A Természet, 1905 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1905-01-01 / 1. szám

1 Berlin állatkertje.*) Irta: Heller Richard. Az állatkerteket legegyszerűbb alakjukban már az ó­kor ismerte: a régi rómaiaknál a gazdagok asz­talát látták el csemegékkel, a kínaiak, indusok, mexikóiaknál, nemkülönben a nyugati népeknél az újabb korig a fejedelmi udvarok fényét emelték. Az utolsó félszázad magasabb czélok szolgálatába ren­delte őket: először is lehetőség szerint valamennyi égöv állatait egyesítette bennük azért, hogy élet- és honosítási viszonyaik, betegségeik tanulmányozhatók legyenek, másodszor fel akarta velük kelteni a nép széles rétegeiben a természet, de különösen az állat­világ szeretetét és végre — pénzügyi tekintetből — előkelő mulató helyeket akart bennük szervezni, ahol kiki a munka fáradalmai után a természet és a vele karöltött művészetektől nyújtott élvezetekben találhas­son lelki üdülést, tanulságos szórakozást. E hármas feladat sikeres megoldásával első helyre emelkedett köztük Berlin állatkertje, melynek történetét s leírá­sát a következőkben adjuk : Az állatkert (Zoologischer Garten, berlini nép­nyelven csak „Zoo“) a város nyugati határában, Char­­lottenburg város tőszomszédságában, a „Thiergarten“ nevű ligetben fekszik. Valaha Berlin mellett feküdt, a város két óriási karja azonban már teljesen körül­fogta a pompás nyaralókkal szegélyezett, a szobrászat gyönyörű remekeivel ékesített ligetet úgy, hogy az állatkert ma a város legelőkelőbb negyedének része. Egyformán könnyen érhető el a kétmilliós város min­den részéből, mert végső állomása a derekát átszelő Stadtbahn-mik és közelében vonul Charlottenburg felé az új elektromos Hoch- und Untergrundbahn. A berlini állatkert létesítésének eszméjét Lich­tenstein afrikai utazónak köszöni, aki tervét 1840-ben Humboldt Sándorral közölte. Ez, aki Kosmos czímű művével a természet tanulmányozása iránti kedvet már fölkeltette, a tervnek IV. Frigyes Vilmos királyt megnyerte. A király 1841. jan. 31-én kelt leirattal 22 ha területet és a Potsdam melletti Pávaszigeten tar­tott királyi állatgyűjteményből 407 darabot engedett át és azonfelül 15,000 tallér államsegélyt engedélye­zett 5 évre kamat nélkül, azontúl pedig 3%os kamat­fizetés mellett. Két év múlva az államsegély 25,000 tallérra emelkedett és így a Lenné-től szervezett állatkertet 1844 aug. 1-én meg lehetett nyitni. Az intézet viszonyai az első huszonöt évben igen szerények voltak, élete csak tengődés volt. 1846-ban az igen szegényes épületekben nem volt több száz állatfajnál. Két évvel később bevétele csak 6000 tallér volt. Üzleti tőke beszerzése végett 1845-ben 500 drb 100 talléros részvényt bocsátottak ki, de ezekből 1868-ig csak 191 drb kelt el. Huszonöt évig tartott az intézet gyermekkora. *) Kuttorrások: Heck, Führer durch den berliner zoologi­schen Garten, Heck, Lebende Bilder aus dem Eeicho der Tiere, Brehm Méhely, Az állatok világa I—IV. Stricker, Geschichte der Menagerien und der zool. Gärten. Szerkeszti és kiadja : efsy évre 10 korona ; díszes bekötési tábla hozzá 2 korona. Állattani, vadászati és halászati folyóirat. Megjelenik minden hó 1-én és 16-én. Dr LENDL ADOLF, Budapest, 3. ker., Donáti­ utcza 7. sz. IX. ÉVFOLYAM. „A Természet“ előfizetési ára &с&С(ПлМ &U «Л­

Next