Szocializmus, 1926 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-01 / 1. szám
XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1926 JANUÁR HÓ SZOCIALIZMUS SZOCIÁLDEMOKRATA FOLYÓIRAT SZERKESZTIK: VANCZÁK JÁNOS ÉS RÉVÉSZ MIHÁLY A huszonharmadik pártgyülés [Rm.] A legutóbbi pártgyülésünk óta lefolyt több mint másfél esztendőnek a szociáldemokrata mozgalomra való hatásával az e sorok után következő cikk foglalkozik részletesebben, annak a föltételezésével, hogy a párt országos gyűlésén résztvevő elvtársaink a pártvezetőség kimerítő, adatokkal teljes jelentését áttanulmányozták. E soroknak tehát korántsem lehet a céljuk az, hogy méltassák, kritizálják vagy akár csak elmondják az elmúlt hónapok történetét. Amint tavaly is tettük, azon iparkodunk, hogy az idei pártgyűlést is megpróbáljuk beállítani — ha mondhatjuk így: történelmi távlatba, nézve mindig a magyar munkásmozgalom áldozatos, megpróbáltatásos múltját és tekintve mindig az előttünk levő feladatok óriási tömegét. A tavalyi pártgyűlés karakterisztikonját abban láttuk, hogy attól várta mindenki a munkásmozgalomban való konszolidáció határozottabb tempóban történő megindulását. Ettől kellett várni, mert a megelőző pártgyűlés szinte az alakiságokkal volt elfoglalva , hiszen a borzalmas háborús világ és a magyar kormányzat gondoskodott arról, hogy Magyarország szervezkedett munkásai tíz esztendőn keresztül ne tarthassanak a demokrácia elveinek és a munkásmozgalom természetének megfelelő országos tanácskozást. A huszonkettedik pártgyűlés, most már megállapítható, csak részben felelt meg a feladatának. A tízesztendős, mondhatjuk így, interregnum sokkal erősebb hatású volt, a forradalmak hónapjai, az ellenforradalom vad garázdálkodása sokkal inkább megváltoztatták a munkásmozgalom arculatát, semhogy egy-két hónap előmunkálkodása, néhány napos tárgyalás kijelölhette volna a haladás egyenes útját, semhogy ne lettvolna kénytelen megállani a munkásmozgalom, hogy közbeeső, sürgősebbnek mutatkozó feladatokat intézzen el. De tart''"-ik a multesztendei pártgyűlésnek mégis annak a megállapitás......., hogy a megszokott kongresszusok sorából kiemelkedett, amint kiemelkedett az 1890-es, az első országos, pártalakító kongresszus, amint kiemelkedett az 1903-as, amely hosszú esztendőkre érvényes és még ma nap is hatályos marxista programot adott, amint emlékezetes az 1904-es, amely rászorította a munkásmozgalmat a Népszava-nevilap megteremtésére vagy az 1908-as, amely a párt alkotmányát reformálta az ország politikai helyzete, általában a viszonyok szabta módon. Az úgynevezhető nagy pártgyűlések sorozatához hozzákapcsolódhatik a tavalyi pártgyűlés, mert, bár szépséghibái bizony fölösen voltak, megteremtette, szinte a tizenkettedik órában, a párt községi programját, amelynek alapján Budapesten és sok vidéki városban és községben derekas munka folyik és mert megkezdette az előmunkálatait a párt alkotmánya revíziójának, az új pártszervezeti szabályzat megteremtésének. Az 1924-es pártgyűlés az elfogadott 29. számú indítvánnyal utasította a pártvezetőséget, hogy a pártszervezeti szabályzat megfelelő, korszerű reformját készítse elő és a következő párt.