Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-02-13 / 13. szám

az intézeti pénztárnoknak nyugtatvány mellett kiadni köteles legyen. 3) Az intézeti pénztár’ bátorságáról az elnök és pénztárnok felelősek, minél fogvást az két zár alatt leendvén , a’ kulcsok’ egyike az elnöknél , másika a’ pénztárnoknál leend. 4) Az intézeti pénz­tárból sem alapitónak , sem másnak 200 ezüst ftnál kisebb kölcsön nem adathatik; mihelyt pedig ennyi ösz­­szegyül, azt az elnök ’s pénztárnok saját kereske­dés és biztosítás mellett kiadandják, ugyan ezt a’ legközelebb ülésre bejelenteni tartozván , mikoris hely­benhagyás’ esetében kereskedésök megszűnik. 5) A’ pénztárnak köteles ügyelni, hogy a’ kamatok féléven­­kint rendesen befizettessenek ’s ha ezt egyik vagy másik adós félév’ betölte után 8 napig elmulasztani, az el­nöknek felelet’terhe alatt azonnal jelentést tenni tarto­zik , kinek ismét felelet ’s kárpótlás’ terhe alatt köte­lességében álland­ó’ hátralévő kamatok’ behajtására az intézeti ügyvédet megbízni ; ez szinte felelet ’s kárpótlás’ terhe alatt megbízatásában törvény’ útján is legfeljebb 13 nap’ leforgása alatt eljárni kötelez­­tetvén. 6) Ha valamelly adós a’ rendes kamatfizetést ismételve elmulasztaná, a’ tőke azonnal felmondatandó. 7) A’ pénztárnak köteles évnegyedenkint a’ pénztár’ állapotját számadási kivonatban kimutatni, minden év’ végével rendes számadást készíteni, ’s azt a’ közülés­nek beadni, honnan azután — a’ megye’ közönsége lé­vén az intézet’ fő pártfogója—azok megvizsgálás végett a’ megye’ törvényszékének fognak bemutattatni. 8) Egy tartalék-pénzalap’ rendezését a’ mostani pénztári kö­rülmények még most nem engedvén, az annak létesítése iránti rendelkezés a’jövendő’ feladata leend. 9) Ha a’ nyugintézet’ valamellyik adósának körülményei időköz­ben a’kép változnának, hogy a’ kölcsönzött öszveg’ bátorságára nézve aggály keletkeznék, az elnök’kö­telességei közé fog tartozni, olly kölcsönt, társasági ülést nem is várva , azonnal felmondani, és behajtatását megrendelni. 10) Kölcsön’ tekintetében a’megyebeliek elsőbbséggel birandnak. IVd. szakasz: A’nyugalmazd­)' módjáról.—Lel­kes alapítók által ajánlott ’s ajánlandó sommákon kívül, a’ tiszti kar’ tiszteletdijának feláldozott ’s ezután­ ál­dozandó részéből fogván a’ nyugintézeti tőke legin­kább gyarapodni, annak jótékonyságában is csak a’ mostani ’s jövendő tisztviselők, kik a’pénztár’ neve­léséhez a’ p­énzek’ befizetésével hozzájárultak vagy járulandnak , nem különben ezek’ özvegyei és árvái fognak részesülni. Ennek előleges megalapítása után a’ következők határoztatnak: 1) Mindaddig , m­ig az alaptőke 4000 ft. e. pénzre nem szaporodik, nyugpénz ugyan senkinek sem fog adatni , azonban a’ nyugpénzi minimum most már 80 ft. e. p. raegállapittatván a’ maxi­mum’meghatározása azon időre halasztatik, midőn a’ pénztári körülmények ezt inkább engedendik. — 2) Nyugpénzért folyamodhatnak olly elaggott, balesetek által lesújtott, tisztválasztószékek’ alkalmikor hivatal nélkül maradt, elszegényült megyei tisztviselők, — az orvosokat, mérnököket, biztosakat, várnagyot, sebé­szeket , rendszerinti írnokokat is ide értve—kik hivata­likat a’ megye’ teljes megelégülésére viselték, kü­lönben pedig a’ nyugintézeti segélyre rá szorultak ; — továbbá illy tisztviselők’ özvegyei ’s árvái , éspe­dig ezek még azon esetben is, ha férjök , vagy aty­­jok bizonyos vétség miatt hivatalaiktól elmozdittattak. Ellenben 3) ha valamelly nyugalmazottnak körülmé­nyei hivatalba-jutással, vagy máskép megjavulnának, a’nyugpénzt az első köz­ülés megszüntetendi ; de ha saját hibája nélkül ismét elszegényülne , nyugpénzért újra folyamodhatik. 