Természettudományi Közlöny 1888 (20. évfolyam, 221-232. füzet)
1888-05-01 / 225. füzet
Megjelenik minden hónap ID-ikén, legalább is 2*/2 nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal, időnként szövegközi ábrákkal illusztrálva. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E folyóiratot a társulat tagjai az érdíj fejében kapják ; nem tagok részére a Pótfüzetekkel együtt előfizetési ára 6 forint. XX. KÖTET. 1888. MÁJUS 225,k FEJZET. MAGYAR TERMÉSZETTUDÓSOK SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT.* Az irodalom-történet szokásos beosztása nemzeti irodalom- és tudományos irodalom-történetre, az osztályozások rendes hibáján kivül, két nagy igazságtalanságot is foglal magában. Ellentétbe akarja állítani a tudományost a nemzetivel, s a szépirodalomnak mintegy kizárólagos szabadalmat biztosít a nemzeti jelző használatára. Igazságtalan mind a kettővel szemben ; ennél túlbecsüli, ámarról letagadja azt a jellemvonást, ami mindkettőjüket megilleti. A népek érzésvilága, individuális sajátságai , felfogása, gondolkodásmódja, szóval mindaz, amiknek összegét nemzeti szellemnek nevezzük, nemcsak költészetükből, tudományos irodalmukból is kisugárzik. Igaz, hogy a tudomány a világé, az emberiségé , de ezen közös kincsnek mi módon jutunk birtokához ? E kérdésre Akadémiánk egyik halhatatlan elnöke, b. Eötvös József gyönyörűen felelt meg már egy negyedszázaddal ezelőtt.** »Minden tudomány individuális törekvések eredménye s a tapasztalás azt mutatja, hogy az egyes tudományos törekvések épen azon arányban mozdítják elő a tudományt, melyben azok az egyes népek vagy egyének individualitásának eredményei. A népek különböző szellemeskedélyi tulajdonai, melyek szerint azok a tudományt felfogják, biztosítják azt a sokoldalúságot, amely nélkül nagy igazságokat feltalálni nem lehet.« Ha valakinek, bármely hatalmas iskolának vagy valamely korszak szerencsétlen áramlatának sikerülne valaha a tudományos működésből a nemzeti szellem nyilvánulásait kiirtani vagy benne elfojtani, magának a tudomány fejlődésének legszükségesebb éltető gyökerét metszené át. A kettőt egymástól külön választani nem lehet. Minden irodalomtörténet, mely csak az egyikről — akár a szép literaturáról, akár a tudományosról — ad bármely tiszta képet, mégis . A M. Tud. Akadémia ez idei közülésén tartott előadás. ** Elnöki megnyitó beszéd a m. orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlésén. 1803. Természettudományi Közlöny, XX. kötet. 1808. I 12