Tartós békéért, népi demokráciáért! 1949. január-június (2. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-07 / 1. szám

I A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának lapja, Bukarest • 1. (28) sz. , Budapest, 191­9 január 7. Ára: 1 forint Gyarapszanak és izmosodnak a demokrácia és a szocializmus erői Véget ért az 1948-as év. Ez az év a nemzetközi proletariá­tus demokráciáért és szocializ­musért vívott harcának, a de­mokratikus erők által az impe­rializmus erőin aratott új győ­zelmeinek esztendeje volt. A kommunista pártok képvi­selői által 1947 szeptember vé­gén Lengyelországban tartott tanácskozásáról kiadott nyilat­kozata és a Tájékoztató Iroda határozata „A Jugoszláv Kom­munista Párt helyzetéről” volt az a két legfontosabb doku­mentum, amely az elmúlt év folyamán meghatározta a mun­kásosztály és minden dolgozó harcának fő irányát mind a népi demokrácia, mind a kapi­talizmus országaiban. A Str`mTT’UT*íStíl t'ÁtT'oV f* cionalizmus megnyilvánulása ellen küzdve még magasabbra emelték a proletár nemzetközi­ség zászlaját, ideológiailag és szervezetileg megerősítették soraikat. Az egész demokratikus tá­bor egyhangúan elítélte a ju­goszláv áruló Tito-klikket, amely a maga kétkulacsos, trockista aknamunkájával meg­próbálta kettészakítani a szo­cializmus frontját. A szocializmus és a demo­krácia erői felmérhetetlenül megnövekedtek az elmúlt év folyamán. A szocializmus or­szágában, a Szovjetunióban 1948 a gazdasági élet, a műve­lődés és a népjólét újabb óriási emelkedésének éve volt. A szovjet ipar színvonala 17 szá­zalékkal haladta túl a békebeli, 1940-es színvonalat. A szovjet nép sikerei alapján bátran ál­líthatjuk, hogy a háború utáni sztálini ötéves tervet határidő előtt fogják teljesíteni. A nagy Sztálin bölcs és ta­pasztalt vezetése alatt a Szov­jetunió halad a tartós, demo­kratikus világbékéért, a népek közötti baráti együttműködé­sért és a civilizációnak a ka­pitalista barbárságtól való meg­mentéséért folyó harc élén. A népi demokráciák dolgo­zói 1948-ban jelentős sikere­ket értek el. A népi demokrá­cia országaiban véghezvitt mélyreható politikai reformok, a nagyipar államosítása, a földreform, a kulákság korlá­tozásának és kiszorításának po­litikája, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek létesítése terén tett első lépések, a mun­kásosztály erőinek egyesítése és a dolgozók kezdeményezé­sének kifejlesztése — mindez tartós alapot teremtett a népi demokratikus országok sike­res fejlődése számára. Ezek az országok most vannak a ka­pitalizmusból a szocializmusba való átmenet állapotában. A népi demokrácia rendszerére támaszkodnak, amely az adott történelmi helyzetben sikere­sen végzi a proletárdiktatúra funkcióját. A népi demokrácia országaiban megvalósult a dol­gozók uralma a munkásosztály vezetése alatt. Ezek az álla­mok tovább fejlődnek és erő­södnek a Szovjetunió hathatós támogatása mellett. Magyarországon a három­éves tervet határidő előtt fog­ják végrehajtani. Sikeresen teljesítették a csehszlovák két­éves tervet is. Magas színvo­nalon fogik a tervek végrehaj­tása Bulgáriában és Lengyel­­országban egyaránt. Az elmúlt évet a rém­demo­­kráciák munkásosztálya által elért olyan óriási eredmények jellemzik, mint például a mun­káspártok egyesülése Romá­niában, Magyarországon, Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban, a Bolgár Szociáldemo­krata Párt, Összeolvadása a Bolgár Kommunista Párttal a marxista-leninista tanítás alap­ján. Ez megszünteti az emlí­tett országok munkásmozgal­mának kettészakadását és a demokrácia és szocializmus erőinek további megszilárdulá­sát jelenti. Az elmúlt év fontos ered­ménye volt a kapitalista orszá­gokban a néptömegek által lét­érdekeikért vívott harc