Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-02-03 / 10. szám

bocsátkoznám, hol a’ meggyőzetési kudarca számomra bizonyos volna , örömest elhiszem , azon jámbor óhaj­tást ragasztva hitemhez : bár az egy századdal ifjabb Benigni ugyanazt írhatna Szebenrül, Brassorul ’s minden városrul!—Legnagyobb nevezetessége Enyed­­nek a’ keblében lévő reform, collegium. Úgy látszik, eleink, vagyis az első protestánsok, nem azon elmé­let’ meghányása után választottak iskolájik helyett, mi mindent megvitató napjainkban egy a’ napi­renden lévő kérdések közül: váljon fő és nagy, vagy kis városo­kat vagy épen falukat czélszerűbb­é nagyobb iskolai intézetek’helyéül választani? — Nem tudom, e’kér­dés mint van a’ közvéleményben megfejtve ’s általá­nyos igazságkint eldöntve ; én , itt a’ helyenkivüli­­ség miatt elhallgatandó okokból, azt állítom, hogy egyedül ’s kizárólag nagyvárosok alkalmas helyek, nagyobb nevelői’s iskolai intézetek’ számára idő őseink, mondám, nem illy tekintetből indultak ki; őket a’vak­buzgóság, nyomatos szegénység­ terhelte erőtlen­eket itt is a’ körülmények, a’ sors vezérlék. — A’ nagy e­­nyedi collég­um­ót Bethlen Gábor fejdelem, először Gyulavárott, az akkor fejdelmi székesvárosban alapí­­tá ’s gazdagon kikészité, de az 1656ban a’ város’ fel­­dulásakor szétszóratott, ’s Apaffy 1662 ben ültető át NI.Enyedre , hol azóta változó siker ’s hatás közt él , és ma is első illyneműi intézet Erdélyben. —Kik ma­gyarhoni reformot, collegiumokat smertek, azoknak kül ’s belalakját, szellemét tegyétek át gondolatban Enyedre, ’s ismerni fogjátok ezen intézetet is. Itt is fogtok találni uj ’só épületet, amazt még be nem vé­gezve , imert sülyedéshez sietve , ebben diák lakszo­bákat , ’s ezekben ugyanazon nem nagy tisztaságot , rendetlenséget, szakszorongást, vetetlen ágyakat, lá­dákat és szagot, mihez csakugyan szokni kell hogy kiállhassuk, mint Debreczenben vagy más iskolákban. — A’ collegialis élet’ jó ’s rész oldalait feltárni ’s a’ tapasztaltakból következéseket vonva felállítani az elvet, melly azt javalja, vagy mint én hiszem , kár­hoztatja , korunkban ’s épen körünkben nem lenne idétlen kérdés a’ megfejtésre! E’ munka rátok vár, kik illy collegialis életben növekedve onnan már vi­lágba léptetek, ’s rátok, kik illy intézetek’ elöljáróji és felügyelőji vagytok! kötelességtek ’s ennélfogva lélekismeretetek parancsolja e’ tárgy körül vizsgálódni, miért nem közlitek nézeteiteket ? — mert , ha csak­ugyan a’ collegialis élet’ hibáiból ered azon szögle­tesség, feszesség, durvaság, önhittség, élhetlenség, az életbe ’s jobb körökhöz be nem találás , melly az onnan kijöttek’nagy részét bélyegzi; ’s ha igaz, hogy a’ rész laktárs, talán első neveltetése’ hibáiból eredő erkölcstelensége megfertőzteti az erényest is , ’s hogy általjában ifjak közt a’ rész elragadóbb mint a’ jó ? minek állnak e’küzhödt levegőjű, tisztátlan zárdalyu­kak? levelek! mielőtt a’jóltévő idő , és a’ felszivár­­gó hugyag , mint a’ debreczeni leirhatlan ocsmány süly­­lyedt viskókat, lassan kint elporlasztja; vagy ha jó­tékony hatással van az ott fejlődő nemzedékre , tárjá­tok elő számoláson épült adatitok’, hogy uj lakokat, nagyobbakat, és szellesbeket , mert a’mostaniak leg­alább az egészségnek hasznára nem lehetnek , alkot­hasson azon közönség^, mellynek érdekében áll iijait a’ collegialis élet jóltevő áldásai közt érleltetni fel a’ haza s ön javokra­ . Az enyedi collegiumnak is megvan mind azon jó ’s rész oldala, mellyek az illye­nemű magyarhoni intézeteket bélyegzik ; de ezen in­tézet mindenesetre egy a’ legjelesbek’közül társai