Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-09 / 3. szám

11 a’ főiskolának Pápán mostani helyzetét nem leghálásb szívvel adván elő, ’s annak Komáromban leendő jobb­létét egész költői elragadtatással rajzolván , csakhogy a’ főiskolát Pápáról, százados helyéről, kimozdíthas­sa , a’ mozdító okok’ hi­ányában fűhöz fához kapkodva még a’ Veszprémtől Pápáig vivő útra is kárhozatot kiált, ’s annak igazolására felhatalmazottnak vélé ma­gát, az én ezelőtt 16 évvel történt szerencsétlensé­gemnek akkor is messziterjedt hírét most ujolag emlé­kezetbe hozni. — Marad­t a’ főiskola Pápán, vagy onnét elmozdul? hol fog az jobban virágozhatni? hol lesz az ifjúságnak czélirányosb neveltetése ? mind ezek még most olly titkok, mellyekbe emberi ész tökélete­sen nem láthat; hogy még is azon történt szerencsét­lenségem a’szavazók’s mások közzt il is valakit eddigi véleményével ellenkezőre ne indítson ,’s engem is idő­vel valaki e’beli hallgatásomért ne vádoljon, e’ fontos tárgyban, mellyrőli vitatkozásba semmi valótlannak csúszni nem kellene, Édes Albert’ jegyzékét igy iga­zítom , hogy azon szerencsétlenség nem a’ városlődi parton , nem is az út’ hibája miatt történt, hanem , — a’ bővebb felvilágosítás ide nem tartozván, — történt kocsisunk’ hibája ’s egy útitársunknak kissé vastag tréfája miatt, Veszprémhez igen közel , olly jó ’s egye­nes után, mellyhez hasonlót a’ tiszamellékieknek is egész honban kívánok. Ez eset ugyan nekem sok fáj­dalomba ’s mintegy száz forintomba került; de csupán ezért a’ főiskolának százados helyéről elmozdittatását szükségesnek épen nem látom, annyival inkább, mert a’ Pápától Veszprémig vivő út olly járt és jó út, hogy ha ezen egy szerencsétlen eset miatt vészharangot kellene kongatni a’ pápai iskola fölött, úgy a’ tengert, Balatont, minden folyóvizet kiszárítani, sőt nyug­ágyainkat is hamuvá kellene égetni, mert hány találta már halálát mindazokban?—Láczai Szabó Zsigmond ur is nem Pápáról, hanem Veszprémből heti vásárról ment akkor, mikor sírját a’ Balaton’ jege alatt lelé, íme, mennyi hiba csak a’jegyzékekben ! több van pe­dig a’ szózatban; de azokat más igazítsa meg. — Ez igazítás után akaratom ellen is kell egy két szót mondanom a’ főiskola’jelen ’s jövendő ügyéről is. Egy két szót, mondom , mert hogy Édes úr’ szavait használjam, bármi érzés legyen szivében ’s felfogás fe­jében akárkinek , még is nehéz tisztán végig látnia egy főiskola’jövendőjén, ’s már csak ezért is különösnek látszhatik annak jövendő helye’ elhatározását az olly igen különböző érzésű’s felfogású egyházak’szavazata alá bocsátani, annyival inkább , mert, hogy a’ főiskola’ jólétére több egyház csekély vagy semmi befolyással sem bírván, szavazatjok mégis a’ sikeresb és munká­­sabb befolyásunkéval, és az egyházkerület’s egyház­vidékek’ igazgatóiéval is egyenlő értéküeknek tekin­tessek , ezt nehezen helyezhetni az igazság’ sorába. — V­alóban nem kevés meggondolást érdemel: a’ pápai egy­házat, mellynek keblében a’ reformatiotól fogv­a mind ez ideig hű ápoltatást talált a’ főiskola — azon mértékben , mellyben azt a’, vallási üldözések’ viharai engedék , — most, midőn az e’ derültebb időben nagyobb virágzás­nak indult, ’s annak régibb ellenei is részint elporlot­­tak , részint józanabb gondolatokra simultak, megfosz­tani azon ürömtül, hogy a’ sok küzdés közt ápolgatott ’s fölnevelt iskolát, majd mint saját szülöttjét, melly­­ről nagyobb gondoskodását csak akkor vette­ le , mi­kor ezt az egyházkerület magáévá fogadta, keblében tovább is megtarthassa. — Hisz csak a’ mostani, nagy részben nemes