Szózat, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal ( VI. ker., Rózsa utca 111. szám Podmaniczky-u. sarok) Telefon: Szerkesztőség József 63—52, J. 64—46, kiadóhivatal: J. 63-51 Reklamáció: J. 63 - 51 Hírdetés J. 139—48. Fiókkiadóhivatal: IV. Városháza u. 10. Telefon: 77-84. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: ■’Z BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE vfe, ZOOO teli Előfizetési árak: egy hónapra 40.000 korona, negyedévre 120.900 korona. — Külföldre az előfizetési ár kétszeresét számítjuk. — Egyes szám ára hétköznap 2000 korona. — Vasárnapi szám ára 3000 korona,. VII. évfolyam Budapest, 1925 szeptember 1. kedd 195. szám Cegléd (Zs. E.) Annak a nagy, átértékelési folyamatnak, melyet az új keresztény nemzeti politika vezetett be, egyik legörvendetesebb és lelket üdítőbb eredménye, hogy egymásután új kulturális gócpontok támadnak az országban az eddig elhanyagolt és tespedő városok-ban. Ebben az eredményben vajmi kevés része van a hivatalos politikának, mely hangoztatja ugyan az agrárizmust és a kulturális decentralizációt, de nem úgyszólván semmit sem tett idáig ebben az irányban. Annál szebb eredményeket mutat ki már eddig is a vidéki szép magyar városok keresztény és fajvédő ébredése. Majdnem semmi, vagy éppen semmi központi és hivatalos támogatás mellett a magyar vidéki városok kerésziny lakossága a maga erejéből, maga kezdeményezőből, a ■iga tervei szerint és egyre fakadó eredménnyel építget meg ; új nemzeti kultúrának bástya . Budapest alig figyel erre a fejlődésre s jóindulat és segítség helyett inkább ellenszenvvel nézi gyökeres magyar városaink e kiemelkedését az Alföld Jerevényéből és a Dunántúl dómi közül. Cegléd város elől jár ebben az önálló kulturális építkezésben, a tea napi napon egyszerre három ponton mutatta meg a maga erejét és fejlődésképességét. A „Falu”szövetség gyönyörű gazdasági kiállítást rendezett Cegléd város kitűnő vezetőségének és lelkes lakosságának közreműködésével: az ipartestület egy kultúrház alapkövét rakta le, melyet maguk a ceglédi iparosok minden külső támogatás nélkül építenek fel akként, hogy minden iparos a maga munkáját és a maga műhelyéből kikerült értékeket adja oda és végül a MOVE országos sportversenyének keretében felavatták az országnak egyik legszebb és legnagyobb jövőjű sportpályáját, mely ugyancsak pár kitűnő lelkes és fáradhatatlan ember kezdeményezéséből Cegléd lakossága a maga erejével épített meg. Kérdezzük azoktól, akikkicsinylően és rosszindulatúan kísérik városok, intézmények és politikai csoportok elzárkózását a zsidóságtól, váljon a régi eredménynyel annyit dicsekvő liberális korszakban hol produkál egy-egy vidéki város ilyen eredményeket és mikor emeltek annyi új intézményt a múltban, mint ezekben a szomorú és nehéz napokban, holott akkor az ország egész volt és a magyar középosztály még nem romlott le anyagilag. Miért nem építettek az iparosok Cegléden a régi liberális világban ilyen meghatóan önálló és öntudatos módon, a maguk szép mozgalma eredményeként kulturházat és miért nem karolta fel a liberális korszakban Cegléd városa a nemzeti éjjerdzést és miért nem volt már akkor „Falu“-szövetség, amely a falu érdekeit, a falu szellemét, a falu szempontjait igyekezett volna érvényre juttatni az ország minden pontján. Akadályozzuk a termelőmunkát, — mondják. — A zsidók kikapcsolásával megbénult az ország gazdasági élete, hangoztatják minduntalan, holott senki sem akarja a zsidókat a munkából kikapcsolni, ellenkezőleg bekapcsolni szeretné őket, mert a mi