Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-10 / 20. szám

20- n«« Pest, martzius 1 1. 1841 Városképek Gömörbi­l. Csetnek, Másodhónak jén.Gömörmegye’ter­jedelmes felsöjárása’ egyik szakaszát teszi a’ csetneki uradalom , melly két város és 18. helység ’s még né­hány puszta és szertefekvő részjószágból áll; egykor ősadomány Chetneki ’s Bebek országoshirü nemzetsé­gek’ tulajdonában, most pedig száz és többnek sok czimen átment zálogbirtoka. Ez uradalomban minden belsőtelek ’s jobbágy külön földesura’ közvetlen ható­sága alá tartozik; ellenben az erdő, királyi haszon­vétel és jog osztatlan állapotban’s közösen kormányoz­­tatva , választott uradalmi tisztviselők ’s földesúri­ gyű­lések által vesz elrendeltetést. Illy úri közgyűlés ren­desen eladó sz. Pál hetében tartatik, midőn a’köz­jövedelmek , régi családok’ volt birtokkulcsa után fel­osztatván , — közben , látogatott ’s vidám tánczmulat­­ság özönlik. Ez év’ sz. Pál hetében megvolt a’ köz urasági gyűlés ; de a’ vigalom elmaradt, — mert Andrá­­sy grófok húsz év előtt kezdett arányzati pere leg­felsőbb törvényszéki ítélet által jön befejezve, ’s ez esemény köztudomásra jutott; — ’s mert a’ tisztelt gró­fok , ez uradalom’ felének birtokosi, és század óta az aránytalan kulcsért ezrekben károsultak,— e’ töstélet által igazaikba helyeztetve, javaikat ezentúl külön’s czélirányosabban kezelendik; és ez épen az, mi csügge­­dést okozott az aránytalan használat’ kedvezésihez szo­kott sokaságnál, melly csordultig használá a’ közös kormány’ árnyait. Illy közizgatás, még a’ régi hanyag gazdálkodás’ korhadt öröksége , képes e’ haladó kor­ban pusztává tenni viruló telkeket, kopárrá tenyésző erdőt, — ’s minthogy aránytalanság léte’ alapja , — ez bélyegzi minden tettét’s határzatit. —Dobsina vá­ros, melly bányák’ szorgalmas művelése és soknemű gyár­ipar által jólétben emelkedő , ’s törvény’ útján is erősült beszállítási kiváltságinál fogva már négy századon túl határbeli javait tulajdonul bírja, szerző­dés utáni jogaiért ez uradalomnak év-bérfizetője ’s fel­­ügyelése alatt van. E’ felügyelés azonban , kivált miu­tán a’ több ezerre gyarapult lakos­szám szorgalom ’s kereskedés által jobb létre emelkedett, czélszerű nevelés és képező intézetekben kifejlett, nyomasztóvá vált, — a’ támasztott pörök’s gyámkezek’ avatkozása, kedvetlenitők levének; azért legközelebb megváltás ’s önkézre szabadulásért folyamodott, ’s a’csetneki ura­dalomnak minden , e’várostul századok óta szedett év­jövedelmei kétszeres tőkéjét megajánlá. Az uradalom 200,000 pengő forintot kívánt, a’ városi ajánlatnál nyolczszorosan többet, ’s majd a’ városnak hatszoros jövedelmi tőke 200.000 váltó forintos ígéretére, vála­szolni megszűnt. ’S ezzel végeszakadt reményének vá­rosi belviszonyait a’ közjóra önállólag rendezni el, ’s igy a’ munkát az uradalom’ gyámörsége alatt kelle kezdeni. Mi Dobsina várost ezernemű zaj ’s bajba ke­verő , évenkénti tisztujitásában gyökerezik. A’ tanács , korai változásnak lévén alávetve, tekintet’s szilárdság nélküli, az inger hiányzik magát rövid hivatalkodásban kitüntetni; a’ köz ’s magányos vagyon évenkénti pa­zarlásnak kitéve, hegyvadászások ’s gyakran megú­juló lakmározás , erkölcstelenség’s iszákosságnak mag­­vai; megállás’ elve a’ kormányzat’ egyik