Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-09-16 / 74. szám

1783 évvel. A’ déli hunnok idővel, mindenestül a’ hinaiakkal olvadtak együvé ’s tán a’ régi Europa’ szerencséjére , de annál nagyobb veszteségére a’ Magyarnak, minél kevesebben dicsekhetnek ma már igazi Hongár eredetükkel.— Az éjszaki hunnok, 45 évvel bontakoztak után, csakugyan kiszoríttattak hajdani tanyáikból,’s kiszorittatásuk óta, miután előbb még a’ persák’ történetiben is hiresekké tevék magukat — vitéz fejedelmeik alatt újra ’s még jobban elhatalmasodva, 280 év telt el, midőn Európa’határit elérték, Kr. szül. után 374ben. Itt már tudjuk, hogy akkor, midőn a’vitéz hunnok’ árja a’ Tiszát mosta, milly lábon állott Europa ’s kivált a’ híres romai birodalom? Hanyatlásnak indult már ez, több tartománya az igát eleinte nyakáról lerázni ’s utóbb — nem újat ugyan, hanem csak a’ régi viselt igát — Roma’ nyakára emelgetni kezdés már ekkor a’ megromlott erkölcsű római császárság, keblebéli zudulatok ’s neki vadított európai népek ellen védé magát ’s csorbult birodalmát, midőn más felől Németországon keresztül az Alpesekig ’s Rajnáig tolulo v’ hunnok’ árja, melly az európai háborgó népek egyaránt végromlással ijesztő. Eddig ugyan még csak a’ keleti császárság’ tartományit hóditák meg a’ hunnok , de Attila alatt iszonyú erőre kapva, Pannónián keresztül már Galliába is mélyen benyomultak, melly időben Attila egyszersmind a’ chinaiakkal lépett szövetségre a’ megzaboláztatandó Seu-sen-ek ellen, kik roppant birodalmának keleti végeit háborgaták — ’s igy, közel Chinától a’ fekete tengerig, innen pedig egészen Galliáig, részint elfoglalt tartományai, részint adófizető ’s rendbeszedett népei valónak Attilának. Illy iszonyú birodalom’ nőtten növését, annyival inkább igazgatását, kül’sbel nemzeti erő ’s nagy tulajdonokkal biró kormány nélkül, gondolni csupa képtelenség! Illy magasról szállva magyar ivadéka, száll, száll, mig sastollát szálig nem vedleszti — ’s akkor aztán pihen — Az Attilával egy időben élt utálatos III. Valentinián római császár’ uralkodása megromlott ’s alattvalóitól is gyűlölt vala; katonái többnyire idegen ’s bérleti szolgákból álltának , kik a’ hajdani hires légióknak koránsem haláltevő unokáji (Valentinián szerint) hanem — kivált hazafias vitézségre nézve — csak árnyékai voltak; illyen körülmények közt, Attila’ hódításait feltartóztatni lehetlen vala. Köz óhajtása volt ugyan Rómának, a' többi európai népek közt leghatalmasbb a műveltebb huni nemzettel — bármi föltételek alatt is— inkább szövetségre lépni, mintsem vagy az igából kitört európai vad népekkel cserélni fel uraságát, vagy a’ mi szintúgy bizonyos volt, Attila’ rémitő hadaitól erőhatalommal érvénybe sodortatni. A’ jótékony béke, Valentinián’ testvérhugának, Honoriának, Attilával leendő egybekelése által vala létre hozatandó; de, mivel Honoriával együtt a’nyugati birodalomnak csak fele lett volna menyasszonyi járandóság, ámbár Honoria jeggylírót is külde már Attilának, Valentinián megtagadta tőle húgát ’s következő rejtvényes írásban adá azt tudtára Attilának „HONORIAM ACCORAD OMNE CEDAM HONFIAT HABEVESED ROMAM VRAM AGAT MENTI ATILLA LEGIO NECEM ESTI RATA VALENTINIANVS III." azaz: Honoriam ac cor ad omne cedam Honi! fiat habevesed Romám uram. Agat menti Atilla, légio necem est fediti irata Valentinianus III. Vagy: Honoriám akkor adom neked — dm Honfiát (általa) ha beveszed Romám ura magát menti. Atilla leg (légy) jó nekem. Ezt iratá Valentinianus III. ilyen levél ada okot Attilának, hogy, mielőtt utolsó csapást ejtene a’ római birodalmon, ő is hasonlóul ’s némelly szavaiban még élesebb iróniával feleljen ’s ollyakat is jókor tudtára adjon Valentiniánnak, miket—ha hallgat — kikerülhet vala. Attila’ leveléről emlékezik ugyan a’ „ Magyar régiségek “ könyve, de mivel belőle Valentiniáné egészen, sőt Attiláénak is eleje kimaradt, ezen hiányok miatt homályos az, mi vihette az egyeneslelkü Attilát arra, hogy illy olaszos keveréket adasson be Valentiniánnak hunn-pohárból?! Mint válasz azonban érthetőbbé válik Attila’ levele HONGARTATARMAGAM1SVELOCSACARMAVERECEDESLEGIENROMAATESTVEREHONORIAESVRGET1NTENECABERESIDESVITESIDESTAMAR1A1TFELCELACASTAN1VELAEDED1VT1VSESTORVENSHAERENTIROMAESTATILLA. “ azaz : Hongartat arma gamis velox ac arma , vere (v. verae , cedes legi, en Roma, at est vere Honoriae , sürget inte, necabere, sides, vites, idest amari ait fel cela casta nivelaede diutius esto ruens haerenti Romáé statilla. Vagy:* Hongár, Tatár, magam is velők, ’* akár ma verekedés legyen (legyen) , Roma a* testvéré Honoriáé, sürget, intenek a béresid és vitézid, ezt a’ Marjait fel kell kellj akasztani veled edjüs, jus és törvén sherént (szerinti irom ezt Atilla. A’ diákozatnak magyarosítással egybefüggő leghelyesebb szószegdelésiben ’s magyarra forditásában a’ história’s régi írásmód legjobb útmutató; — a’Marjai vagy Marianus, Marius rokonságabeli volt, ‘s vagy a’ rejtvényes levéllel Attilához küldött követek közül egyik (kit Priscus jobban megnézhetett volna , kivált ha akkor is merte kisérgetni, szokása szerint, az Attila elibe járuló követeket) vagy hihetőbben ama’ minister volt, ki nem különb tanácsokat ada Valentiniánnak, mint Arcadius és Ilononorius nyomorú császároknak Rufinus és Stilico szépnevű ministerek.