A Természet, 1905 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1905-01-01 / 1. szám
1 Berlin állatkertje.*) Irta: Heller Richard. Az állatkerteket legegyszerűbb alakjukban már az ókor ismerte: a régi rómaiaknál a gazdagok asztalát látták el csemegékkel, a kínaiak, indusok, mexikóiaknál, nemkülönben a nyugati népeknél az újabb korig a fejedelmi udvarok fényét emelték. Az utolsó félszázad magasabb czélok szolgálatába rendelte őket: először is lehetőség szerint valamennyi égöv állatait egyesítette bennük azért, hogy élet- és honosítási viszonyaik, betegségeik tanulmányozhatók legyenek, másodszor fel akarta velük kelteni a nép széles rétegeiben a természet, de különösen az állatvilág szeretetét és végre — pénzügyi tekintetből — előkelő mulató helyeket akart bennük szervezni, ahol kiki a munka fáradalmai után a természet és a vele karöltött művészetektől nyújtott élvezetekben találhasson lelki üdülést, tanulságos szórakozást. E hármas feladat sikeres megoldásával első helyre emelkedett köztük Berlin állatkertje, melynek történetét s leírását a következőkben adjuk : Az állatkert (Zoologischer Garten, berlini népnyelven csak „Zoo“) a város nyugati határában, Charlottenburg város tőszomszédságában, a „Thiergarten“ nevű ligetben fekszik. Valaha Berlin mellett feküdt, a város két óriási karja azonban már teljesen körülfogta a pompás nyaralókkal szegélyezett, a szobrászat gyönyörű remekeivel ékesített ligetet úgy, hogy az állatkert ma a város legelőkelőbb negyedének része. Egyformán könnyen érhető el a kétmilliós város minden részéből, mert végső állomása a derekát átszelő Stadtbahn-mik és közelében vonul Charlottenburg felé az új elektromos Hoch- und Untergrundbahn. A berlini állatkert létesítésének eszméjét Lichtenstein afrikai utazónak köszöni, aki tervét 1840-ben Humboldt Sándorral közölte. Ez, aki Kosmos czímű művével a természet tanulmányozása iránti kedvet már fölkeltette, a tervnek IV. Frigyes Vilmos királyt megnyerte. A király 1841. jan. 31-én kelt leirattal 22 ha területet és a Potsdam melletti Pávaszigeten tartott királyi állatgyűjteményből 407 darabot engedett át és azonfelül 15,000 tallér államsegélyt engedélyezett 5 évre kamat nélkül, azontúl pedig 3%os kamatfizetés mellett. Két év múlva az államsegély 25,000 tallérra emelkedett és így a Lenné-től szervezett állatkertet 1844 aug. 1-én meg lehetett nyitni. Az intézet viszonyai az első huszonöt évben igen szerények voltak, élete csak tengődés volt. 1846-ban az igen szegényes épületekben nem volt több száz állatfajnál. Két évvel később bevétele csak 6000 tallér volt. Üzleti tőke beszerzése végett 1845-ben 500 drb 100 talléros részvényt bocsátottak ki, de ezekből 1868-ig csak 191 drb kelt el. Huszonöt évig tartott az intézet gyermekkora. *) Kuttorrások: Heck, Führer durch den berliner zoologischen Garten, Heck, Lebende Bilder aus dem Eeicho der Tiere, Brehm Méhely, Az állatok világa I—IV. Stricker, Geschichte der Menagerien und der zool. Gärten. Szerkeszti és kiadja : efsy évre 10 korona ; díszes bekötési tábla hozzá 2 korona. Állattani, vadászati és halászati folyóirat. Megjelenik minden hó 1-én és 16-én. Dr LENDL ADOLF, Budapest, 3. ker., Donáti utcza 7. sz. IX. ÉVFOLYAM. „A Természet“ előfizetési ára &с&С(ПлМ &U «Л