Természettudományi Közlöny 1878 (10. évfolyam, 101-112. füzet)

SZERZŐK N­ÉV­JEGYZÉKE. NAGYOBB CZIKKEK. BÁNÓCZY JÓZSEF. A tudományos módszerről (Muir Pattison után) 423 — 432 és 456—464. DÉRER MIHÁLY. A II. József-al­árna Selmeczen. 367—386. Du BOIS-REYMOND. Művelődés­történet és a természettudomány (közli F. J.). 52 — 63 és I02-—112. GALGÓCZY KÁROLY. AZ alföldi aszályosságról. 217—221. HANUSZ ISTVÁN. Prairie Csongrád megyében. 347—354. HELLER ÁGOST. A budai csillagász-torony (két fametszetű ábrával). 249 — 264, 289—298 és 329—347. HELMHOLTZ. Tanszabadság a német egyetemeken (rectori beszéd, közli B. J .)• 10—2­­. HERMAN OTTO. Apró madarak. 41—46. HOITSY PÁL. A meteorok mint az élet hordozói. 16—52. JAMIN. AZ elektrikus világítás (közli R. A.).­­304—315. KLEIN GYULA. AZ alsóbb-rendű gombákról (5 ábrával). 130—145. — Az alsóbb-rendű gombák tekintettel a ragályos betegségekre és a köz­egészségügyre (két fametszetű ábrával). 179—194. LESZNER REZSŐ. A nevelés befolyása az egészségre. 221—233. MIALOVICH MÓR. Julius Róbert Mayer, a mai hőelmélet egyik megalapítója. 264- 273. PASZLAVSZKY JÓZSEF. A hólyagférgekről (egy fametszetű ábrával). 210—217. — A százlábúak milliói. 298—304. — A szőrös emberekről (6 kép­pel). 386—393. PETHŐ GYULA. Reclus nagy műve a földről. 149—155. PLÓSZ PÁL. A fehérje szerepe és sorsa a szervezetben. 89—102. RÓTH SAMU. A porácsi barlang Szepes megyében (42 ábrával). 409—423 és 449—450­SÁMI LAJOS. Norvégia égalja és növényvilága. 145 — 149. SZILY KÁLMÁN. Magyarország és a természettudományok. 1 —10. — Gyász­jelentés. 129. WEINER LÁSZLÓ. A német birodalmi Venus-expeditio Kerguelen szigetén. 169—179. Az 1877-ben elhunyt természettudósok nekrologja. 465. *

Next