Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 18. évfolyam, 1834

2. szám - N.Takátsi Horváth János : A' Tudományok Ditsérete. 49-72

( 49 ) 3. A' Tudományok Ditsérete. A* boldogság felöl való visgálódás régi tárgya a' bölcselkedésnek. De ollyan tárgya, melly minden nemzetséggel, minden egyes emberrel, minden korral meg újul; mert a' boldogság után való vágyó­dással születik minden ember, 's annál fogva kén­szeríttetik a' felől visgálódni, mi a­ boldogság. Vagy mi boldogít? így van a' tudományok betse fe­lől való visgálódás is, mellyek az emberi boldogsá­got, felette eszközlik. Minden időkor új ditséretet mond rólok; mert mindenkor új emberekre mutat, kik az élet édességét a' tudományokban találták. Midőn továbbá a' tudományok időről időre, újabb meg újabb , formát nyernek, az a' gyönyör is, melly jön belőlök újabb újabb izil lessz. És azok, a' kik e' gyönyörről magoknak számot adnak, újabb ke­tseit, 's hasznait fejtik ki a' tudományoknak, mel­lyeket régibb dicsérőik olly világosan nem láttak. Az első, a' mivel mindig kezdeni kell, ha va­laki a * tudományokat meg kedvelleni, ditsérni, 's mivelni akarja , úgy mond II. Fridrich, a' verse­lés, vagy a' szép literatura. Bizonnyára, a' ki a' Músok művei iránt izlés nélkül született az, két erő nélkül szűkölködik, melly nélkül senki a' tu­dományok mezején igazán nagy, legalább feltaláló nem lehet, sem időkorára, mint igazságtanító, bé nem hathat, — képzelődő erő, és érzés az. Az ész és esméret, ha nem ezen alapúl, és ezekből, mint gyökerekből, táplálást és nedvet nem szív, hason­lók a' kiszáradt fa törzsökéhez , mellyek ugyan magok ereje által fenn állhatnak; de, sem virágot, sem gyü­möltsöt nem hoznak. A' verselés mestersé­gének az az elsősége vagyon minden lelki fog­lalatosságok felett, hogy határtalan. Annyira kiterjed ennek köre , a' mennyire az esmerni és tudni való nyúlik. Le rajzolja ez a' dolgok formáját, természe­tük törvényeit; el beszélli a történeteket, és a' Tud. Gyújt II Köt. 1831. 4

Next