Szózat, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)

1925-09-01 / 195. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal ( VI. ker., Rózsa­ utca 111. szám Podmaniczky-u. sarok) Telefon: Szerkesztőség József 63—52, J. 64—46, kiadóhivatal: J. 63-51 Reklamáció: J. 63 - 51 Hírdetés J. 139—48. Fiókkiadóhivatal: IV. Városháza u. 10. Telefon: 77-84. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: ■’Z BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE vfe, ZOOO teli Előfizetési árak: egy hónapra 40.000 korona, negyed­­évre 120.900 korona. — Külföldre az előfizetési ár kétszeresét számítjuk. — Egyes szám ára hétköznap 2000 korona. — Vasárnapi szám ára 3000 korona,.­ VII. évfolyam Budapest, 1925 szeptember 1. kedd 195. szám Cegléd (Zs. E.) Annak a nagy, átértéke­lési folyamatnak, melyet az új ke­resztény nemzeti politika vezetett be, egyik legörvendetesebb és lel­­ket üdítőbb eredménye, hogy egy­másután új kulturális gócpontok támadnak az országban az eddig elhanyagolt és tespedő városok-­­­ban. Ebben az eredményben vaj­­mi kevés része van a hivatalos po­litikának, mely hangoztatja ugyan az agrárizmust és a kultu­rális decentralizációt, de nem­ úgyszólván semmit sem tett idáig ebben az irányban. Annál szebb eredményeket mutat ki már eddig is a vidéki szép magyar városok keresztény és fajvédő ébredése. Majdnem semmi, vagy éppen semmi központi és hivatalos tá­mogatás mel­let­t a magyar vidéki városok kerészi­ny lakossága a maga erejéből, maga kezdemé­nyező­ből, a ■­iga tervei szerint és egyre fak­adó eredménnyel építget meg ; új nemzeti kultú­rának bástya . Budapest alig figyel erre a fejlődésre s jóindulat és segítség helyett inkább ellen­szenvvel nézi gyökeres magyar városaink e kiemelkedését az Al­föld Jerevényéből és a Dunántúl dóm­­i­­ közül. Cegléd város elől jár ebben az önálló kulturális építkezésben, a tea napi napon egyszerre három ponton mutatta meg a maga ere­jét és fejlődésképességét. A „Falu”­­szövetség gyönyörű gazdasági ki­állítást rendezett Cegléd város ki­tűnő vezetőségének és lelkes lakos­ságának közreműködésével: az ipartestület egy kultúrház alap­kövét rakta le, melyet maguk a ceglédi iparosok minden külső tá­mogatás nélkül építenek fel ak­ként, hogy minden iparos a maga munkáját és a maga műhelyéből kikerült értékeket adja oda és vé­gül a MOVE országos sportverse­nyének keretében felavatták az or­szágnak egyik legszebb és legna­gyobb jövőjű sportpályáját, mely ugyancsak pár kitűnő lelkes és fá­radhatatlan ember kezdeményezé­séből Cegléd lakossága a maga erejével épített meg. Kérdezzük azoktól, akik­­ki­csin­ylően és rosszindulatúan kísé­rik városok, intézmények és poli­tikai csoportok elzárkózását a zsi­dóságtól, váljon a régi eredmény­­nyel annyit dicsekvő liberális korszakban hol produkál egy-egy vidéki város ilyen eredményeket és mikor emeltek annyi új intéz­ményt a múltban, mint ezekben a szomorú és nehéz napokban, ho­lott akkor az ország egész volt és a magyar középosztály még nem romlott le anyagilag. Miért nem építettek az iparosok Cegléden a régi liberális világban ilyen meg­hatóan önálló és öntudatos mó­don, a maguk szép mozgalma ered­ményeként kulturházat és miért­­ nem karolta fel a liberális kor­szakban Cegléd városa a nemzeti éjje­rdzést és miért nem volt már akko­­r „Falu“-szövetség, amely a falu érdekeit, a falu szellemét, a falu szempontjait igyekezett vol­na érvényre juttatni az ország minden pontján. Akadályozzuk a termelőmun­kát, — mondják. — A zsidók ki­­kapcsolásá­val megbénult az or­szág gazdasági élete, hangoztat­ják minduntalan, holott senki sem akarja a zsidókat a munkából