Történeti szemle, 1921 (10. évfolyam)

Hornyánszky Gyula: Kis- és nagyterületű állam

] Lelt. napi Lelt. napló! Lsz : W - d­oomANY. .. V l Í3í?ii'ir.TílfíéEturtilCÜ•'< ! ! t BS Ш KIS- lis NAGYTERÜLETŰ ÁLLAM.' I Polis és hellenistikus birodalom). 1. A polis okai. A görög történet első nagy fejezetének nincs jellemzőbb­­sajátsága mint az, hogy kisterületű államok tömege játszotta végig. A mai nagy államalakulatokkal szemben hihetetlen kevés földdel érte be akkor a görög, hogy a közelebbi össze­tartozást külön állami élet szervezésével documentálja. A mos­tani Svájcz majdnem kétszer akkora, mint, a Peloponnesos (41,390 : 22,300 km®), s ezen a félszigeten mégis — magasabb szervezkedést nem ismerő arkádiai törzsektől eltekintve — 30 egynehány független államot találunk a K. e. 5. század folyamán, köztük a hatalmas Spártát, Ivorinthost és Argost ( a hatalom mindig relatív !). Boiotia ötszörte kisebb, mint a mi Pest vármegyénk (2580: 12,605 km 2; Bars vármegye 2673 km 2-ével körülbelül megfelel), de azért 9 — 10 polisnak, melyek hol szövetségben éltek, hol nem, mégis helyet adott. Az apró-cseprő Keos nem lehetett oly kicsiny, hogy 4 füg­getlen állam ne fért volna el területén. (Francotte, La polis grecque, 141). A «százvárosú» Krétán (Homeros hekatompo­lis-án) feliratok és érmek egy régibb, manapság revisióra szoruló kimutatás szerint 43 souverain államot derítettek ki (Gilbert, Handbuch II., 216, 3), s még a Kr. e. 3. század közepe táján is, ámbár akkor Knosos, Gortys és Phaistos egyedül vették át a vezetést, kívülük még 25 kisebb község írta alá a Miletos-szal kötött szerződést (MiletsII., no. MíjHs, a berlini K. Museen kiadása). A tény annyira közismert, hogy kutatóink általános okaival tán és azért nem szoktak foglalkozni. Ez okok két rendbeliek: pozitivek és negativek; a negativek, mint sok ! Szerző bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia 1920 f­ebr.4. 1­-én tartott ülésén. OcuLfo Jizh Történeti Szemle, X, 1 "t.

Next