közt. Könyvtára több ezer kötetbül áll ’s három tere­met foglal­ el, kézirat­tárában Benkó és Bőd’ önke­­zökkel írott minden munkáik megvannak; pénzgyüjte­­ménye,kivált erdélyi fejdelmek’ pénzeiben, gazdag; van ásvány- ’s természetgyüjteménye is. De a’ holt esz­közöknél inkább kiemelendő a’ lélek, melly jelenleg az intézetet élteti, mit növendékiből is elősugárzani örömmel tapasztalánk; az avatottabbaknak elég lesz talán emlékezetükbe hozni, hogy Szász Károly és Zeyk Miklós a’ tanítók’ sorába tartoznak; ez utóbbi egyik kitűnőbb aristokratai család’ sarjadéka, ’s a’ magasb aristokratia nagy részével rokon; több év alatt kül­földön szerzett tudománya’ gyümölcseit hazájával meg­osztandó , a’ rendnek, mellyből származott, előítéle­teit legázolva, elfogadta a’ tanitószéket, olly állás­pontot , mellynek fontossága a’ méltányláshoz, melly hazánkban neki tulajdonittatik, igen viszszás arány­ban áll. Erdély azonban e’ részben fölöttünk van. — Az enyedi collegiumról írván, alig állhatom­ meg, hogy fel ne tárjam a’ nagy olvasó közönség előtt az utóbbi zavarokat, mellyek e’ jeles intézet’ bel életét szag­­gaták, pótolhatlan kárára az ifjúságnak, melly e’kor­ban itt veendette lelke’ és szive’ képeztetését. Ná­lunk, kik a’ sajtó’ mindenható’s jótékony erejét nem ismerjük, ma is uralkodik azon balvélemény, hogy személyességeket közönség elé vinni nem illik, nem szabad, ’s még akkor sem , ha a’ személyességek szo­rosan a’ közjó’ érdekébe vágnak ! e’ kárhozatos gyön­gédséget ki kell irtani,’s ügyet személyért feláldozni, ezentúl nemzeti bűn, ’s kímélésből hallgatni, bün­­tetésreméltó hanyagság leend ! azért én bátor vagyok felhíni mindenkit , ki az enyedi tárgyakkal közelebb­ről ismeretes , közölje azokat híven ’s pártatlanul, hogy a’ közvélemény ne ingadozzon , ne suttogjon, de fenhatigon mondja ki a’bűnösre halálos ítéletét! Az enyedi casino mingyárt a’ kolozsvári után áll Erdélyben, sőt , mint mondják, annál biztosb alapo­kon nyugszik, mert már maga tőkepénzekkel bir. — örömmel emlékezem viszsza azon estvére, mellyet itt, Szász Károly, szerepel, Kemény István , ’s több lel­kes férj­ét’ társaságában éldelék, ’s honnét azon meg­győződést hoztam el , hogy a’ legprovincialisabb vá­rosban is lehet kellemes élet, ha a’ véletlenség olly embereket hoz öszsze benne, mint például Enyeden. — Mellőzve az Enyedrül Károly-Fehérvárig vivő út­nak , ’s a’ Hunyadi János által nyert sz.imrei ütközet’ emlékére , ugyan őáltala emelt tövisi egyház leírását; Károly­,vagy ha még szabad mondani, Gyula­fejérvár­­nak szentelek egy pár sort , hol Kovács Péterné asz­­szonyom’ fogadójában szállva, egy napot töltöttem. — Kovács Péterné asszonyomat, mint igen jeles asz­­szonyságot a’ maga nemében , bátor vagyok a’ nagy közönségnek bemutatni; literatorok előtt ő már azért is némi érdeket fog nyerni, mert Buczy Emil, a’je­les pap és iró , a’ Batthyányi csillagász - intézet űrje naponkint nála vette testi táplálékát, azaz: Ko­vács Péterné aszszonynál tarta kosztot, ’s igy köz­vetve némi hatással lehetett a’ művekre, miket Buczy Emilnek köszönhetünk ; de mi Kovács Péterné asz­­szonyomat idegen utazó ’s előttem is feltűnővé tette, ez azon háziasság, melly fogadóját bélyegzi ’s mellyen a’ korcsmának semmi nyoma; 's e’ háziasság annyira terjedt, hogy itt olly erdélyi uraknak, kiket a’ házi aszszony nem kedvel, szállás sem adatik . Gróf K. beszóló, hogy midőn egy éjjel szállásért zörgetett, neve után beereszteték, de midőn a’ fogadosnó uti­­társát megpillantó , — egyet nem kedvelt emberei közzül, — nyíltan kimondó , ha tudta volna , hogy ezen

Next