Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-17 / 22. szám
miért nem követik tettlegesen mindenütt, lelkes emberbarátok’ e’tárgyban tett javaslatát; felelet erre ismét a’ szerencsétlen ,,nincs pénz.“— Részvevő kebellel szétnézvén, lelki örömmel tapasztalja nemzetünk nemcsak serkenésit,hanem sokaknak nemes lelkesedéssel törekvésit mind az anyagi jólét,mind a’lelki mivelődés előmozdítására, és lát ezen sz. czél’ eszközlésire buzgó hazafiakból alkotott társaságokat. De másfelől illy iparkodás’következésire vetve figyelmet, meg nem foghatja, hogy némelly lelkes hazafiak’ legélénkebb buzgósága, egyeseknél heverő egyesülve tömérdek érték mellett is hasonlitólag milly csekély a’ valóságos következés. — A’ magyar akadémia nem képes munkás tagjainak módot nyújtani, hogy függetlenül csak hivatásuknak éljenek , sőt fizetni sem raindenikét ; nem képes könyvtára’ nyomós öregbítésére, sőt minden szükséges folyóirat’ jártatására is; nincs tulajdon háza.—A’gazdasági egyesületnek nincs módja: egy a’czélnak megfelelő kiterjedésű helyet szerezni gazdasági vizsgálatok’ tételire, egy jó fekvésű ’s elegendő nagyságú szőlőkertet vásárolni,hol a’ különböző szőlőfajok’ mind termékenységét, mind nedvek’ minőségét tapasztalhassa, ’s a’ szőlőmivelés’ különböző módjaira nézve vizsgálatot tehessen. A’kisdedovó-intézetek’felállítását segéllő társaság’ igyekezetének 6 év alatt némelly tagok’buzgóságához, ’s a’ tárgynak a’ nemzetisedés , nép-erkölcsi,’s ész és testbeli raivelődése’ tekintetiből kitűnő hasznosságához mérve, csekély következést tapasztalhatni. — A’ pesti casino , ezen termékeny anya, melly sok fiákkal dicsekhetik , melly mindennapi társalkodás által a’ különbféle felekezeteket,osztályokat atyafiság’ köteleivel köti és vegyíti; az eszmék’kölcsönös közlési által rokonosít, fejt, egészít ; részvétlenséget enyészt, hírlap- ’s könyv olvasásra módot nyit; egy szikrája azon égi tűznek, mellyel nemzetünk’ Prométheusza jóltevő életmeleget gerjesztett a’ nemzeti kihűlt testben , hála nagylelkű teremtő tulajdonokkal felruházott indítójának ’s lelkes segédeinek jótékony kiterjedt következésekkel dicsekhetik, de még nem képes tulajdon lakot vásárolni. A’ szép Duna hazánk’ iparának, kereskedésének, tehát gazdagságának, mivelődésének a’ világgali közlekedés által gazdag kútfeje , —csak Drenkováig hajózható , ott ’s a’ Vaskapunál vizalatti köszirtek megakasztják a’ rendes hajózást. Van e lehetetlenség ezen szíriek közti útnyitásban ? az emberi elszánt akarat ’s egyesített erő csudákat tehet. Angolhonban rég elenyésztek volna ezen irigy szirtek. — Hazánk becses termesztvényekkel áldva, melylyekben a’külföld, nevezetesen Angolhon, szűkölködik, a’ kivitel’ hiánya miatt szegénységben sínylődik. A’ gazda el nem adhatván termesztvényit, nem is iparkodik többre vinni mennyiségét; m mesterségesb gazdasága nagyobb költségeit nem látja fizetve. Ha vasutak, csatornák a’ Dunával és adriai tengerrel eszközölhető közlekedést megnyitnák, kevés év alatt virágzó lenne édes hazánk, mellynek olly sok használatlan kincsei elrejtvék a’ még ki nem nyílt kárpit alatt, így állnak más jótékony intézetek is ’s buzgó hazafiak’ reményinek meg nem felelő, csak lassú haladást mutatnak.—Mind ezeket általnézve idegen utazónk ha bámulással okát kérdezi, — a’ felelet ismételve az: ,,nincs erő, nincs pénz , nem nyújt segedelmet a’ kormány.