Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-23 / 7. szám

A’ lőcsei lyceim’ elöljáráinak a’ főfelügyelöla«* Intézett nyilatkozatai a’ keblekben fejlődő pánszláv Ismus’ vádja aluli fölmentetésökre. Méltóságos Gróf ’s a’ t. Városunkban keblezett főiskolánk’ tanitóji, hivatalos kötelességükhöz képest, élénkbe terjeszték Méltóságodnak azon kegyes levelét, mellyet a’ m. évi Társaik.’ 92dik számában megjelent czikk’ folytában hozzájok intézni méltóztatott. Valamint pedig egyrészrül épen nem csodálkozhatunk, hogy az említett czikk Mgod’ figyelmét magára vonta, úgy másrészrül el nem titkolhatjuk azon való megbotránykozásunkat, miszerint azon czikk’ írója , — ha igaz mit a’közhír felőle mond , hogy t.i. maga is felekezetünk’ egyik iskolájában tanító,—jobbnak nem látta a’ lőcsei szláv tanulók’ iparán támadt aggodalmát inkább egyházunk’ főnöke előtt felfedezni, mintsem olly hazában, hol egyházi’s iskolai intézetink különben is többféle rágalomnak ’s ellenségeskedésnek vannak kitéve, intézetünket, főkép pedig annak bokros érdemei, nagy kiterjedésű tudóssága ’s közhasznú ’s nagyhatású munkássága miatt köztiszteletben álló tagját, Hlavacsek Mihály professor urat, a’ közhirlapokban gúny’ ’s gyülölség’ tárgyaúl kitűzni. — De ezek akármint legyenek, Mgodnak a’beli nézetében, hogy a’ hazai nyelv’ gyarapodását minden törvényes eszközzel előmozdítani ’s minden ezzel ellenkező törekvésnek legkisebb gyanúját is eltávoztatni, hazafiúi szent kötelesség, mellynek teljesítése különösen a’ Protestantismus’ érdekében áll, magunk’ részérül is tökéletesen osztozván , a’ dolgot olly fontosnak láttuk, hogy a’ czikk’írója által személyében különösen megtámadtatok Hlavacsek Mihály professor urat, aziránt adandó körülményes nyilatkozásra szólítottuk föl. — Ebből Mgod bővebben átlátni méltóztatik, hogy a’ Hlavacsek professor úr ellen támasztott vád alaptalan, nevezetesen pedig, hogy a’ „Gurenka“ czímű gyűjteményt illetőleg azon kifejezések, miken a’ Társalkodó’ czikkjének álnevű írója , leginkább megbotránykozott , többnyire olly dolgozatokban fordulnak elő, miket a’ szerkesztő ’s a’ kiadók, Hlavacsek professor urnak legkisebb befolyása nélkül, már a’ nyomatás alatt vettek föl. — Mi pedig lyceumunkban a’ tót nyelv’ művelését illeti, Mgod magas álláspontjáról bölcsen átlátni méltóztatik , hogy valameddig hazánkban olly protestáns községek fognak létezni, mellyeknek tót lelkipásztorokra ’s iskolai tanítókra elkerülhetlen szükségük lesz , mindaddig főiskoláink kényszerítve látandják magokat arra, hogy azon ifjakkal, kik olly lelkészi vagy tanítói hivatalokra készülnek, a’ tót nyelvet is műveltessék, mi különösen a’ lőcsei lyceumra nézve annyival kevésbbé elkerülhető, mivel az itt tanuló ifjúság’ igen nagy része, Liptó , Árva, Turócz , Zólyom , és Gömör-vmegyei származású, ezek pedig a’ tót nyelv’ alapos és tudományos ismerete nélkül még most egyáltalában el nem lehetnek. — Hogy mindazáltal a’ tót nyelv a’ magyarok’ rovására, vagy annak (?) elhanyagolásával nem műveltetik , azt méltoztassek Ugod abból kegyesen megítélni, hogy a’ magyar nyelv nemcsak intézetünk’ minden osztályin keresztül, mint rendes tanítási tárgy taníttatik, hanem hogy ezenkívül , valamint azt a’ Jelenkor’ ’s Társalkodó’ czikkjei is többször említék, Tomassek Pál professor úr’vezérlete alatt, magyar literatúrai intézet is létezik, melly minden évben nagyszámú hallgatók előtt, kik illyenkor igen nagy részvétet szoktak tanusitni, egész nyilvánossággal örömünnepét szokta íillni , miről a’hazai hírlapokban is már többször említés történt. Megjegyzésre méltó pedig, hogy ezen magyar literatúrai intézet’ tagjai épen nem csupa született magyarok , hanem nagyrészint szláv születésű ifjak is , kik azáltal is bizonyságát adják annak, hogy a’ hazai nyelv iránti lelkesülésben ők is osztoznak. Annál fájdalmasb érzéssel értettük tehát azon, legutóbbi időben ittamott keletkezett sugalásokat, mellyek a’ tót nyelv’művelését még némi álmodott politikai czélzásokkal is érintkezésbe hozni törekvének. Illyeneknek most és mindenkor ünnepélyesen ellenmondunk; mert soha magunkkal el nem hitethetjük, hogy a’ magyar protestáns szentegyház’ kebelében csak egy individuum is létezhetik , ki illy vétkes czélzásokral méltán vádoltathassék. — De abból eredeti fájdalmunkat sem titkolhatjuk el, hogy egy, magát Menypórt Eleknek nevező iró jónak látta, Méltgodnak professorinkhoz intézett kegyes levelét a’ Társalkodó’ 1obdik számában egész tartalma szerint közhírré tenni. Nem tudjuk , igaz-e Menypór’ állítása, hogy Myod azon levelet minden superíntendentiához óvásul bocsátani méltóztatott; de bármi baráti legyünk is a’józan nyilvánosságnak , a’ hírlap-olvasó közönséget competens bírónak még sem ismerhetjük el a’ vallásunkat és iskoláinkat illető minden dolgokban, ’s nem is hiszszük, hogy mindazt, miket egy egyházi főnök, a’ felügyelése alatti egyházi vagy iskolai testületekhez hivatalosan ir , a’ hírlapi közönségnek akár tudni szükséges, akár elitélni lehetséges volna, főkép mielőtt a’ vádlott fél kihallgattatott. Ennélfogva egész alázattal kérjük Méligodot, méltóztassék jövendőben az illy, időn ’s helyen kívüli kihirdetéseknek elejét venni; a’ mostani esetre pedig, miután ez csak ugyan már megtörtént, nekünk jelen feleletünknek ugyanazon hirlapbani közhírré tétele által elégtételt szerezni. — A’ kik ’s a’ t. Lőcsén télherkén 1841. a’ lőcsei ágostai hitvallású lyceum’ elöljárói. Andraházy Imre, felügyelő , Czebányi György gyűlési jegyző, közli GRÓF ZAY KÁROLY. Válasz 9?a’ Paniszlavhyimis’ cseh-szláv Zicsci JLöcsény czímié czikikre (L. múlt évi Társalkodó’ 90. számát) Motto gyanánt: 1. Korinth. IV, 1—5. Megelégülve önmagammal, — mivel azokat, kikhez tartozik, rendet szabni ’s ítélni felettem, megelégülteknek lenni tudám cselekvésem’ módjával , haladtam én, semmi bajt nem gyanítva hivatalom’ pályáján; midőn hirtelen az irigység ’s rágalomtól koholt ’s keresztyén elleni szeretetlenségtöl edzett fegyver által, mellyet egy álarczos lovag ,Szatócs K. név alatt forgata kezében , magamat dühösen megtámadtatni ’s nyugalmamból ’s önelégültségemből fölriasztatni érzem. Emberséges , meggondoló ’s részrehajlatlan bírák bizonyára menteni fognak, ha azt teendem , mit helyem-