ki­kapcsolni, ellenkezőleg bekapcsol­ni szer­etné őket, mert a mi meg­győződésünk szerint igazi terme­lőmunkát vajmi kevés zsidó foly­tat. A zsidóságot csak vissza akar­juk szorítani a hatalom polcairól, addig az őket megillető pontig, de törekvése városoknak, politikai pártoknak, társadalmi egyesüle­teknek és nemzeti mozgalmaknak, amint Cegléd városa mutatja, sehol sem árt az igazi termelő munkának, ellenkezőleg, használ. Amit Cegléd városa tegnap az országnak bemutatott, az nem­csak bátor és eredményes kezde­ményezés, mert az másr folyama­tosan haladó termelő és építő munka, építése a lelkeknek, kiépí­tése az erős magyar fizikumnak és kiépítése olyan megújhodott magyar nemzetnek, melyet már nem lehet majd megállítani a diadalmas kibontakozás és dia­dalmas előretörés útján. Cegléd­ város hagyományosan hatalmas, hazafias lendületét és gyökeres­ magyarságát, f­öld sze­re­tetét, me­lyet Magyarország kormányzója is annyira kiemelt és céltudatos társadalomszervező munkáját örömmel és büszkeséggel figyeli az a keresztény Budapest, mely nem azt vallja, hogy Budapest a budapestieké, hanem azt, hogy, Budapest az országé. Ez a, Buda­pest testvéri jobbját nyújtja Ceg­lédnek és segítséget vár tőle a­ másik Budapest, ellen. I A MOVE ceglédi országos bajnoki viadala legnagyszerűbb eseménye a magyar sportnak A kormányzó személyes jelenlétével emelte az ünnepség fényét — Eger kapta a bronz­szobrot, Cegléd az örökös vándordíját Két nap a MOVE versenypályáján Cegléd, aug. 30. (A Szózat kiküldött tudósítójától) Cegléd talán semmivel sem doku­mentálhatta volna jobban magyar­ságát és kereszténységét, mint azz­­al, hogy huszonöt holdas terül éket, bocsátott a sportkultúra fejlesztés céljából a MOVE Ceglédi Sport Egylet céljaira. A MCSE telepe, mely legnagyobb sportelepe az or­szágnak s mindenesetre a­­legjobb vidéki sportpálya, ott terül el a vasúttól balra, mintegy 15 percnyi­re a városhoz. Magát a sporttelepet hatalmas kerítés veszi körül, a kor­csolya- és tenniszpálya stb. pedig most vannak kiépülőben. A ceglédi MOVE különben maga is jelentős tényezője a magyar sportéletnek, különösen azóta, mióta fejlődési le­hetőségei megvannak. Vezetője dr. Raffay Géza, aki nem kímél időt s fáradságot, hogy minél előbbre len­dítse működésével a magyar spor­tot. A MOVE országos vezetősége méltányolva Cegléd nemes áldozat­­készségét, úgy döntött, hogy a MOVE országos atlétikai­­bajnoki viadalát, kapcsolatosan a „Falu“­­szövetség centennáris kiállításával, Cegléden rendezi meg. Vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzet­­gyűlési képviselő, a MOVE orszá­gos elnöke már szombaton Ceglédre érkezett s végigkísérte a kétnapos verseny egész­­ lefolyását. Az atlétikai viadal már szomba­ton délután megkezdődött a MOVE OSE sporttelepén, Tatár István szövetségi versenybíró és vitéz Jó­nás Károly dr. versenytitkár ren­dezésével. Délután atlétikai szá­mok peregtek le, de a bajn­oki via­dal főbb számai vasárnapra ma­radtak. A vasárnapi­ MOVE orszá­­gos verseny azután az ország egyik legnagyszerűbb sportesem­ényévé vált. Megérkezik a kormányzó A MOVE-sporttelep ünnepélyes felavatása vasárnap délután folyt le. A feldíszített tribünt és a sport­telepet az érdeklődő közönség zsú­folásig megtöltötte. Az ünnepély­nek legnagyobb jelentőséget az adott, hogy jelenlétével megtisz­telte a MOVE-t Horthy Miklós kormányzó is kíséretével együtt. Az érkező államfőt a bejáratnál vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre dr. országos elnök és Raffay Géza dr., a MOVE helyi elnöke fogadták és üdvözölték. A sportpályán, mikor a kormányzó belépett, hangos él­jenzésben robbant ki a közönség