Katolikus főgimnázium, Temesvár, 1913
Dr. Telbisz Károly, hála Temesvár legnagyobb, gondviselésszerű polgármestere iránt, az elismerés a teremtő géniusszal szemben, a ragaszkodás és mély tisztelet értelme adja a tollat a kezembe, hogy akkor, amidőn Telbisz Károly harminc évi fáradhatatlan polgármesteri működése után búcsút vett városunktól, róla, mint Temesvár városának újjáalkotójáról, a temesvári kegyesrendi főgimnázium és rendház létrehozójáról, az ifjúság melegszívű barátjáról s a város nagy férfiáról megemlékeztem. Telbisz Károlynak életcélja volt Temesvár városát naggyá, széppé, virágzóvá, magyarrá alkotni, varázsolni azon perctől kezdve, amikor polgártársainak bizalma a polgármesteri állásra érdemesítette. „Elmémnek minden gondolata, szívemnek minden dobbanása ezen szabad királyi város üdvének és boldogulásának lesz szentelve“ — mondotta 1885. március 9-én, ünnepélyes beiktatásakor, s ezen fogadalmát be is váltotta. Temesvár, az Anjouk alatt a magyar királyok székhelye, a Hunyadiaknak ősi városa, a hős Losonczi elhullott vitéz katonáinak és a szabadságharc dicső honvédeinek vérétől megszentelt föld, a magyarságnak erős végvára, régi, virágzó magyar város volt. Bonfinius róla mint kellemes fekvésű, szép, kiváló épületekkel s pompás palotákkal ékesített városról emlékezik meg. A török uralom alatt sok és nagy megpróbáltatásnak kitéve, majdnem teljesen tönkrement; a XVIII. században Mercy kormányzósága alatt a régi Temesvárhelyén új város épül, de az úgy hadászati, mint nemzeti :boibosoooooo3.