Színházi Hét, 1912. március 24–31. (3. évfolyam, 13. szám)

1912-03-24 / 13. szám

13. szám >ZinilAZÍ UCT 9. oldal czellel, Dérivel együtt stílusosan­ illesz­kednek bele egy szép és lélekemelő operaelőadás keretébe. Gróf Zichy Gézának nagy sikere volt. Arról igazán nem tehet, hogy gróf, hogy kegyelmes úr, hogy kö­zeli rokona a magyar kultuszminisz­ternek és mindezen felül lelkes, te­hetséges magyar komponista. Érde­kes, hogy ezt külföldön jobban tud­ják és jobban értékelik, mint ná­lunk. Gróf Zichy Géza odakünn sokkal népszerűbb, mint nálunk, bár az illetékes jó vélemények dolgában itthon sincs nagy oka panaszkodnia. Külföldön nagyon várják a memo­árjainak második kötetét, amely foly­tatása lesz „Egy félkezű ember élete" című első kötetnek. Itthon viszont néhány tüzesebb ifjú kritikusa szinte közmondásszerű „Nem vagyunk az erdőben" kiáltással alaposan neki­rontott a Rodostónak. A Színházi Hét egy előkelő barátja a minap fenn járt az excellenciás komponista dolgozószobájában. Ott látta Az Est­nek a Rodostó főpróbájáról írott bor­sos kritikáját kivágva harminc pél­dányban. — Mi ez? — kérdezte meglepet­ten a vendég. — „Nem vagyunk az erdőben", nagyon jó, — mondta mosolyogva a gróf, — nagyon jól mulattam, most ezeket a kivágott kritikákat elkül­döm a jóbarátaimnak, hadd mulas­sanak ők is. — Hát nem keserítette el a kri­tika a­ kegyelmet urat? — O dehogy, nagyon rokonszen­vezem Az Est-tel. Nézzen ide : ez a kotta egy tegnapi kis kompozícióm, a címe „Az Est Rodostó kritikája, szövegét irta a szerkesztőség, zené­jét szerzé gróf Zichy Géza". Megze­nésítettem a kritikát. Talán ezzel a kompozícióval meg lesz elégedve Az Est, ha a zenéjével nem is, legalább a szövegével. . . Odry Árpád csengelyűje­­i. A budapesti Nemzeti Színháznak népszerű Odry Árpádja évekkel ez­előtt a kassai közönségnek volt igen kedvelt tagja. Mindenekelőtt és min­denekfelett hölgyi körökben. Csinos földszinti házban lakott Odry Árpád ; a házban rajta kívül csak egy zord és öreg asszonyság lakott. Ez volt a ház tulajdonosa. Azután egy házaspár. Végül a ház­mestercsalád, mely állott apából, anyából és egy 16 esztendős leány­ból. Odry egy konyhából, szobából álló lakásnak volt a bérlője, amire a házmesterné takarított. Az egész házmestercsalád odáig volt Odryért ; az apa és anya azért, mert a művész volt az egyetlen lakó, aki mindig kapuzárás után tért haza és hozzá sűrűn kaptak potyajegyet a színházba, a tizenhatéves házmes­t­er-hercegnő pedig az utóbbi körül­mény folytán, mert hogy­­ halálosan szerelmes volt Odryba. És miben nyilvánulhat meg leg­inkább egy házmester-hercegnő sze­relme ? Ugyan mi másban, minthogy mindig ő nyit kaput annak, akit imád.

Next