Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 18. évfolyam, 1834
2. szám - N.Takátsi Horváth János : A' Tudományok Ditsérete. 49-72
( 49 ) 3. A' Tudományok Ditsérete. A* boldogság felöl való visgálódás régi tárgya a' bölcselkedésnek. De ollyan tárgya, melly minden nemzetséggel, minden egyes emberrel, minden korral meg újul; mert a' boldogság után való vágyódással születik minden ember, 's annál fogva kénszeríttetik a' felől visgálódni, mi a boldogság. Vagy mi boldogít? így van a' tudományok betse felől való visgálódás is, mellyek az emberi boldogságot, felette eszközlik. Minden időkor új ditséretet mond rólok; mert mindenkor új emberekre mutat, kik az élet édességét a' tudományokban találták. Midőn továbbá a' tudományok időről időre, újabb meg újabb , formát nyernek, az a' gyönyör is, melly jön belőlök újabb újabb izil lessz. És azok, a' kik e' gyönyörről magoknak számot adnak, újabb ketseit, 's hasznait fejtik ki a' tudományoknak, mellyeket régibb dicsérőik olly világosan nem láttak. Az első, a' mivel mindig kezdeni kell, ha valaki a * tudományokat meg kedvelleni, ditsérni, 's mivelni akarja , úgy mond II. Fridrich, a' verselés, vagy a' szép literatura. Bizonnyára, a' ki a' Músok művei iránt izlés nélkül született az, két erő nélkül szűkölködik, melly nélkül senki a' tudományok mezején igazán nagy, legalább feltaláló nem lehet, sem időkorára, mint igazságtanító, bé nem hathat, — képzelődő erő, és érzés az. Az ész és esméret, ha nem ezen alapúl, és ezekből, mint gyökerekből, táplálást és nedvet nem szív, hasonlók a' kiszáradt fa törzsökéhez , mellyek ugyan magok ereje által fenn állhatnak; de, sem virágot, sem gyümöltsöt nem hoznak. A' verselés mesterségének az az elsősége vagyon minden lelki foglalatosságok felett, hogy határtalan. Annyira kiterjed ennek köre , a' mennyire az esmerni és tudni való nyúlik. Le rajzolja ez a' dolgok formáját, természetük törvényeit; el beszélli a történeteket, és a' Tud. Gyújt II Köt. 1831. 4