Turista, 1969 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
XV. ÉVFOLYAM, 1969 JANUÁR TARTALOM TURISTAÉLET Az 1969. évi túra- és versenynaptár 14 Villáminterjú a kerületekkel 20 A szabadidő és a természetjárás «» A Barlangi Mentőszolgálat az életért 5 A „Magyar régészet könyve” 25 HAZAI TÁJAK A nádasdi erdő 3 A Balaton vizének megmentéséért8 „Vágyaimnak sólyomszárnya támadt” 12 A Vértes Nógrádi műemlékjárás 13 Fenyőfő 26 ÚTIKALAUZ - KÜLFÖLD Krúdy mesevároskája, Podolin 4 A hetedik mennyország 9 Vízalatti múzeum Kalyakrában 7 Ada Kaleh, még egyszer, utoljára 16 Jugoszlávia Tibetje 24 ÚTLEÍRÁS__________________________ Az ezertornyú hegység 22 ÉRDEKES HASZNOS Miről írnak a turistalapok? 18 Majdnem drágakő 11 Télen is van madárélet 10 Az elsősegélynyújtás Hóvirág és társai 21 A címkép: Havasi napsütés. Doma felv. TURISTA. Turisztikai, camping és utazási folyóirat. Felelős szerkesztő : Endrődi Lajos. Szerkesztőbizottság : Antalffy Gyula, Kertész Miklós, dr. Kürthy Miklós, Mosonyi László, dr. Pápa Miklós, Székely Miklós, Szombathy Viktor, Tamás Ferenc. Szerkesztőség: Bp., V., Váci u. 62. T. : 182-932. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth László igazgató. Kiadóhivatal: Bp., V., Révay u. 16. T. : 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlapirodánál (KHI, Bp., József nádor tér l.j. a kézbesítőknél, bármelyik postahivatalnál és a posta hírlapüzleteiben közvetlenül, vagy csekkbefizetési lapon (csekkszámlaszám: egyéni 61.251, közületi 61.066), valamint átutalással a KHI, MNB, 8. sz. egyszámlájára. Előfizetési díj egy évre : 36,— Ft, félévre 18.— Ft INDEX: 25 814 68.1670 Egyetemi Nyomda mélynyomása. Budapest. Felelős vezető: Janka Gyula igazgató A Vértesben nem találkozunk égbenyúló hegycsúcsokkal, sebesen száguldó patakokkal, viszont találunk középkori várakat, kolostorromokat, szelíd hegyeket, s kies völgyeket. A hegység könnyen megközelíthető. A Csákvár—Oroszlány öszszekötő országairól bármely része viszonyag rövid úton elérhető. Tengerszint feletti magassága sehol sem éri el az 500 métert, ennek ellenére növényzetét tekintve sok hasonlóságot találunk a magas hegységek flórájával. A Vértes gazdag növényvilágából elsősorban azok a dolomiton élő, dél-európai és mediterrán növények keltik fel a természetjárók érdeklődését, amelyek hazánkban máshol nem találhatók ebben a magasságban. A botanikában kevésbé járatos turista is észreveszi a Földközi-tenger növényzetének jellegzetességeit. Déli eredetre vall a cser- és molyhos tölgy is. A délies jelleget tükröző növények mellett északi elem a Fáni-völgyben a medvefű, a deres bogáncs, vagy az árnyas sziklák mohapárnái között a mohos csitri, apró csillagvirágaival. A fák, virágok mellett a természetjáró kedves útitársai a madarak. Egzotikus külsejű madarunk a Vértesben a szalakóta, melynek pompás, díszes ruháján a színek minden változatát megtaláljuk. Leginkább az erdőszéleken található, amint figyeli a rovarokat. Erdei sétáink során sokszor találkozunk sárgarigókkal, vagy erdei pacsirtákkal. Láthatunk fekete harkályt, sőt Csákvár környékén a fekete gólya is előfordul. A mediterrán jelleget a fekete-tarka, kis hantmadár, és a nagyobb testű, színes kövirigó képviseli. Tata környékén lelhető a szigonyos csőrű jégmadár. Szép számban találunk a Vértesben cinkéket. Érdekes a fák törzsén fejjel lefelé szaladgáló, élesen füttyögető kékesszürke hátú csuszka, valamint a vértesi erdők énekkarának szólistái, a poszátafélék és a rigók. A vadállományból nem hiányzik a vaddisznó, a szarvas, az őz, melyek gyakran vendégeskednek a mindszentpusztai turistaház környékén. S most nézzük meg, hogy mit láthatunk az országos kék útjelzés útvonalán. Az út elején találjuk a csókakői várromot, ide megerőltetés nélkül jutunk fel a gyümölcsös végénél levő kitaposott úton. A középkori várromot őrző hegy tetejéről szép kilátás nyílik Bodajk, Moha, Székesfehérvár, s az egész Sárrét vidékére. A völgyben folytathatjuk útunkat a Csókai-legelő, a Pátrácos-völgy és Pátrácos-tető után Horogvölgyön, Juh-völgyön Kápolnapusztán keresztül a Kövesvölgy felé, mely után Hajszabarnát érintve jutunk el a mindszentpusztai turistaházhoz. Mindszentpusztát elhagyva Somhegy, Disznóvölgy és öregbükk érintésével érjük el a Csákivár romjait. A kúp alakú hegyen ma már csak a vár alapfalainak romjait találjuk. Innen kb. 45 perces út után érjük el a turistaházat, és a bélyegzőhelyet Kőhányáspusztán. Kőhányáspusztáról északnyugat felé folytatjuk útunkat és Németvölgyön keresztül, az Űzőhegy érintésével elérjük Gesztesvár romjait, amely két erdővel borított hegyszoros közé ékelt hegykúpon épült. A fellegvár falai alól nagyon szép kilátásban gyönyörködhetünk Vérteskozma és Csákvár felé. Utunkat Vértesgeszten keresztül folytathatjuk Szári-kút, Sárosrét és Szarvaskút érintésével a 377 méter magasan levő Vitrányvárhoz, ahonnan a tatabányai iparvidéket tekinthetjük át, madártávlatból. A túra befejező szakaszát Vitrányvár után Bükkavas, Körtvélyespuszta, Csákányospuszta és Szárújtelep közötti útszakasz teljesítésével igazolhatjuk a szári vasútállomáson. Csákvári András