telken fekvő, több lakszobával, jeles hallgatóteremmel , faesterileg készített ’s földalatti csa­tornával ellátott árnyékszékekkel bíró pápai collegium is, melly mellett pedig a’további építésre is elég hely van, sokkal nagyobb ’s czélirányosb lenne, mint a’komáromi, ha ez egy emelettel toldatnék is, és ha a’ super­­intendentia a’ pápai mostani épületet elhagyja, nem nyer annyi értékűt a’ komáromival. — Mi az ifjúság’ élelmezését illeti, Pápán is vannak már jeles alapítvá­nyok a’ jobb tanuló ifjak’segedelmezésire, mellyek a’ jóltevő keblek’ naponkénti melegülésével mindig sza­porodnak , mam­a pedig Komáromban sem hulland ég­ből az ifjúság’ számára; hogy pedig az élelmezés és szállásozás nagyobb ’s kényesebb­ népű városban ol­csóbb legyen, mint kisebb ’s több közrendű lakossal biró városban , ezt csak a’ tapasztalatlan gondolja. — Az elfogulatlan helyismerő ’s az ifjúi természetet figyelem­mel kisérő minden álokoskodás’ ellenére is tudja , hogy a’ tanuló ifjúság nagyobb kisértésnek lesz kitéve er­kölcsére nézve Komáromban, mint Pápán; hallhatja te­hát több ifjúnak ezen fohászát: Atyáink! ne vigyetek minket kísértetbe! — Mit mások, ’s Édes Albert úr is, az ifjúságnak Komáromban leendő nagyobb művelődhe­­téséről emlegetnek, arra igen röviden csak azt mondom, hogy a’ művelődés’ magva a’természet’urától van em­berbe hintve, melly a’jól ápoló, a’szabad nevelést a’ zabolátlan neveléstől megkülönböztetni tudó nevelők’ felügyelése alatt egy csendes és szelíd természetű ’s kies fekvésű városban , miilyen Pápa , ’s több főis­koláink’ helye is , szebb ’s érettebb gyümölcsöt terem, mint a’ zajos nagy kereskedéssel ’s folyókkal ellátott városban ; mert különben Édes Albert’ okoskodásából az következnék , hogy a’ sokféle erőműveket, mederkot­­rókat látott matrózok , hajóvontatók, bérkocsisok mű­veltebbek, mint az eféléket nem látott, hanem ollya­­noktól távolabb fekvő helyeken a’ tisztes tudományok' tanulásában nevelt ifjak. „Ingenuas didicisse fideliter artes , emollit mores , nec sinit esse feros.“ Azonban ha az Édes’ kifejezéseként szívható együgyüségben élő falusi mesterek ’s papok , kik ifjaink közzl is ezután is legtöbben lesznek, czölöpverőkről ’s mederkotrókról sz­­épen semmi ismerettel nem bírnának is, a­mi ugyan az egész haza’beutazására elég alkalommal biró református tanulókra nézve majd lehetetlen : — csak a’ szent hivatalokra tartozó dolgokat ismerjék ’s értsék, körükben eléggé müveltek lesznek’s tiszteletre mél­tók. „Non possumus omnia omnes.“ — Többet nem írok sem most, sem­ ezután; ennyit is csak azért irtam­, mert a’ felebb megjegyzett hibás közlés által írásra magamat felszólittatva érzem. Egyébiránt sokan tud­ják, hogy Édes urnak kissé epés Szózata mi kutfából eredt, — rólam is tudják, kik gondolkozásom’ mód­ját’s körülményimet ismerik, hogy én csak a’ közjóra ’s maradékra­­ tekintetből irtam­. Csík Péter, k­isfratiilai n­aptemb­erek’ ismerte­­téseirl* Néhány hét előtt egy a’.Századunkban Radnay Tivadar aláírással közlött czikk, Vach­ot Imrét s az Athenaeum’ szerkesztőségét gúnyosan, véleményem szerint aljas, kicsapongással illeté. Vachot Imre, meg nem foghatom miért? ezen czikk’ szerzőjének engem gyanított. Én hivatkozva a’múlt évi Társalkodók’ vala­melyikében nyilványitott elvemre , bizonyossá tevém, hogy pastruilleirásokra vagy névtelen embertelenkedésre sem időm sem becsületem veszteni nem való ; ’s annál­­fogva ama’ czikkely’ keletkezéséről is mit sem tudtam. Azonban ő később egy hírlapi czikkben , igen mél­tatlanul és botrányos kíméletlenséggel rám vonatko­

Next