Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-02-20 / 15. szám

Kokasd’ megváltása’ ügyében. Kőszeg, február’lsején 1841. A’Hírnökben Ko­kasd helységnek úrbéri örök megváltása iránt Szeg­­zárdról közlött czikk, és méginkább azok után , mi­ket később más hírlapok e’ tárgyban felőlem szerfelett kedvezően mondottak , úgy látszik , a’ közönségnek nyilatkozással tartozom. Mert ámbár alig lehetne fel­tenni, hogy ama’ roppant érdekek közt , miket az úr­béri felszabadulás illet ’s magában foglal, olly sze­mélyes körülményeknek, millyek ama’ szegzárdi köz­lés’ tárgyai, nagy figyelem jusson, ama’ hangulatot pedig, mellyet mutat, csak magára hagyni talán min­denkor legjobb, a’ közönség előtt bizonyosan leg­méltóbb , mégis azon tiszteletnél fogva , mellyel az úr­béri megváltás’ állapotjának ’s a’ közönségnek tarto­zunk , a’ dologtól illyféle gyanúsítást is távoztatni il­lik. — Szerencsére jó kedvvel tehetem ezt; miután a’ kokasdi úrbéri megváltó szerződések annak rende sze­rint megkötvék , a’törvényszabta útban vannak, és a’ lakosok felszabadulásukat még ama’ névtelen közlés­ben levő kérdő- ’s felkiáltó­ jelek mellett is biztosan élvezhetik. Már mi a’ „magasztalást és dicséretteli elárasz­tást­ illeti, mellyért a’ névtelen közlő a’ Hirnök’ ko­rábbi számában neheztelni látszik, az ugyanott alig ta­lálható, melly, úgymint annak f­­e­­lső száma is, igen helyesen csak a’ szerződés’ érdemét, foglalatát adta a’ közönség elé. — Azonban igen örömest élek az al­kalommal, nyilatkoztatni­­előbb tettem volna már ezt némelly hírlapokban, mint említőm, később csekély személyem felül érdememen túl mondottakra nézve, ha a’ múlt heteket után nem töltöm, ’se’ miatt e’levele­met is csak elkésve írhatom , mit e’ részbeni igazolá­somra itt megjegyeznem szabad legyen), hogy engem, ki mint édes atyám’meghatalmazottja állok csak e’ do­logban, a’ mint a’ szerződési aláírásokból ezt kiki a’ nélkül is láthatta, valóban semmi más érdem és dicsé­ret nem illethet, mint hogy édes atyám’ parancsit tar­tozó ’s talán buzgó igyekezettel teljesítettem. — Ha pedig ez is édes vigasztalásomra szolgál, annál ked­vesebb nekem , a’ dicséretet ’s magasztalást itt nyil­ván átadni azoknak, kik ez állapotban érdemtették. És meg fog engedni Gőzsy Máté úr, a­ tolnai uradalom­nak, mellyhez Kokasd tartozott, ügyigazgatója (ki e’ helységre­ nézve úrbéri felszabadulása után is e’ hiva­talát elvállalni szives vala , ’s ki a’ megváltási állapo­tot annak értelmes felfogásával , magyarázásával ’s czélszerű eszközlésével nem kissé elősegité) ha őt , ki hivatalában a’ nyilványosság eb­be tartozik, meg­hatalmazás nélkül is méltó elismeréssel ’s kívánatos például a’ közönség előtt megnevezem. Egy igen ér­demes egyházi férfi pedig, ki kokasdi fi lévén, hono­sít e’ dologban jó tanácscsal és segedelemmel gyámo­lította , ’s irántai igen természetes bizodalmukat ja­vokra használni tudta ’s szerette, és ki ezen valódi keresztyénlelkű és követésre­ méltó cselekvésének , mellynek lehet nagy részben a’ dolog’ további fenaka­­dás nélküli sikerültét tulajdonitni, jutalmát önérzeté­ben és atyafiai’ jobblétében feltalálni fogja; ámbár ál­lásához képest et a’ közönség ekibe idézni tartózkod­nom kell , reményiem, tiszteletemnek e’ nyilványos ki­fejezését jó néven veendi. De leginkább önmagoknak köszönhetik a’ derék kokasdiak