meggyőződésünk szerint igazi termelőmunkát vajmi kevés zsidó folytat. A zsidóságot csak vissza akarjuk szorítani a hatalom polcairól, addig az őket megillető pontig, de törekvése városoknak, politikai pártoknak, társadalmi egyesületeknek és nemzeti mozgalmaknak, amint Cegléd városa mutatja, sehol sem árt az igazi termelő munkának, ellenkezőleg, használ. Amit Cegléd városa tegnap az országnak bemutatott, az nemcsak bátor és eredményes kezdeményezés, mert az másr folyamatosan haladó termelő és építő munka, építése a lelkeknek, kiépítése az erős magyar fizikumnak és kiépítése olyan megújhodott magyar nemzetnek, melyet már nem lehet majd megállítani a diadalmas kibontakozás és diadalmas előretörés útján. Cegléd város hagyományosan hatalmas, hazafias lendületét és gyökeres magyarságát, föld szeretetét, melyet Magyarország kormányzója is annyira kiemelt és céltudatos társadalomszervező munkáját örömmel és büszkeséggel figyeli az a keresztény Budapest, mely nem azt vallja, hogy Budapest a budapestieké, hanem azt, hogy, Budapest az országé. Ez a, Budapest testvéri jobbját nyújtja Ceglédnek és segítséget vár tőle a másik Budapest, ellen. I A MOVE ceglédi országos bajnoki viadala legnagyszerűbb eseménye a magyar sportnak A kormányzó személyes jelenlétével emelte az ünnepség fényét — Eger kapta a bronzszobrot, Cegléd az örökös vándordíját Két nap a MOVE versenypályáján Cegléd, aug. 30. (A Szózat kiküldött tudósítójától) Cegléd talán semmivel sem dokumentálhatta volna jobban magyarságát és kereszténységét, mint azzal, hogy huszonöt holdas terül éket, bocsátott a sportkultúra fejlesztés céljából a MOVE Ceglédi Sport Egylet céljaira. A MCSE telepe, mely legnagyobb sportelepe az országnak s mindenesetre alegjobb vidéki sportpálya, ott terül el a vasúttól balra, mintegy 15 percnyire a városhoz. Magát a sporttelepet hatalmas kerítés veszi körül, a korcsolya- és tenniszpálya stb. pedig most vannak kiépülőben. A ceglédi MOVE különben maga is jelentős tényezője a magyar sportéletnek, különösen azóta, mióta fejlődési lehetőségei megvannak. Vezetője dr. Raffay Géza, aki nem kímél időt s fáradságot, hogy minél előbbre lendítse működésével a magyar sportot. A MOVE országos vezetősége méltányolva Cegléd nemes áldozatkészségét, úgy döntött, hogy a MOVE országos atlétikaibajnoki viadalát, kapcsolatosan a „Falu“szövetség centennáris kiállításával, Cegléden rendezi meg. Vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő, a MOVE országos elnöke már szombaton Ceglédre érkezett s végigkísérte a kétnapos verseny egész lefolyását. Az atlétikai viadal már szombaton délután megkezdődött a MOVE OSE sporttelepén, Tatár István szövetségi versenybíró és vitéz Jónás Károly dr. versenytitkár rendezésével. Délután atlétikai számok peregtek le, de a bajnoki viadal főbb számai vasárnapra maradtak. A vasárnapi MOVE országos verseny azután az ország egyik legnagyszerűbb sporteseményévé vált. Megérkezik a kormányzó A MOVE-sporttelep ünnepélyes felavatása vasárnap délután folyt le. A feldíszített tribünt és a sporttelepet az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte. Az ünnepélynek legnagyobb jelentőséget az adott, hogy jelenlétével megtisztelte a MOVE-t Horthy Miklós kormányzó is kíséretével együtt. Az érkező államfőt a bejáratnál vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre dr. országos elnök és Raffay Géza dr., a MOVE helyi elnöke fogadták és üdvözölték. A sportpályán, mikor a kormányzó belépett, hangos éljenzésben robbant ki a közönség lelkes szeretete. Az államfő és kísérete