“ Ne legyünk az ollyan adósságokkal terhelt emberhez hasonlók , ki önállását irtózván megvizsgálni, mélyebbre süllyed , ’s vessünk szemeket mind jelen állásunkra, mindazon segéd-kútfőkre, mik használatlan hevernek, vagy czél ellen sőt ártalmasan forditvák. — Ne tegyünk úgy,mint ki a’ sült galambot szájába repülni várva éhen hal; legyünk nyíltak ’s adjuk utazónknak az igaz feleletet: volna erő, volna pénz, de nincs erős akarat. — Számítsuk egybe a’ jótékony intézetek’ majd mind ugyanazon alig 600 személyben előforduló tagjait, és hasonlítsuk azon nagy számmal, kik segédkezeket nyújthatnának , kitűnik, milly kevés kebelt melegít jóratörekvő buzgóság. — Tekintsünk azon csekély áldozatokra (kevés dús adakozót kivéve), miilyeneket a’részvényesek nyújtanak néha csak ígérnek ,’s nyilván kitetszik hogy: nincs erős , nincs kiterjeded akarat. Alig vagyon Európában ország, mellyben intézetek’ felállítására ’s előmozdítására annyi használatlan tőke léteznék, mint Magyarhonban. Tekintsünk a’régi időkre, mikor álló fegyveres erő nem lévén a’ majd szünetnélküli háborúk’ dühöngési alatt a’nemesi Rend nemcsak vagyonát sőt életét áldozta; mikor gyakran a’ beütött ellenség’ pusztításától megmaradott részecskét is oda áldozta, sokszor örökségit is eladni kénytelen volt a’ haza’uralma, szent kötelessége’teljesítése végett. Nagy teher volt kiváltságinak feltétele. Megszűntek ezen zordon idők, kevés, csak múló kivétellel, több mint századtól fogva nem tapodta ellenség mezeinket, változott a’ hadfolytatás’ módja, a’ felkelés ritkán ’s kevéssé használható. Azon roppant tőke, mi ezen kötelesség’ teljesítésére fordittatott, használatlan áll, ezen tőke’ mire fordítása az osztály’szabad rendelkezésétől függ Ország’ és Megyék’ gyűléseiben. A’ szabadság nem abban áll, hogy a’ közjó’előmozdítására áldozatot ne tegyünk , hanem abban , hogy magunk határozzuk mind az áldozat’ mennyiségét, mind a’ czélt, mire fordittassék. Értette’s értette ezen szép hivatását eddig is a’ nagylelkű magyar nemzet , tett ha az érdekelt tőkéhez és szükséghez mérve nem is nagy, önkéntes áldozatokat. Szép mezeje áll nyitva a’ polgári buzgóság , hazaszeretet ’s kötelesség-érzése’ tettleges bebizonyítására. Az idő’ lelke, a’ józan számítás ki fogja nyitni a’ rosszul értett önzés által homályositott szemeket is, általlátandja mindenki , hogy mi a’ roppant tőke, melly a’ kiváltságos osztálynál mint sz. tartozás fekszik; általlátandja, hogy mind az, mit a’haza’java fénye , ereje’ előmozdítására szentel, nem áldozat, hanem gazdag kamatra adott tőke , maradékánál bizonyosb örökség , mint mérföldekig terjedő szerzemény-jószág vagy halomra gyűjtött kincs ; mit egy könnyelmű maradék erkölcse romlásával elpazarolhat. — Másik nagy töke a’ szent czélokra, azaz a’ fővalóság’ tiszteletére, egyfelől szent rendtartásokkal , másfelől a’ Jézus’ isteni vallása lelke elő szóval lett tanítása szerint jó cselekedetekben, rendelt az ország majd hatod részét tevő roppant birtok — értették nemcsak de érezték is ezen érzéseket, sőt tettlegesen be is bizonyítottak több főpapjaink , kik felséges hivatásukat felfogva az emberiség javára szel— irányosan adakoztak. Hogy többet elhallgassak, gróf Eszterházy egri, B. Szepessy pécsi, Kluch nyitrai, gr. Nádasdy váczi, Hám szathmári, Lonovics Csanádi püspökök, oskolákra, árvák, betegek’házai’ alapítására szentelt bőkezű adományaik élőbizonyságai jóltevő lelkűknek, — áldja a’jelen, fogja áldani a’ késő embernyom emlékezetüket! Reménybetni hogy idő’ folytával mind tisztább ’s tisztább ’s közönségesebb lesz azon meggyőződés , hogy e’ roppant töke’ elrendeltetése, a’ papi rend méltóságához helyzetéhez mért szükségei, istenházak’ építése, isteni tisztelet kivánatai mellett, főkép az emberiség’ java, nyomora’eny-