úrbéri felszabadultokat és mi ebben jó van , a kik nem halasztgatván használni a’ nyíló alkalmat, erőt és fér­fias bátorságot szülő egyet­értéssel ’s kölcsönös bizodalommal, e’ mellett pedig higadt és biztos számítással, összesegitve ’s megóva magokat az egymás elleni irigykedés’ és fondorkodás’ ragályától, nem féltek megtenni a’ némileg talán ne­hezebbnek látszó kezdetet, és legyőzve némelly kül­ső nehézségeket’s akadályokat, érvények szerint tud­ván pedig megítélni megváltásuk ellen különféle for­mákban (félreértés’ elkerülésire megjegyzem: nem tisztviselők által) történt ijesztgetéseket, intéseket és tudja isten minő érintéseket, megszerezték magoknak azon állást, mellyben kegyelmes urunk Királyunk’ és a’ Nemzet’igazságos és üdvös gondoskodásának gyümöl­cseit isten’ segítségével élvezendik. A’ megváltó szerződések’ tartalmára nézve , miután azok teljes foglalatokban a’ közönség­ek­be adatvák , nincs mit világosítnom. Az iránt pedig, mikép történt legyen , hogy Festetics Erneszt gróf az általa már kez­detbe vett úrbéri megváltás’ feltételével adta el ko­kasdi rész­jószágát édes atyámnak, miután , mint a’ névtelen közlő mondja ,,a’ szerződések a’ szükséges aláírások’ hiányával már meg is írattak“ azoknak, kik a’ dolgot tudni érdemesnek tartanák, azt mondhatom megfejtésül, hogy a’ tisztelt gróf a’ jószággal előbb már megkínálta édes atyámat, de értesítve lévén ez utóbbi , hogy a’ jobbágyok önmagok is alkuba eresz­kedtek a’ gróffal, nehogy közbejöttével a’ dolgot za­varja, a’ felszólítást elmellőzte. Mégis egyezett nem sokára jobbágyaival a’ gróf, kinek ebbeli érdemét igen örömest elismerem; de csak általán ; és midőn a’szer­ződés szer’kesztve jön, az tetszett ki, hogy egymást nem jól értették volt; mert a’ jobbágyok némelly lé­nyeges pontokban olly feltét­elekhez ragaszkodtak,mely­­lyeket a’ földesúr nekik engedni nem akart. Ekkor meg­­hasonolván a’ szerződő felek, édes atyám nem tartóz­kodott tovább gróf Festetics Erneszttől megvenni a’jó­szágot , mellyet azután nyomban a’ jobbágyoknak, az úrbérit örök megváltó , az úrit pedig zálogos szerző­dés mellett átadott, olly módon , mindazáltal, mit a’ névtelen levelező említni elfelejtett, hogy édes atyám mindazon feltételekre , miket a’ jobbágyok a’ tisztelt gróftól kívántak, de meg nem nyertek, önkint ráál­­lott, és a’ szerződéseket azok szerint kötötte meg az azoktól elállani nem akaró kokasdiakkal. Gróf Feste­tics Erneszttel kötött adóvevői szerződésben feltétel­­kép ki lévén pedig édes atyám’ kívánságára kötve, hogy a’ jobbágyokkal már megkezdett szerződéseket ezekre nézve kedvezőbb feltételek­ mellett is, mint a gróf akarta, szinte az eleintési időhatár­ közben édes atyám megköthesse“, történt, hogy Festetics Rudolf gróf, ki a’jószágot vérség’ elsőbbségi jogánál fogva megtartotta , azt csak édes atyám által már előzőleg megkötött szerződések szerinti állapotban vehette át; ámbár épen nem vonakszom elhinni, hogy ő szintén ollyakat, vagy talán még kedvezőbbeket, ön jó szán­dékából is kész lett volna kötni a’ jobbágyokkal.­­—A’ zálogos szerződések, miket a’kokasdiak a’megváltási sommák’ könnyebb fizetésére segédelmül kívántak, mind a’ két jószágrészre nézve egyformán az egész királyi haszonvételeket, és mindegyik részen egyenlő meny­­nyiségben majorsági földeket foglalnak magokban. Fes­

Next