egész lénye a drámai és tragikai szerepekre predesztinálja. Imponáló termete, Jókaynéra emlékeztető arca, nagy fekete szeme, sötét színezetű orgánuma, a nagy folyamok méltóságteljes hömpöly- géséhez hasonló beszédmódja stb. stb. mind alkalmassá teszik öt a heroinák és fenséges matrónák ábrázolására. De Fáy Szeréna nemcsak a tragédia fennkölt alakjait tudja megszólaltatni, hapern vannak kitűnő genre-figurái is. Nemcsak fenséges tud lenni, hanem hétköznapi is. Ma Gertrudisz királynét játssza, másnap mint mosóné perel a színpadon. Hangja amott zord, emitt nyers és rikácsoló. (Lényében, hangjában s páthoszában általá­ban van bizonyos nyerseség.) Jellemző ereje talán leg­jobban kitűnik az „Elnémult harangok“-ban. Itt mint

Next

/
Thumbnails
Contents