foko­zása, a munkásosztálynak és élcsapatának, a kommunista pártoknak, mint a dolgozók élharcosainak egyre növekvő befolyása és vezető szerepük­nek erősödése. A múlt év folyamán Fran­ciaország népi tömegei között viharos mozgalom keletkezett. A dolgozók harca folytán egy­más után buktak meg az ame­rikai imperializmust kiszolgáló bábkormányok. A sztrájkmoz­­galom állandóan erősödött. Ok­tóber—novemberben a francia bányászok nyolchetes hősies sztrájkja a CGT pozícióinak megszilárdulását és a „Force Ouvriére” szakadáriai igazi arcának leleplezését és elszige­telését eredményezte. A­ rendkívül súlyos újabb adók terhe, amelyeket az ame­rikai imperializmus képviselői és franciaországi ügynökeik követelnek, a nemzeti függet­lenséget fenyegető veszély kö­zelebb hozza a középosztályo­kat a proletariátus arcvonalá­hoz. A francia kommunista, párt befolyása állandóan nő és szélesedik, amint ezt a tör­vényhatósági részleges helyi választások eredményei mu­t­­átják. Megerősödött az új há- s borúra uszítók elleni mozga­lom is. Ennek bizonyítékául szolgál a szabadságharcosok által megindított mozgalom és a béke és szabadság védelme céljából november végén le­folyt országos kongresszus si­kere. Franciaország néptöme­gei határozottan támogatják a kommunista pártnak azt a nyi­latkozatát, hogy „Franciaor­szág népe soha sem fog hábo­rút viselni a Szovjetunió el­len.” Olaszországban mind a de­mokratikus, mind a munkás­­mozgalom a legnagyobb lendü­lettel fejlődött tovább az or­szágos általános tiltakozó sztrájk alatt, amellyel a dol­gozók a Palmiro Togliatti elv­társ, az Olasz Kommunista Párt főtitkára ellen elkövetett merényletre válaszoltak. A több mint két és félmillió olasz munkás munkanélkülisé­gét eredményező Marshall­­terv végzetes gazdasági követ­kezményei, az olasz ipar meg­fojtása, továbbá a támadó, népellenes nyugati tömb és at­lanti szövetség létrehozását buzgón támogató kormány áruló politikája csak még job­ban fokozza az Olaszország szabadságáért és nemzeti füg­getlenségéért küzdő összes im­­perialistaellenes, demokratikus erők tömörülését. A háborús uszítók nem bíz­nak abban, hogy Franciaor­szágot és Olaszországot ágyú­tölteléknek használhatják a Szovjetunió elleni háborúban, ezért minden reményüket az általuk megszállva tartott Nyugat-Németországba és a fasiszta Spanyolországba he­lyezik. Nyugat-Németország viszont az imperialista tábor­ban keletkező új belső ellent­mondások forrásává válik. Ami Spanyolországot illeti, ott is sztrájkok folynak és a bá­tor partizánok fegyverrel küz­denek a Franco-rendszer ellen. Az imperialisták mindenütt a tömegek határozott, erélyes ellenállásába ütköznek, ame­lyek nem akarnak belenyu­godni abba, hogy az amerikai imperializmus rabszolgáiként kezeljék őket. Görögország népi demokra­tikus hadserege egyre jelentő­sebb területeket szabadít fel a monarchofasiszták, az angol­amerikai imperializmus által megvásárolt kormány uralma alól. Dél-Amerika országaiban is fokozódik az imperialistaelle­nes mozgalom. Ázsiában mind jobban meg­inog az imperializmus hely­zete. A demokratikus tábor további megerősödése szem­pontjából, abból a szempont­ból, hogy ez a tábor még na­gyobb fölényre tegyen szert az imperialista táborral szemben — óriási jelentősége van a kí­nai dolgozók harcának. A kí­nai népi­ felszabadító hadsereg a Kínai Kommunista Párt ve­zetése alatt egyik nagy győ­zelmét a másik után aratta és aratta. Indonézia, Vietnam, Burma és Malájföld népei szintén hősiesen védelmezik f­üggetlenségüke­t. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban, vágyás abban az or­szágban, amely a fasiszta tá­madók szétzúzása után a vi­lágreakció központjává vált. •Dewey köztársaságpárti jelölt bukása az elnökválasszó­ al­kalmával megmutatta, hogy az amerikai nép többsége elveti az imperialista támadásnak és a monopóltőke leplezetlen, ke­gyetlen diktatúrája megte­remtésének programját. 