ágában sem települhetvén meg, maradandó mű nem tenyészhetik ’s örök változat, mozgás és­ habozás foglal helyt. A’ városi érdek ’s határzat három éves tisztikart óhajtott, ’s ez érdemben a’ csetneki uradalomhoz folyamodva jó szerencséje téve, hogy kérelme az urasági szék’leg­első napján került szőnyegre , — mert már ekkor is né­­mellyek, a’ másnapi hitelesítéskor pedig többen , oda nyilatkoztak , miszerint ,,Dobsina város , önbirta javai ’s beperlett helyzeténél fogva uradalmuk’ természe­tes ellene, ’s ellenség’gyarapultának józanon ösvényt nem tárhatnak, sem az ellen’jólétét mint ellenfél elő nem mozdíthatják.“ — A’ mint is a’ később felhozott ’s az 1840dik­edik törv. czikk 3dik­usa következésé­ben alkotott mezei kapitány’választásátul a’város azon­nal el is tiltatott , okul adatván , miszerint „azon hi­vatal törvény által a’ város­ kapitányival egybekap­csoltatva mint külön hivatal helyt nem foghatna.“ És épen mint külön hivatal lehet leginkább közjóra ható, ’s ha adózók’terheltetése nélkül ártatlan közjövedel­mi ágból rendeltetik évdíja, —törvényeink’ szellemé­vel , mint külön hivatal, nem ellenkezik, — így van gátolva e’ város, széles erdeinek czélirányos tenyé­szetében is , mert százados , szerződési ’s kiváltsá­gokt birtokát, pöritéletek’ ellenére ; avatkozás teszi ren­dezetlen , pagonytalan ’s vésznek induló helyzetbe ’s az e’ miatti panaszpör’ jó vége óhajtva váratik. Isten l­áld meg a' polgárt a Önállás 's törvénynyel , Ő megadta már az árt, Múlta 's jelenével! Gömör megyének nincs királyi városa, ’s 13. mező­városának álláspontja igen különböző. Rozsnyó, püs­pöki város, a’ múlt században lefolyt úrbéri pör által rendeztetve , határbeli erdeinek felét kizárólag hasz­nálja, papi tizenegyedet természetben ad, — ennek pénzváltsága 3 év előtt az uradalom által elvben sem fogadtatott el, —úrbéri tartozásit 1200. forint év­ bér­rel örökösen váltja; tisztujitó­ széke három éves, — az úri ’s kir. haszonvételeket bérben bírja ; számos ne­messég lakja ugyan, de helyzete a’ nagy adózás , ’s korlátoltság miatt,—népszámban is , —évenként alájár. — Rimaszombat Forgács ’s Koháry grófok’ őstu­lajdonához tartozott; de szerződések által független önállásra emelkedve , jelenleg legvirágzóbb városa megyénknek. Kereskedés ’s művészet’ díszletében jóléte előhalad , népessége gyarapul , kilenczed és tized nem nyomja mezőbirtokának iparát; kül ’s beltanácsát má­sod-évenként önmaga jelöli ’s választja; pereit közvet­len megyei törvényszékre viszi fel , — ’s ha volt utóbbi földesura’ következőjével fenálló táblai perének bo­rúi az 1542d. 33dik törv. czikk 2. 3dik §­sa az 1638 . 35dik 3dik §sa az 1681 : Ildik, az 1715­. 16dik, 4dik §sa érdemével elenyészhetők, szabad ’s nagybirtoku város. Erdőség, minden úri’s királyi haszonvétel, több puszta ’s részjószág kizáró tulajdona. — Nagy- Röcze és Jolsva bányavárosok, eddig változó év­­bér-fizetéssel erdejük ’s kir. ha­jzonjogaik örökös bir­tokában , jelenleg a’ murányi uradalom által ezek’ hasz­nálatául elüttetve, úrbéri váltságuk is perutján fog megállapittatni. Tizedet természetben adnak, — tiszt­­ujitószékük az uradalom’ belátása után tartatik. Jolsva különösen egy nemesi részjószág t adományos birtoká­nak örül. — Tiszolcz, részben teljesen urbérsze-

Next