Gonda Béla szerk.: A Tenger 11. évfolyam 1921
1-3. füzet - Dr. Okolicsányi László: A hatalmi egyensúly az Adrián
A HATALMI EGYENSÚLY AZ ADRIÁN. Írta: Dr. OKOLICSÁNYI LÁSZLÓ. laszországnak nagyon régi, hagyományos törekvése volt, hogy az Adriai-tenger fölött magának kizárólagos uralmat szerezzen. Ez a törekvés azonban nemcsak a múlt század második felében kialakult Itália unita politikájában nyilvánult meg, hanem a mai Olaszország területén azelőtt fennállott kisebb államok is a századok folyamán ismételten kísérelték meg az Adria keleti partjainak elfoglalását, és több ízben sikerült is nekik a keleti partok egy részén egy időre lábukat megvetni. Sőt a római világbirodalom kialakulásának kezdetét azokban a hosszú harcokban láthatjuk, amelyeket Róma Kr. sz. e. a III. és II. században az illírek, epirotok és macedónok ellen folytatott s amelyeknek eredménye az egész Balkán-félsziget meghódítása volt. A történelem tanúsága alapján általában megállapíthatjuk azt a tételt, hogy valahányszor egy állam az Adria nyugati partjain annyira megerősödött, hogy expanzióra képesnek érezte magát, az mindig egyik legsürgősebb feladatának tekintette azt, hogy az Adria keleti partjaira kiterjessze hatalmát. Ennek a századokon át észlelhető jelenségnek voltak és vannak gazdasági okai is. A Balkán-félszigetnek nagy kiterjedésű s hajdan óriás faállománnyal bíró erdőterületei, ércekben és más értékes kőzetekben bővelkedő hegységei, beljebb a nagyobb folyók mentén elterülő széles völgyek termékeny talaja gazdasági kiaknázásra, telepítésre csábítottak, és ennek az egész területnek természeti kincsekben való nagy gazdagsága élénk kereskedelem kifejlődését engedte remélteni. Ezeknél a gazdasági szempontoknál sokkal nagyobb jelentőségűek voltak azonban azok a stratégiai szempontok, amelyek az Adria partjainak földrajzi természeténél fogva a nyugati partok birtokosait állandóan a keleti partok felől jöhető veszedelmek elleni védekezésre figyelmeztették.