Piarista gimnázium, Tata, 1872

A vegytanról általában. A jelen sokszor azzal vigasztalja és békíti magát, hogy életellentétei összetorlódásának a mult az oka s testi lelki szenvtelenségbe sülyed. — De ébred ez a népek határoltságban álmodozó öntudata. A földe­rített természeti törvények átvillanyozzák az életnek legrejtettebb rétegeit is. Puszta véletlenség, vagy alap­talan, majdan sok egyéb példájaként elgőzölgő törekvés-e ez? Nem. — Az ember a természet gyermeke, mint a rét virága; tanulmányozza ennek törvényeit s tulajdon életének egy tulajdonságát tanulja. (Környei.) Mikor csírázik a béke vetése? Nemde a tél viharai közt? — Mintha vihar rázta volna fel az embe­riséget hosszas, ezredekig tartó álmából, tétlenségéből, úgy fejlődött a múlt küzdelmei közt a természettu­domány, mely a lehető legnagyobb részvéttel karoltatott fel minden ágaiban. Vizsgáljuk meg, valljon megér­­demli-e a természettudomány ez általános pártfogást. Tegyük vizsgálódásunk tárgyává ennek egy, látszólag legújabb részét: a vegytant. Tévednek, kik azt hiszik, hogy a vegytan egyike az újabb tudományszakoknak; a vegytan egyike a legrégibb tudományoknak. A múlt század vége felé egyesültek a franczia vegyészek azon czélból, hogy a vegyfolyamatoknak és vegyi egyesüléseknek új neveket adjanak. Ebből magyarázható a mostani és régi vegy­tan közötti nagy különbség. Körülbelül 70 éve, hogy a vegytan mint önálló tudomány szerepel a tudomá­nyok sorában. — Bár merre forduljunk, mindenütt találkozunk a vegytannal, hisz maga, a szakácstudomány sem egyéb vegytannál; a gyógyszertárt már a régiek is latin konyhának nevezték. Az ipar, kereskedés, földművelés, élettan, orvostudomány a vegytan nélkül nem létezhetnek. A szervetlen, élettelen, valamint a szerves, az élő természet minden folyamata a vegytan törvényei szerint megy végbe. A vegytan feloszlik szervetlen- és szerves-, továbbá elméleti- és gyakorlatira. — Az elméleti vegytan mitsem­ törődik a gyakorlati Tafrarregt' tan alkalmazásával; a vegyész nem beszél p. konyhasóról, hanem e helyett azt mondja: szikhalyag; nem mondja: márvány, kréta, mészkő, hanem: szénsavas mész; az ólomczukrot eczetsavas óloméregnek nevezi sat. Valamely testben mennyi parány van az egyik, a mennyi a másik elemből, mikép kell a különféle elemeket vegyíteni, mily viszony van a tapasztalat és az elmélet közt, ez feladata a vegyésznek, de a­mit ő laboratóriumában kikutat, azt tanítványa az életbe viszi át. A jogász chemia forensis-t alkot magának; a gyógyszerész pharmaciai vegytant teremt, hogy az orvos rendeletei és az ország törvényei szerint készítse el gyógyszereit; a gazdász gazdászati vegytant létesít, hogy a talaj és a trágya minőségét meghatározza, hogy azt, ha szükség, termékenynyé tegye; a festő, bányász, tímár, serfőző, czukor,­ porczellán,- papír-, tégla-, üveg-, posztógyáros technikai vegytant szerkeszt, mely megtanítja, mikép kelljen anyagát a legczél­­szerűbben felhasználni. Nagy vizeken vitorla nélküli hajók pezsegnek. A vasútakon a kocsik hosszú sora gördül tova; ezek mintegy a föld üzerei, melyek az életelemet a központ felé s innen ismét a legtávolabb vidékekre viszik. De nemcsak a szárazföld és víz, hanem még a levegő is kénytelen meghajolni az ember akarata előtt. A mada­rak megszűnnek a jég kizárólagos urai lenni. Már az ó­korban olvassuk, hogy Daedalus és Icarus tollak és viaszból készített szárnyak segítségével szabadultak ki börtönükből, de csak Daedalus menekedett meg; fia Icarus pedig, mivel a naphoz igen közel repült, a tenger mélyébe zuhant.­­Napjainkban a hollandok készí­tenek repülő­gépeket. Párizs ostroma alkalmával láthattuk a léghajók alkalmaztatását, de a bécsi világkiál­lításon is nyernek alkalmazást. — Hallunk zugó gépeket, melyek a gyárak falait megrázkódtatják, s mint­egy ezernyi lát­atlan varázs kezekből vezettetve remek­műveket alkotnak. S mely tudományszak az, mely­nek életrevalóságát mindezek oly fennen hirdetik? Nem-e a vegytan? A vegytan mindent felölel magába, nem vet meg semmit, nincs az a csekélység, melyet értékesíteni ne tudna. Oly dolgok, melyeket előbb figye­lembe sem vettek, a vegytan által keresett czikkekké váltak. — így készilnek most csontokból csontszenet, enyvet, vilót, legnevezetesebb alkalmaztatásuk a csontliszt. A szárazföldről hajószámra visznek csontokat Angliába, hol azokat csontliszt alakjában trágyázásra használják. A tapasztalás azt tanítja, hogy egy tonna

Next