elfoglalta a számára fenntartott díszhelyet s utána megkezdődött az atléták, tornászok és leventék és cserkészek díszes felvonulása. Festői felvonulás A felvonulás festőjén gyönyörű képet mutatott. A székasffellárvárd katonnazenekar pattogó ütemei mellett vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre országos elnökkel az élén hatalmas menet indult meg. A sort cserkészcsapat nyitotta meg zászló alatt, azután a különböző dresszer Move-egyesületek, atléták, férfi- és hölgytornászok, leventecsapatok következtek. Általános, kedves meglepetést keltett Rudnyánszky Ferencnek, a lovas leventecsapat vezetőjének bájos kisleánya, aki lóháton jelent meg az atlétáik között. A hosszsnú sor a kormányzói emelvény felé kígyódzott. A föld valósággal remegett a 250 atléta lábdobbanása alatt. Az emelvény előtt vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre előrelépett s háta mögött a Move-gárda oszlopokba fejlődött. Mikor a sorakozás megtörtént, vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre a Kormányzó elé lépett és a következő beszédet mondotta : Vitéz dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre beszéde — Főméltóságú Kormányzó Úr! A MOVE imént felvonult atlétái, tornász-, cserkész- és levente-csapatai nevében alattvalói hódolattal üdvözlöm Főméltóságodat a MOVE sportversenyén. Üdvözlöm Főméltóságodban nemcsak Magyarország és a MOVE örökös díszelnökét, hanem az otrantói hőst is, kinek történelmi szerepe már a nagy háború vérzivatarában kezdődött, s akinek férfiúi példaadása már akkor megihlette harcos sziveinket. Mi, akik itt az imént, kettős rendekben elvonultunk s ezenkívül ezren és ezren, olyan sportágak művelői, amelyek e versenyben nem szerepelhetnek s általában mindazok, akiket a MOVE különböző alakulataiban tömörít magában, egységes akarattal törülik kitűzött célunk felé: visszaadni a sportot minden, testi és lelki értékeivel és hatalmával annak, akit az ebben az országban egyedül illethet meg, a magyar fajnak s beállítani a sportot, megtisztítván a beléragadt idegen üzleties szellemtől, a legélesebben körvonalazott nemzeti célok szolgálatába. A sport az egész világon, ahol öntudatos és magukban, bízó népek laknak, legnemzetibb része a nemzeti életnek. Mi sem akarunk mást és többet a sporttal és a sportban, mint Európa művelt nemzetei, de annyit mi is akarunk. — A sportéletben azokat nevezik bajnokoknak, akik bizonyos meghatározott feltételű versenyeken győzelmet arattak, elsők voltak. Mi valamennyien, a MOVE minden tagja, bajnokoknak érezzük és tudjuk magunkat, a nemzeti eszme és az eljövendő diadalmas Magyarország bajnokainak. — A politikába nem ártjuk magunkat, de ha belső vagy külső ellenség próbálná bontogatni az új nemzeti Magyarországnak ama alapköveit, amelyeket Főméltóságod rakott le, akkor Főméltóságod egyetlen intésére sorakozni furatok és ott leszünk valamennyien a gáton, fegyverek hijján felemeli ökleinkkel. Magyarország kormányzójának életére és művére: háromszoros „Huj, huj, hajrá!“-t. Zsilinszky Endre dr. utolsó szavait lelkesen ismételte meg háromszor a felvonult atléta-, cserkész- és levente-csapat. Az üdvözlés után a kormányzó intézett beszédet a kivonult versenyzőkhöz. A Kormányzó beszéde — Régen — mondotta — amidőn az elnémetesítés veszélyével szemben a magyar nyelv jogaiért kellett küzdeni, szálló igévé vált, s hogy, nyelvében él a nemzet. Ak- itr ez a mondás biztatott harcra, de ma már, amidőn erről az oldalról nem fenyeget veszély, rájöttünk arra, hogy a nemzet életének és boldogulásának messzebbmenő