lelkes szeretete. Az államfő és kí­sérete elfoglalta a számára fenntar­­tott díszhelyet s utána megkezdő­dött az atléták, tornászok és leven­ték és cserkészek díszes felvonu­lása. Festői felvonulás A felvonulás festőjén gyönyörű képet mutatott. A székasffellárvárd katonnazene­kar pattogó ütemei mel­lett vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre országos elnökkel az élén ha­talmas menet indult meg. A sort cserkészcsapat nyitotta meg zászló alatt, azután a különböző dresszer Move-egye­sületek, atléták, férfi- és hölgytornászok, leventecsapatok kö­vetkeztek. Általános, kedves megle­petést keltett Rudnyánszky Ferenc­nek, a lovas leventecsapa­t vezető­jének bájos kisleánya, aki lóháton jelent meg az atlétáik között. A hossz­­snú sor a kormányzói emelvény fe­lé kígyód­zott. A föld valósággal re­megett a 250 atléta lábdobbaná­sa alatt. Az emelvény előtt vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre előrelépett s háta mögött a Move-gárda oszlo­pokba fejlődött. Mikor a sorakozás megtörtént, vitéz d­r. Bajcsy-Zsi­­linszky Endre a Kormányzó elé lé­pett és a következő beszédet mon­dotta : Vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre beszéde — Főméltóságú Kormányzó Úr! A MOVE imént felvonult atlétái, tornász-, cserkész- és levente-csa­patai nevében alattvalói hódolat­tal üdvözlöm­ Főméltóságodat a MOVE sportversenyén. Üdvözlöm Főméltósá­g­odban nemcsak Ma­gyarország és a MOVE örökös díszelnökét, hanem az otrantói hőst is, kinek történelmi szerepe már a nagy háború vér­zivatarában kezdődött, s akinek férfiúi példa­adása már akkor megihlette har­cos sziveinket. Mi, akik itt az imént, kettős rendekben elvonul­tunk s ezenkívül ezren és ezren, olyan sportágak művelői, amelyek e versenyben nem szerepelhetnek s általában mindazok, akiket a MOVE különböző alakulataiban tömörít magában, egységes aka­rattal törülik kitűzött célunk felé: visszaadni a sportot minden, testi és lelki értékeivel és hatalmával annak, akit az ebben az országban egyedül illethet meg, a magyar fajnak s beállítani a­ sportot, meg­tisztítván a­ beléragadt idegen üzleties szellemtől, a legélesebben körvonalazott nemzeti célok szol­gálatába. A sport az egész világon, ahol öntudatos és magukban, bízó népek laknak, legnemzetibb része a nemzeti életnek. Mi sem akarunk mást és többet a sporttal és a sportban, mint Európa művelt nemzetei, de annyit mi is akarunk. — A sportéletben azokat neve­zik bajnokoknak, akik bizonyos meghatározott feltételű versenye­ken győzelmet arattak, elsők vol­tak. Mi valamennyien, a MOVE minden tagja, bajnokoknak érez­zük és tudjuk magunkat, a nem­zeti eszme és az eljövendő diadal­mas Magyarország bajnokainak. — A politikába nem ártjuk ma­gunkat, de ha belső vagy külső ellenség próbálná bontogatni az új nemzeti Magyarországnak ama alapköveit, amelyeket Fő­méltóságod rakott le, akkor Fő­­méltóságod egyetlen intésére so­rakozni furatok és ott leszünk va­lamennyien a gáton, fegyverek hijján felemeli ökleinkkel. Magyarország kormányzójának életére és művére: háromszoros „Huj, huj, hajrá!“-t. Zsilinszky Endre dr. utolsó sza­vait lelkesen ismételte meg há­romszor a felvonult atléta-, cser­kész- és levente-csapat. Az üdvözlés után a kormányzó intézett beszédet a kivonult ver­senyzőkhöz. A Kormányzó beszéde — Régen — mondotta — amidőn­­ az el­németesítés veszélyével szem­ben a magyar nyelv jogaiért kel­­­­lett küzdeni, szálló igévé vált, s hogy, nyelvében él a nemzet. Ak-­­ itr ez a mondás biztatott harcra, de ma már, amidőn erről az oldal­ról nem fenyeget veszély, rájöt­tünk arra, hogy a nemzet életének és boldogulásának messzebbmenő

Next