1948 tehát tökéletesen iga­zolta Sztálin elvtárs szavait, amelyek szerint a béke erői túlsúlyban vannak a háború erői felett, a demokrácia és a szocializmus erői túlsúlyban vannak a reakció és az impe­rializmus erői felett. Az 1949-es év küszöbén a demokratikus,­­imperialistaelle­­nes tábor magabiztosan tekint a jövőbe. Tudjuk, hogy az im­perialisták nem adják fel ál­lásaikat harc nélkül. De olyan korszakban élünk, amikor — mint Molotov elv­társ mondotta — „minden út a kommunizmushoz vezet.” A munkásosztály és az egész de­mokratikus tábor erői napról­­napra ,gyarapodni fognak,, az imperialista tábor erői viszont mindjobban gyengülnek. A kommunista és munkáspártok továbbfejlesztik és megszilár­dítják az elmúlt évben elért si­kereiket, ideológiailag és szer­vezetileg egyaránt megerősí­­títik soraikat, igyekeznek el­érni az összes demokratikus és hazafias erők még szorosabb tömörülését, még margasaoma, emelik az országaik szabadsá­gáért és nemzetük független­ségéért folytatott harc zászla­ját, még határozottabban fog­nak küzdeni a marxizmus­­leninizmus elméletének min­denféle elferdítése ellen, a bur­­zsoá nacionalizmus megnyilvá­nulásai ellen, a proletár nem­zetköziség megerősítéséért, a munkásosztály és annak párt­ja, a kommunisták párt­ja ve­zető szerepéért, a demokrácia és a szocializmus erőinek dia­daláért az e­gész vitágon. A Román Népköztársaság gazdasági terve A Román Népköztársaság nem­zetgyűlése nagy lelkesedéssel sza­vazta meg az 1949-re szóló általá­nos gazdasági tervet. A terv a termelés általános színvonalának 1948-hoz viszonyítva 40 szá­zalékkal való emelését irá­nyozza elő. Ezenkívül az a célja, hogy alapot teremtsen a ro­mán földművelés szocialista útra áttérésének előkészítése számára A legfontosabb cél: a dolgozó tö­megek anyagi jólétének és kultu­rális színvonalának emelése. Az összessen 82 milliárdos beruházás a következőképen oszlik meg: az iparba 47,2%-ot, a közlekedésbe 21.2%-ot, művelődési és szo­ciális célokra 11.2%-ot, a földműve­lésbe és erdőgazdaságba 9.4 %-ot ruháznak be. Az államgépezet fenntartására és nemzetvédelemre az egész összeg 9.3%-át fordítják. A nemzetgazdaság legfontosabb ágaiban 1948-hoz viszonyítva a következő gyarapodást irányozták elő: a petróleumipari felszerelé­sek termelése 232%-kal, a trak­torgyártás 138, más mezőgazda­­sági gépek gyártása 240%-kal, hús és hústermékek előállítása 240 százalékkal, pékkészítményeik és tésztaneműek termelése 430%-kal, hal- és halkészítményeké 200 százalékkal, az állati zsiradéké pedig 450% -kal fog növekedni. A mezőgazdaság földművelési szektorának termelése általában 40%-kal növekszik, a termésátlag 15%-kal fog emelkedni, a gabona­félék vetésterületét pedig 12%-kal növelik. Előirányozták az állatte­nyésztési szektor termelésének je­­­lentős növelését és az ipari növé­nyek termelésének fokozását. 1949-ben legalább húsz, új gép- és traktorállomást fognak létesí­teni. A traktorállományt 1500 új traktorral fogják gyarapítani. A terv előirányozza az iskola­­hálózat további növelését, diák­­kollégiumok és étkezdék építését, 400 új, falusi moziberendezés léte­sítését és 4000 új falusi kultúrház építését. 1949-re tervezik több­­mint 400.000 dolgozó írástudat­lanságának felszámolását. Elő­irányozták a dolgozók orvosi és egészségvédelmi gondozásának megjavítását, munkás lakóházak építését, a város és­ a falu élelmi­szer és iparcikk ellátásának kibő­vítését az állami áruházak és szö­ vetkezet útján. Különösen nagy figyelmet szentelnek a minden­fajta mezőgazdasági, falusi szö-­ vetkezetek fejlesztésének.

Next