4) A’ nyugalmazásért folyamodók kérelem-leveleikkel az elnökhöz járulandnak , ki ugyan ezeket a’legelső közülésnek bemutatandja , hol is min­denek előtt minden egyes folyamodóra nézve azon kérdés fog titkos szavazás’utján eldöntetni: váljon a’ kérelmező az alapszabályok’ értelmében a’ nyugalma­­zásra alkalmas-e ? — ’s miután a’ 2dik szakasz’ 3dik pontja’ értelmében teljes erejű határzatot csak az ál­talán­os többség hozhat, azon esetben ha egy ülésre többen folyamodnának, ’s voksolás’ útján a’ nyugal­­mazásra alkalmasoknak nyilványíttatnának, magára a’ nyugalmazás’ kérdésére nézve mindaddig fog a’ tit­kos szavazás a’ legkevesb voksot nyert folyamodók’ el­hagyásával ismételve folytattatni, míg annak egyik vagy másik esedezére nézve eldöntő eredm­nye leend. 5) Egy atyának v.özvegy anyának gyermekei külön része­­sittetni nem fognak,de ha születlen árvák’ felsegélésinek esete ’s szüksége fordulna elő , a’ segedelempénz a’ fiú-árváknak, ha előbb hivatalba nem jutnak, vagy máskép élelmükről gondoskodni még nem tudnak , 20; a’ leányoknak pedig, ha előbb férjhez nem mennek, 18 éves korukig fog adatni; az illy árvákra nézve a’se­gedelem’ minimuma 20, a’ maximum pedig egyenkénti 30 ftra e. p. határoztatván. 6) Azok, kik valóságos hivatalban vannak , nyugalmaztatásért nem folyamod­hatnak. 7) A’ nyugpénz’ mennyiségének meghatározá­sában tekintetbe veendő lesz a’ nyugalmazásért folya­modó által az intézeti alaptőke’ gyarapítására fizetett p­enzes járulékok’mennyisége is. 8) Az ezelőtti tisz­tikar’ tagjai, kik az intézet’ létesülte előtt hivatalkod­­tak ’s igy az alaptőke’ gyarapításához nem is járul­hattak, úgy ezek’ özvegyei ’s árvái, a’jelen nyug­intézet’ segedelmezésiben nem részesülhetnek. — 9) Nyugintézeti segedelmezésekre egyedül a’befolyan­dó kamatok leendvén fordítandók, az alaptőkéből soha és semmi szin alatt segedelmezések nem adathatnak. — — Többnyire azon nemeskedlüek, kik a’ kor’ ki­­vánatit helyesen megítélni tudják ’s tetteiket azok szerint intézni szokták , semmi kétséget nem hagyván a’ felett, hogy a’ korszerű intézet közpártolás’ tárgya leend , ’s pénzalapja jeles adakozásokkal gyarapittatni fog, erre nézve szükséges , hogy a’ megyebeli bir­tokos és nemes urak e’ magány-költségen 300 pél­dányban kinyomatandó alapszabályok’ közlése mellett ajánlattételre felszólittassanak. — Mindezek után az alakult társaság magát ’s a’ nyugintézetet a’ nemes megye’ közönségének mint kikért pártfogónak,kegyeibe és szives figyelmébe ajánlva , az alapszabályok’ meg­erősítéséért , ’s az azok’értelmében szükségesek’ meg­rendeléséért alázattal esedezik. Költ Lúgoson télhó 18kán 1841. Jegyzetté Szerényi Ferencz főjegyző. ISAldik évi télhó Ti­kén Krassó megyének Lúgoson foly­ta/va tartott közgyűlése' jegyzőkönyvéből kivont v­é­gzés. A’ megyei KK. és RR. az igen korszerű ’s min­den esetre jótékony hatással kecsegtető nyugintézet fölött, a’ kért fő pártfogói tisztet örömmel ’s egész készséggel fogadják­ el, bizonyossá tévén a’társasá­got, hogy fő figyelműket mindig a’nyugintézet’gya­rapodására ’s kitűzött szent czéljának sükeresitésére fogják fordítani. — A’ 2 dik szakasz’­lsó pontjára: Ja­­kabff­y Kristóf ur mint elnök, Palikucsevnyi Péter ur mint pénztárnok, Moys Antal ur mint ügyvéd , és Sze­rényi Ferencz ur mint titoknok, osztván a’ KK. és RR. a’ választmánynak bennök helyzeti bizodalmát a’ tár­saság mint választó testület’ nagy üléséig megerősit­­tetnek. — A’ 3dik szakasz’­lsó pontjára : A’, nyugin­tézeti tőke’ gyarapítására tett ajánlatok lajstroma a’ végre, hogy azokat beszedhesse, Moys Antal urnak mint intézeti ügyvédnek kiadatni rendeltetik ; Krengel Lajos fő­pénztárnok urnák pedig meghagyatik , hogy

Next