Katolikus gimnázium, Trencsén, 1884

I. Néhány geológiai adat Trencsén legközelebbi környékéről. Nemcsak a történeti időkről tudnának beszélni ez ala- csouyabb s változatos alakú hegyek, melyek Csák vára kö­rül csoportosulnak, de ha belsejüket feltárjuk, még az ős időkről is tanúskodnak, mikor még a tenger hullámai zúgtak itt s megalkották a szemeinket jelenleg lekötő görbe vonalú hegytömegeket. — Szólaltassuk meg tehát e hegyek gyom­rában megkövült hagyományokat, melyek rég élt állatok kemény héjai vagy azok lenyomatai. Az elsőket kövületek­nek, az utóbbiakat, melyeknek héját valamely anyag a viz behatása alatt elvonta s helyét egy más kőzetanyag tölté ki — kőmagvaknak — nevezzük. 1 ly kövületeket és kőmagvakat gyűjtöttem a trencséni vár mögötti és a szkalkai hegyekben. — Előbb írjuk le a trencséni hegycsoportban, azután a szkalkai hegyekben az alakulásokat. A) A trencséni hegycsoport. E hegycsoportot Stur geológiai szempontból a Strazsov hegységbe sorozza; orographiai tekintetből az az Inovecz hegységnek folytatása, melyet a Jastrabje nyereg választ el tőle, de geologiailag a morvaországi határlánc lábainál elterülő kőzetekkel egyező képződésű. A Strazsov hegység magvát, vagyis a már régebben meglevő szigetet, mely köré a többi hegyek lerakodtak, a Kis-Magura hegység alkotja; ez gránit és szélein gneiszből áll. — Ehhez csatlakozik a 1*

Next

/
Thumbnails
Contents